Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-11 / 262. szám
www.ujszo.com I 2020. november 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A művészet mint luxushobbi Ot bemutatótok van idén? És az év többi napján mit csináltok? © Komoly felháborodást keltett minap Nagy- Britanniában egy társadalmi célú hirdetés, amely arra biztatja a járvány miatt munkahelyüket elvesztőket, hogy képezzék át magukat az IT-szektorba. A kormány támogatásával induló, technológiai ismeretek megszerzését népszerűsítő kampány vizuális megjelenítésétől a kulturális miniszter is gyorsan elhatárolódott, a poszteren ugyanis egy balerina látható, amint épp felveszi spicc-cipőjét, a szöveg pedig így szól: Fatima következő állása lehetne a tech-szektorban is (csak ő még nem tud erről). Ennél érzékletesebben nem is lehetne ábrázolni, mennyire alacsony a művészek presztízse a kormány szemében - abban az országban, ahol kimagaslóan pezsgő a kulturális élet, pontosabban az volt a pandémia előtt. Hiába távolították el sebtiben a plakátokat valamennyi platformról, a botrány tovább dagad. Az Angliai Művészeti Tanács szerint a politikusok ezzel színt vallottak, hiszen fel sem fogták, mennyire sértő és lealacsonyító a művészekre nézve ez az üzenet. Becslésük szerint a kulturális szektor évente több mint tízmillió fonttal járul hozzá a brit gazdasághoz, a kormány ennek ellenére hosszú hónapokig nem tett semmit az ágazat megmentéséért. Nos, ha Angliában sem látják, milyen kiszolgáltatott helyzetbe került a kulturális szféra, mit várhatunk mi itt, Szlovákiában, ahol az illetékes minisztérium azt sem tudja, hányán dolgoznak ezen a területen? A közvélekedés pedig valami olyasmi, hogy azok a művészek, akiknek nincs „rendes munkájuk”, ügyesen kihasználják az állami támogatást a hobbijukra, és jobban élnek, mint a „dolgozó emberek”. Rögtön eszembe jutott az a hihetetlen történet, amit a Komáromi Jókai Színház egyik színésze mesélt nekem. Egy nagyobb községben vendégszerepeitek, az előadás után a helyi önkormányzat megvendégelte a társulatot. A fogadás vége felé a polgármester kedélyesen érdeklődött, hogy ezt fő állásban csinálja-e a művész úr, vagy van civil szakmája is. Egy másik ismerősömtől egy másik buliban újdonsült cimborái szintén megkérdezték, mivel foglalkozik. „Komolyan, színész vagy, de menő!” Az illető elmondta, hogy ki sem lát a munkából, öt bemutatójuk van idén. „Tényleg? És az év többi napján mit csináltok?” Már akkor sem tudtam nevetni ezen, mostanra pedig a maradék humorérzékem is elpárolgott. Amikor a kormányfő ismertette a központi válságstáb javaslatát, hogy újabb 90 napra hosszabbítsák meg a szükségállapotot, ezekre a tehetséges, kreatív emberekre gondoltam. A zenészekre, színészekre, táncosokra, filmesekre, hang- és fénytechnikusokra, akik most megtudták, hogy tavaszig akár el is vonulhatnak téli álmot aludni - a medvéknek olyankor annyira lelassul a metabolizmusuk, hogy evés nélkül is elvannak hosszú heteken át. És keresgélni kezdtem egy ide vonatkozó karikatúrát, amelyen szeptemberben jót nevettem - talán utoljára ebben az átkozott évben. Nem lett meg, úgyhogy elmondom, mi volt rajta. Egy egyenruhás pilóta szomorúan áll az üres reptéren, vele szemben egy gitártokot szorongató, hosszú hajú fickó, aki a következőt mondja: „Képezd át magad valami másra, ezt meg tartsd meg hobbinak!” JUHÁSZ KATALIN Nem könnyű alelnökből elnökké válni Távolról sem kézenfekvő, hogy egy amerikai alelnök megnyeri a választást és elnökként beköltözhet a Fehér Házba. Joe Biden Barack Obama elnöksége idején 8 éven át volt az USA alelnöke. Éz látszólag komoly előnnyel jár, pedig az ellenkezője