Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-11 / 262. szám
www.ujszo.com | 2020. november 11. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 A szlovák gazdaság őszi javulása csak átmeneti volt bruttó Átlagbér a kiemelt ágazatokban (euró) Bányászat 1229 1185 1106 Iparvállalatok 1169 1112 1058 Energiaszolgáltatók 1821 1700 1576 Építőipar 775 738 704 Autókereskedők, -javítók 1052 1057 974 Nagykereskedelem 1071 1014 945 Kiskereskedelem 825 764 719 Szállásszqlgáltatók 775 801 743 Éttermek 560 520 482 Közlekedés, raktározás 1037 1005 955 Posta, futárszolgálat 963 834 761 IT, telefonszolgáltatók 1991 1875 1810 A táblázatban azt tüntettük fel, hogyan alakulta bruttó havi átlagbér a kiemelt ágazatokban 2020,2019 és 2018 szeptemberében. • Forrás: Statisztikai Hivatal MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovák gazdaság szeptemberre épp kezdte kiheverni a koronavírusjárvány első hulláma okozta sokkot, amikor beütött a második hullám. Hogy mire számíthatunk az elkövetkező időszakban, azt halálpontosan egyelőre az elemzők sem képesek felmérni.. A koronavírus-járvány márciusi megjelenését követő megszorítások miatt áprilisban 42%-kal maradt el a szlovák ipar teljesítménye az egy évvel korábbitól, az autóiparban a termelés ugyanakkor csaknem 80 százalékkal esett vissza. „Azóta azonban folyamatos javulásnak lehettünk tanúi. Szeptemberben az ipar teljesítménye így már csupán 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az autóipar gyártása pedig már meg is haladta az egy évvel korábbit” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője a Statisztikai Hivatal kedden közzétett felmérésére hivatkozva. Folytatódó elbocsátások A javulás a foglalkoztatottságon azonban még nem érezteti a hatását, vagy ha mégis, nem túl látványosan. „Az egyedüli pozitívum, hogy az elbocsátások üteme szeptemberben már visszafogottabb volt, mint a korábbi hónapokban. Az egyedüli ágazat, amelyben többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, az az IT- szektor, azonban ebben is csak félszázalékos növekedést mértek” - mondta el Sadovská. A legnagyobb visszaesést továbbra is a járvány által leginkább sújtott ágazatokban mérik. A szállodaiparban például 17, az éttermekben és bárokban pedig csaknem 10%-kal dolgoznak kevesebben az egy évvel korábbinál. Az építőiparban több mint 8, az iparban 6, a kiskereskedelemben nem egész 4%-os visszaesést mértek. Szeptemberi javulás „A bérek a járvány kirobbanását követő hónapokban ugyan csökkentek, azóta azonban stabilizálódott a helyzet, és szeptemberre már az ágazatok többségében nőtt a bruttó átlagbér az egy évvel korábbihoz képest. Éves viszonylatban csökkenést csak az autókereskedőknél és szervizeknél, valamint a szállodaiparban mértek” - mondta el Sadovská. Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb növekedést a kiskereskedelemben mérték, amelyben 8 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér, míg a szállodaiparban még mindig több mint 3 százalékkal maradtak el a fizetések az egy évvel korábbinál. Újabb mélypont Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az elemzők nem sok jóval kecsegtetnek. „A járvány második hulláma miatt az elkövetkező hónapokban újabb visszaeséssel számolhatunk” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy a járvány második hulláma jobban elhúzódik majd, mint a tavaszi, vagyis az előttünk álló tél folyamán és jövő kora tavasszal is számolnunk kell kisebb-nagyobb megszorításokkal, amelyek hatással lesznek a gazdaságra is. „Minden attól függ, mikortól lesz elérhető szélesebb körben az oltóanyag. Ha a jövő év első felére meglesz, a válság előtti szintre leghamarabb úgy is csak 2022 felére sikerülhet visszatornászni magunkat, több európai országnak azonban ez csak 2023-ra várható”-vallja Korsnák. