Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)
2020-11-11 / 262. szám
www.ujszo.com I 2020. november 11. KÖZÉLET Rövidesen módosulhat a távoktatás I 3 Már a kormány is elismerte, hogy túl sok gyerek esik ki a távoktatásból (Németi Róbert felvétele) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A kormány a távoktatásból kieső diákok helyzetére keresi a megoldást. Az oktatási miniszter pedig a tanulók ós tanárok koronavírus-tesztelóse után újranyitná az iskolákat. Igor Matovic (OLaNO) miniszterelnök hétfon este jelentette be a központi válságstáb döntését, mely szerint azok a gyerekek, akiknek a családja anyagi szükséghelyzetben van, valamilyen mértékben újra látogathatják majd az iskolákat. Utalt az Oktatáspolitikai Intézet (IVP) elemzésére, amely szerint a világjárvány első hulláma idején bevezetett távoktatás során országosan 52 ezer diák tűnt el a tanárok szeme elől. „Nem engedhetjük meg, hogy ezek a gyerekek egy elveszett generációként nőjenek fel” - mondta a miniszterelnök, és hozzátette, ezekben a családokban gyakran az alapvető szükségletek biztosítása is gondot okoz. „Ezekben a családokban pedig tablet, vagy számítógép mégannyira sincs” - mondta a miniszterelnök. Újságírói kérdésre hozzátette, az önkormányzatok pontosan tudják, hogy mely családok gyerekeit érintheti az intézkedés, hiszen községek és a városok az alapiskolák fenntartói, ezért pontos listával kell rendelkezniük ezekről a tanulókról. Az iskolák teljes újranyitásával kapcsolatban a kormány egy olyan javaslatot dolgozott ki, mely szerint egy oktatási intézmény akkor nyithatna ki, ha biztosítják az összes diák és a családjuk tesztelését. Gröhling bizakodó Az oktatási minisztérium lapunkkal azt közölte, ők azt szeretnék, ha hetente egyszer az összes olyan diák visszatérhetne az iskolába, aki nem tudott részt venni a távoktatásban. Tehát nem csak az anyagi szükséghelyzetben, vagy szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok gyermekei járhatnának be az intézményekbe. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az IVP jelentése is arra hívta fel a figyelmet, hogy azokban az alapiskolákban is, ahol hivatalosan egy olyan diák sincs, aki szociálisan hátrányos környezetből érkezne, minden tizedik gyermek kimaradt a távoktatásból. Mindenkit vár az iskola „Egyértelműen azt szeretnénk, ha minden diák mihamarabb visszatérne az iskolákba” - nyilatkozta lapunknak Branislav Gröhling (SaS), oktatási miniszter. A tárcavezető elmondta, hogy a központi válságstáb elé terjesztettek egy javaslatot, amely értelmében már a jövő héttől az alap- és a középiskolákban legfeljebb hatfős csoportokban tanítanák azokat a tanulókat, akik nem tudnak részt venni a távoktatásban. Az intézkedés a nyelvi és a művészeti iskolákra is vonatkozna. Az iskolák teljes újranyitásával kapcsolatban a miniszter arról beszélt, annak örülnének, ha a november 23-ától az ország középiskolái, valamint Pozsony és Kassa alapiskolái is visszaálltnak a normális kerékvágásba, november 30-ától pedig az összes többi intézmény is csatlakozna. Gröhling arról is beszélt, hogy az iskolák újranyitása előtt antigénvizsgálatnak vetnék alá a tanárokat és a diákokat is, amelynek a megvalósításában a megyék közreműködésére számítanak. Ezen felül be szeretnének vezetni egy jelzésrendszert, amely az egyes oktatási intézmények járványügyi veszélyességét mutatná. A tárca kiemeli, ahogy a világjárvánnyal kapcsolatos összes intézkedésről, így az iskolák részleges megnyitásáról is a Közegészségügyi Hivatalnak, majd pedig a kormánynak kell döntenie. A kabinet szerdán reggel 6 órakor ül össze. Minden iskola más Lapunknak a gútai II. Rákóczi