az igaz. Éddig csak öt alelnök tudott elnökválasztást nyerni, nyolcán megörökölték a hivatalt: négyüknek az elődje természetes halált halt, a másik négyé merénylet áldozata lett. „Volt egyszer két fivér. Az egyik elszökött a tengerre, a másikat alelnökké választották. Egyikükről sem hallottak soha többet” - így jellemezte a posztját fanyarul Thomas Marshall, aki Woodrow Wilson alelnökeként ideje jelentős részét a kongresszusban lévő irodájában, semmittevéssel töltötte, lévén az alkotmány szerint a szenátus elnöke. Amikor nyitva felejtette az ajtaját, hallhatta a Capitoliumon a turistákat kalauzoló idegenvezetőket, akik a kormány csodabogaraként szóltak róla. Egyszer megunta, és kikiabált: „Ha már valamiféle állatnak néznek, legyenek kedvesek legalább néhány mogyorót dobni!” Nála is markánsabban fogalmazott JohnNance Gamer, aki 8 éven át volt Franklin Delano Roosevelt alclnöke. Ő úgy vélte, pozíciója „még egy vödör meleg köpetet sem ér” - bár történészek szerint ennél jóval vaskosabb hasonlatot használt. E kis történetek is jelzik, az alelnök voltaképpen csak vár, csupán akkor van munkája, ha az elnök megbízza valamilyen feladattal. Az alkotmány az alelnököt kijelölt utódként egy szívdobbanásnyira helyezte az elnöktől, emellett a szenátus elnökévé tette, akinek e poszton leginkább az a dolga, hogy szavazategyenlőség esetén leadja a döntő voksot. 1836-ban Martin Van Buren alelnökként megnyerte a választást, utána viszont másfél évszázados szünet következett. A történészek már Van Burenátoknak nevezték, hogy aki alelnökként próbálkozott előlépni, alulmaradt. Az átkot az idősebb George Bush törte meg, aki 8 évet töltött Ronald Reagan alelnökeként, majd megnyerte az 1988-as választást. Biden pályája viszont Richard Nixonéra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy nála az alelnökség és az elnökválasztási győzelem között 4 év telt el, míg Nixon esetében 8 év. (hvg, Tx, ú) Felcsillant a remény DUDÁSTAMÁS Bombaként robbant hétfőn az amerikai Pfizer gyógyszercég bejelentése, hogy a német BioNTech biotechnológiai céggel közösen fejlesztett koronavírus elleni oltóanyaga a vártnál is jobban szerepelt a klinikai tesztelésen. Az eddig megvizsgált 94 páciensnél a vakcina hatékonysága 90 százalékos volt, sokkal jobb az előzetesen várt 60-70 százaléknál. Nagy tudományos áttörésről van szó, nem túlzás kijelenteni, hogy ez az év egyik legfontosabb híre. Az egyre nagyobb pesszimizmusba forduló őszben úgy kellett a világnak ez a hír, mint a falat kenyér. Felcsillant a remény, hogy belátható időn belül kiszabadulunk otthonainkból, és életünkbe visszatérnek az éttermek, színházak, külföldi utak. A 90 százalékos hatékonyság azt jelenti, hogy a vakcinázás után 100 emberből csak 10 fertőződik meg az új típusú koronavírussal. Egy ilyen szintű hatékonyság megtörné a koronavírus terjedésének sebességét, kezelhetővé tenné a helyzetet és a sokkal kevesebb fertőzöttet az egészségügy számára. További pozitívum, hogy ilyen szintű hatékonyság mellett nem lenne szükség kötelező oltásra, önkéntes alapon is elérhetővé válna az annyira vágyott nyáj immunitás. A határtalan optimizmust fékezendő azonban mindenképpen meg kell említeni, hogy több fontos adatot nem ismerünk még. Nem tudjuk például, hogy a 90 ember, akinél nem alakul ki a betegség, vírushordozó-e. Kérdéses továbbá az is, hogy a maradék 10 embernél mennyire súlyos tünetek jelentkeznek. Ezeket az adatokat csak fokozatosan kaphatjuk meg, de a 90 százalékos hatékonyság mellett ezek a problémák kezelhetőnek tűnnek. Azt, hogy mennyire jó hírről van szó,jól mutatja a nemzetközi tőzsdepiacok hétfői reakciója is. A befektetők ki