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fertőzötten ne kössünk biztosítást Pozsony. Akiknek az elmúlt napok tesztelései során pozitív lett a koronavírustesztje, azok a gyógyulásukig ne is próbálkozzanak életbiztosítást kötni - figyelmeztet Peter Mocker, a Swiss Life Select Slovensko biztosítási elemzője. Egyes életbiztosítók szerinte a szerződés megkötésénél eleve utánanéznek annak is, hogy a leendő ügyfelük épp nem koronavírusos-e, mások megelégszenek a becsületbeli nyilatkozattal, alapfeltétel azonban, hogy az ügyfél az életbiztosítással kapcsolatos szerződés megkötése idején egészséges legyen. Ez azonban csak a betegség idejére érvényes, a felépülést követően természetesen mindenki standard módon köthet szerződést. „Senkinek nem ajánlom, hogy elhallgassa a betegségét a biztosító előtt, hiszen a biztosító ez esetben jogosan állhat el a szerződéstől, nem beszélve a biztosítási csalással kapcsolatos büntetőjogi következményekről” - mondta el Mocker. (TASR) Milliók jutnak a bányászoknak Privigye. A közelgő bányabezárások okozta elbocsátásokra hivatkozva az állam csaknem 12 millió ; eurót fordít a felső-nyitrai régió foglalkoztatásának a támogatására -jelentette be kedden Milan Kraj; niak munkaügyi miniszter. Az uniós forrásokból származó összeget elsősorban a bányászok átképzésére fordítják majd, hogy azok más ágazatokban tudjanak elhelyezkedni. Krajniak szerint az összeg a privigyei székhelyű Felső-nyitrai Bányavállalat (HBP) 700 alkalmazottj ának az átképzésére lesz elegendő. A HBP a régió ’ egyik legnagyobb munkáltatója, amely az elbocsátások ellenére még mindig nagyjából 2300 em: bért foglalkoztat. A bányászat felszámolása súlyos érvágást jelent; hét a Privigyei j árásnak, amelyben ; jelenleg is 5 ezer állástalant regisztrálnak. A veszteséges bányák I dotálását az állam az áramszolgál: tatók ügyfeleivel fizetteti meg, : évente 115 millió eurót véve ki a lakosság zsebéből, ennek azonban 2023-tól véget vetnek. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8918 P Lengyel zloty 4,4990 Cseh korona 26,431 Magyar forint 357,36 Horvát kuna 7,5625 P Román lej 4,8667 Japán jen 124,36 Qj| Svájci frank 1,0817 Kanadai dollár 1,5393 Q USA-dollár 1,1808 Privatbank« 1,22-1,16 27,13-25,81 OTP Bank 1,24-1,14 27,66-25,33 373,09-341,65 Postabank 1,22-1,15 27,59-25,47 372,91-344,22 Szí. Takarékpénztár 1,22-1,14 27,17-25,66 374,73-342,45 Tatra banka 1,23-1,15 27,41-25,55 375,33-339,59 CSOB 1,21-1,15 27,20-25,85 Általános Hitelbank 1,22-1,15 27,32-25,63 375,10-342,80 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Egyre kevésbé tiltakozunk az állami beavatkozások ellen ÖSSZEFOGLALÓ Régiónkban érzékelhetően erősödik az állam gazdasági szerepvállalásának a támogatottsága, és a jelenséget erősíti a koronavírus-válság is - áll az Európai Újjáápítási és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden ismertetett éves helyzetértékelésében. London. A közép- és kelet-európai országok gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni székhelyű EBRD a Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2020-2021) című Í28 oldalas elemzésében kimutatja, hogy az egykori szocialista tábor gazdaságaiban az állami szektorban dolgozók aránya a teljes