Ferenc Alapiskola igazgatója, Kacz Jenő elmondta, ő jó ötletnek tartja a, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévő családok gyerekei újra valamilyen formában az iskolai falai között tanulhassanak. Hozzátette azonban, hogy ebbe a kategóriába viszonylag kevesen tartoznak, így az intézkedést azokra a gyerekekre is ki kellene terjeszteni, akik az szociálisan hátrányos környezetből érkezőnek (SZP) számítanak, ugyanis ez a csoport nem teljesen fedi át az anyagi szükséghelyzetben lévők kategóriáját. Egyben elmondta, hogy a két említett csoport együttes figyelembevétele sem garancia arra, hogy minden olyan gyerek visszatérhet az iskolába, akinek otthon egyszerűen nincs lehetősége tanulni. Mohnansky Csilla, a Buzitai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója lapunknak arról számolt be, hogy náluk már tavasszal is egészen jól működött a távoktatás rendszere. Azóta pedig a pedagógusaik a távoktatás témájában tovább is képezték magukat. Az iskola tanulóinak naponta 4-5 videókonferencia formájában megtartott online órája van. „A gyerekeknél felmértük az otthoni körülményeket, és azokba a családokba számítógépet kölcsönöztünk, ahol nem állt rendelkezésre megfelelő számú ilyen eszköz” - mondta az intézményvezető. Nehéz terep A Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója, Sirgely Andrea kérdésünkre elmondta, az intézményüknek 500 diákja van. „Ők mind, szociálisan hátrányos környezetből származó roma gyermekek” - tette hozzá. Ebből 180 diák a jelenleg távoktatásba kényszerölő felső tagozatos tanuló. Az intézményvezető szerint a gyerekek többsége a várostól két kilométerre lévő roma telepen lakik. Sirgely szerint a tanulóik legnagyobb részénél teljesen kizárt, hogy online órákon vegyenek részt. „Hiszen nincsenek megfelelő eszközeik, legfeljebb okostelefonnal rendelkeznek” - magyarázta. Az igazgatónő szerint a tanáraik igyekeznek minden rendelkezésre álló lehetőséget a távoktatás megvalósítására használni. Elmondta, hogy azok a gyerekek, akik rendelkeznek okostelefonnal, általában a Facebook közösségi hálón is regisztráltak, így a pedagógusok az online felület csevegőszolgáltatásán, a Messengeren keresztül küldenek a diákoknak feladatokat. „így a tanulók 30 százalékát érjük el, további 30-40 százaléknak pedig mobiltelefonja sincs”-mondta, és hozzátette, ezeknek a gyerekeknek hetente egyszer az iskola épületében adják át a feladatlapokat, ahová egyesével engedik be őket. Sirgely szerint a többi tanulóval pedig teljesen elvesztették a kapcsolatot. Hozzátette azonban, főleg olyan diákokról van szó, akik a megszokott oktatás idején is sokat hiányoztak, notórius iskolakerülők voltak. Az intézményvezető szerint a tanulóik jelentős része olyan családból származik, amely anyagi szükséghelyzetben van. Ügy látja, ha a kormányzat elrendeli, hogy az érintett gyermekeknek heti egy alkalommal az iskolában kell foglalkozásokat szervezniük, akkor azzal meg tudnak birkózni. „Az lenne azonban a legjobb, ha minden diákunk újra iskolába járhatna” - emelte ki az igazgatónő, hiszen a pedagógussal való közvetlen interakcióra feltétlen szükségük van. Nem ismert a változás a határátkelőkön NAGY ROLAND Bár Igor Matovió rendkívül elégedett a tömeges tesztelés hatékonyságával, a szakértők azonban nem feltétlenül értenek egyet vele. Pozsony. Martin Smatana, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) korábbi vezetője a Facebook-oldalán arra figyelmeztetett, hogy az országos mintavétel sikerességét egyelőre nem lehet pontosan felmérni. Smatana szerint valóban csökkenő tendencia figyelhető meg a fontos vírusadatokat jelző görbéknél, ám ennek valószínűleg az október 