voltak éhezve a jó hírekre, a Pfizer bejelentése pedig új lendületet adott a tőzsdéknek szerte a világon. Azonban korai lenne még lefoglalni a jövő nyári tengerparti nyaralást, az oltóanyag tömeges bevetéséig jó néhány hónap hátravan. Az esetleges mellékhatások tesztelése november végéig eltart, csak ezután kérvényezheti a Pfizer a gyorsított eljárásban való engedélyeztetést. Figyelembe kell venni továbbá a gyártási kapacitásokat. A Pfizer év végéig 50 millió adag legyártását ígéri, ami a kétszeri oltás miatt csak 25 millió embernek elegendő. A tervek szerint a gyártás 2021 -ben eléri az 1,2 milliárd adagot, de így is eltart jó néhány hónapig, míg az oltóanyag kellő mennyiségben eljut mindenhova. Ne feledjük azonban, hogy több vállalat is végez kutatást és nincsenek sokkal lemaradva a Pfizertől. Ha ők is sikerrel járnak, nemsokára mindenki számára elég oltóanyag kerül a piacra, addig azonban át kell vészelni a telet, ami Európában különösen nehéznek ígérkezik. Az elmúlt hónapok megmutatták, amit egyébként is tudtunk: a szabályok lazítása kivétel nélkül a fertőzések számának gyors növekedéséhez vezet. Erről Magyarország is meggyőződhetett, és a napokban kénytelen volt behúzni a vészféket. A cél mindenhol az, hogy a korlátozások által legjobban érintett gazdasági szektorokat átsegítsük a téli hónapokon, hogy az oltóanyag megérkezésekor még legyenek olyan éttermek, kávézók vagy mozik stb., amelyek kinyitnak. Mindannyian kezdünk belefáradni a bezártságba, de érdemes észben tartani, hogy az éj mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A tavasz nagy eséllyel elhozza a hatékony oltóanyagot, amely segít az életünket és a gazdaságot a normális medrébe terelni. FIGYELŐ tízmilliárdos üzlet a vakcina Évi tízmilliárd dolláros üzlet lehet a koronavírus elleni vakcina a fejlett országokban a The Guardian által idézett elemzők szerint. A Morgan Stanley amerikai és a Crédit Suisse svájci bank szerint úgy mint az influenzánál, a Covid-19-nél is évente kell oltást adni, és egy dózis átlagára 20 dollár lesz. Ha minden évben csak annyi embert oltanak be, mint influenza ellen, a gyógyszergyárak 10 milliárd dollár bevételre tesznek szert az Egyesült Államokban, Európában és a fejlett országokban. Az oltás előállítási költsége darabonként 5-10 dollár lehet majd. Az üzlet nagyságát végül az határozza meg, hogy menynyibe kerül egy-egy dózis előállítása, és kell-e minden évben oltás. A Credit Suisse szerint csak az USA-ban 10 milliárdos piacról kell beszélni, a Pfizer vakcinája 19,5 dollárba kerülhet, és évente kétszer kell 330 millió embert beoltani. Az AstraZeneca és az amerikai Johnson&Johnson azt ígérte, hogy a járvány idején kedvezményes áron adják a vakcinát. Más gyógyszergyártók nem ilyen nagylelkűek, a Modema darabonként 37 dollárt kér majd érte. (mti) Jóval később lesz rrgyerekvakcina" A következő tanévig sem derül ki, hogy gyerekeknél is hatékony-e valamelyik oltóanyag, ugyanis ilyen klinikai teszteket nem végeztek. A gyerekeket addig nem lehet beoltani, amíg nem tesztelik a vakcinát a korosztályukban. A Pfizer a múlt héten kapott engedélyt, hogy elkezdhesse a tesztelését 12 évesnél idősebb gyerekeknél. Az USA-ban a Covid-19- betegek 10 százaléka gyerek, és bár náluk kivételes a súlyos lefolyás, van néhány halálos áldozat. Globálisan is lassan indul ez a tesztelés, bár az Astra Zeneca engedélyt kapott, hogy kis dózisban kipróbálja néhány gyereken, ám közölte, addig tesztel, amíg nincs elegendő adat, hogy a felnőtteknél biztonságos a vakcina. Kínában a Sinovac és a Sino- Pharm tanulmányokat kezdett, amelyekben akár hároméves gyerekeket is tesztelhetnek. (mti)