foglalkoztatott állományon belül 45 százalékról 24 százalékra csökkent az 1990-es évek közepe óta, de még mindig 7 százalékponttal magasabb, mint más, hasonló karakterisztikájú gazdaságokban. Új trendek Az EBRD tanulmánya szerint a kelet-európai szocialista rendszerek megszűnése és a Szovjetunió ezt követő összeomlása végleg igazolni látszott azt a tételt, hogy csökkenteni kell az állam szerepvállalását a gazdaságban. Azóta azonban három, ezzel ellentétes hatású tényező nyomán felerősödtek az állam fokozott gazdasági szerepét szorgalmazó hangok. Az első a 2008-2009-es globális pénzügyi válság és az ezt követő recesszió volt, amelynek nyomán világossá vált, hogy a piacok, ha magukra hagyják őket, nem mindig állnak elő társadalmilag optimális megoldásokkal. A második tényező a klímaválság, amely egyértelművé tette, nemzeti és nemzetközi szinten is szükséges a kormányzati közbelépés a koordinációs kudarcok elkerülése, a zöld innováció ösztönzése és a piaci melléfogások következményeinek kezelése végett. A nagyobb állami beavatkozás mellett szóló harmadik tényező a mélyülő gazdasági egyenlőtlenség és az, hogy a gazdasági kockázatok egyre inkább éppen azokra hárulnak, akik a legkevésbé képesek e kockázatok elviselésére. Az idei Transition Report összeállításához elvégzett felmérés azt mutatja, hogy azokban az egykori szocialista országokban, amelyekben az EBRD befektetéseket hajt végre, a lakosság 45%-a pártolja az állami tulajdonlás kiterjesztését az üzleti szektorban és az iparban. A koronavírus-járvány okozta válság még gyorsítja is ezt a folyamatot, és ez is jelzi, hogy a polgárok mindinkább elvárják az államtól azoknak az egészségügyi és gazdasági kockázatoknak a kordában tartását, amelyekkel az egyének szembesülnek. Állami stabilitás A jelentés kimutatja azt is, hogy az állami cégek rendszerint nagyobbak, mint a magáncégek: az EBRD működési térségében az állami tulajdonú vállalkozásoknak több mint az egyharmada száznál több, a magánszektorbeli cégek 45 százaléka tíz vagy ennél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Az EBRD hangsúlyozza azt is, hogy az állami vállalatok stabilizátorként működhetnek, stabilabb foglalkoztatást biztosítva visszaesések idején, illetve hátrányos helyzetű térségekben. Ezt jelzi, hogy az ÉBRD és a német Ifo intézet közös felmérése szerint az állami cégek alkalmazottainak javadalmazása kisebb valószínűséggel csökkent a koronavírus-válság kezdeti hónapjaiban - áll az EBRD tanulmányában. Kockázatos bankok A jelentés szerint a 2000-es évek közepe óta növekedett az állami tulajdonú bankok fontossága is az EBRD-térségben. Ezek a bankok a magánszektorbeli pénzügyi intézmények komoly versenytársaivá váltak, mivel sokan közülük kevésbé szigorú hitelezési normákat érvényesítenek, alacsonyabb a nettó kamatmarzsuk és magasabb a nem teljesítő kinnlevőségekkel szembeni tűrésküszöbük. Az állami tulajdonú bankok kockázatvállalási hajlandósága enyhítheti a gazdasági sokkok hatásait, ennek hátulütője azonban az, hogy az állami pénzügyi szektorból hiteleket felvevő cégek rendszerint kevésbé innovatívak. Az EBRD szerint ez részben azt a tényt tükrözi, hogy az állami tulajdonú bankok fogékonyabbak lehetnek a hitelezési döntéseiket befolyásoló politikai beavatkozásra, és ez a gyakorlat finanszírozási forrásoktól foszthatja meg a termelékenyebb vállalatokat. (MTI) Az állami vállalatok stabilizátorként működhetnek, állandóbb foglalkoztatást biztosítva a visszaesések idején a hátrányos helyzetű térségekben (TASR-feiv.)