15-én bejelentett kijárási tilalom a legfőbb oka. Példaként Csehországot említi, ahol a reprodukciós számot (amely azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagban hány újabb személyt fertőz meg) sikerült 1 alá csökkenteni, ehhez pedig nem volt szükség országos tesztelésre, mindössze ahhoz hasonló szigorításokra, amilyeneket nálunk is bevezettek. Ennek ellenére Smatana sem tagadja, hogy a tömeges mintavételnek megvan a maga haszna. A TA3 vitaműsorában úgy fogalmazott, ennek köszönhetően sikerült rejtett gócpontokat azonosítani, mint például a Puhói járás. A szakértő mindössze arra figyelmeztet, hogy nem szabad túlértékelni a mintavétel hasmát, és körültekintően kell kiértékelni az összegyűjtött adatokat. Antigén, majd PCR A Peter Pellegrini vezette Hlas az antigéntesztek pontatlanságát bírálta. A párt közleménye szerint ezek a tesztek egyrészt a fertőzöttek mindössze 30 százalékát képesek „elkapni”, másrészt pedig hamis pozitívak is lehetnek, vagyis olyan embereket küldhetnek karanténba, akik valójában nem is betegek. Pellegrini a pozsonyi és a somotjai önkormányzat példáját említette, ahol több személynek pozitív lett az antigéntesztje, ám a PCR-tesztek végül negatívak lettek. A Hlas ezért azt követeli, hogy azok a személyek, akik a második fordulóban pozitívak lettek, ingyenesen mehessenek PCR-tesztekre. Matovicék ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az egyik prágai egyetem tanulmánya szerint az antigéntesztek kiszűrik a fertőző személyek 67 százalékát, a hamis pozitív tesztek arány pedig olyan alacsony, hogy szinte elhanyagolható. Kék papírok nélkül A központi válságstáb azt is javasolta, hogy újabb 90 nappal hosszabbítsák meg az ország területén érvényben lévő veszélyhelyzetet. Az előző intézkedés értelmében a jelenlegi veszélyhelyzet november 14-én ér véget. A veszélyhelyzet meghosszabbításával nem ért egyet a kormánypárti SaS. Richard Sulik (SaS) gazdasági minisz-. tér ugyanakkor hajlandó kompromisszumot kötni. F elvetette, hogy 90 helyett csak 30 napos hosszabbítást fogadjon el a kabinet. Hogy mi lesz pontosan a kijárási tilalommal, még nem tudni. Matovic az Expres rádió déli vitaműsorában annyit már elárult, hogy hétfőtől várhatóan nem lesz szükség a negatív teszteredményekről kiállított tanúsítványokra, ha el akaijuk hagyni az otthonunkat. Hozzátette: a kijárási tilalmat este 11 és hajnali 5 óra közé szorítanák be. A részletek várhatóan a kormány mai ülése után lesznek tisztázva. Változás a határon A szlovák határátkelők helyzete már szinte hetek óta bizonytalan. Az országos tesztelés első köre óta a kormány képviselői folyamatosan arról beszélnek, hogy szigorítások várhatóak a határátkelőhelyeken, ám ezekről még mindig nem született egységes döntés. Matovic hétfő este azt mondta: Szlovákia már nem egyénileg fogja eldönteni, hogy milyen országokat sorolnak vörös kategóriába, hanem az egységes európai járványtérkép alapján osztályozzák majd az országokat (erről a térképről nemrégiben mi is beszámoltunk). Ha ez valóban így lesz, akkor Magyarország, Ausztria és Lengyelország is vörös kategóriába kerül (Csehország és Ukrajna már most is vörösnek számít). Ezt azt jelentené, hogy ezekből az országokból érkezve szükség lenne egy negatív koronavírusteszt felmutatására. A miniszterelnök szerint az is elképzelhető, hogy néhány határátkelőn mintavételi pontokat állítanak fel, ahol a beérkezők leteszteltethetnék magukat, ám az antigéntesztek költségeit maguknak kellene kifizetniük. Hogy mely határátkelőkön alakítanák ki az említett állomásokat, egyelőre nem világos, ahogy az sem, hogy szúrópróbaszerű vagy folyamatos ellenőrzések lesznek-e.
