Új Szó, 2020. november (73. évfolyam, 254-277. szám)

2020-11-10 / 261. szám

www.ujszo.com | 2020. november 10. KULTÚRA 113 Jelöltek és választók a mozivásznon Robert De Niro és Dustin Hoffman minden idők egyik legjobb politikai szatí­rájában - Amikor a farok csóválja (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Az amerikai elnökválasztás politikai jelentősége mellett a világ egyik legnagyobb sajtóérdeklődéssel kísért csatája is. Nem csoda, hogy a hollywoodi forgatókönyvírókat sokszor megihlette. Szület­tek filmek a jelöltek agyafúrt praktikáiról, a kisember szere­péről, a média hatalmáról, sőt azt a kérdést is feltették az alkotók, hogy mi lett volna, ha másképp alakul egy választás. A mandzsúriai jelölt A hidegháború kellős közepén, valamint az atomháborúval fenye­gető kubai rakétaválság tetőzésekor, 1962-ben szinte sokkolta az ameri­kai nézőket John Frankenheimer politikai thrillerje, A mandzsúriai jelölt. A film koreai háborús veterá­nokról szól, akiknek egyike, Ray­mond Shaw (Laurence Harvey) in­dul az elnökválasztáson. Katonatár­sainak beszámolói szerint egy őrjá­rat során Raymond hihetetlen hős­tetteket vitt véghez, és rászolgált a legmagasabb érdemrendre. Ám az egykori szakaszvezetőt, Marcót (Frank Sinatra) rémálmok gyötrik, egyre inkább érzi, hogy valami nincs rendben ebben a történetben. Kide­ríti, hogy a szovjetek „megcsipel­­ték” az amerikai foglyok agyát, és irányítani tudják őket, köztük Ray­­mondot is, akinek komoly esélye van rá, hogy elnök legyen belőle. A filmből készült egy új változat 2004-ben, ebben Denzel Washing­ton alakítja Marco őrmestert, a cse­lekményt az iraki háború idejére he­lyezték át, és a szovjetek helyett egy multicég ültet csipet a katonák és az elnökjelölt (Liev Schreiber) agyába. Ezt a filmet A bárányok hallgatnak rendezője, Jonathan Demme jegyzi, és a feszültséget itt is vágni lehet. A sikerhez az elnökjelölt édesanyját játszó Meryl Streep is nagyban hoz­zájárult, aki lepaktál az ellenséggel, és fiát eszközként használja ebben a piszkos játékban. Bob Roberts Volt idő, amikor azt hittük, hogy a legmagasabb pozíciókba csak olyan emberek juthatnak, akiknek a poli­tika a foglalkozásuk. Hogy ez egy szakma, a dilettánsok pedig hamar kihullnak a rostán. Nos, Tim Rob­bins ezt már 1992-ben megcáfolta a Bob Roberts című filmmel, amelyet rendezőként és főszereplőként is jegyzett. Egy népszerű country­­énekes a fejébe veszi, hogy verseny­be száll Pennsylvania állam kor­mányzói székéért. Egyáltalán nem szimpatikus fickó, öntelt és arro­gáns, de kifelé persze igyekszik egé­szen mást mutatni. Ráadásul kétes üzletek révén gazdagodott meg. El­lenfele, a jelenlegi szenátor tapasz­talt, öreg róka, énekelni viszont nem tud - és a választóknál főleg ez szá­mít, vagyis az ismertség, a népszerűség. A finishez közeledve egyre durvul a jelöltek harca, sem­mitől sem riadnak vissza a győze­lem érdekében. Amikor a farok csóválja Ennek az 1997-es filmnek az al­kotói a jövőbe láttak: a bemutató egy hónappal Bili Clinton elnök Lewinsky-botrányának kirobbanása előtt volt. Ez azért érdekes, mert Barry Levinson politikai szatírája épp egy, az újraválasztási kampá­nyának hajrájában szexbotrányba keveredő amerikai elnökről szól. A dörzsölt tanácsadó (Robert De Niro) egy hollywoodi sztárproducerrel szövetkezve (Dustin Hoffman) ügyes elterelő manővert talál ki: el­hitetik a néppel, hogy az USA részt vesz az albániai polgárháború elcsi­­tításában (ezt az országot úgysem is­meri senki), és a média segítségével egy megható sztorit tálalnak a vá­lasztóknak egy, a frontvonal mögött hátrahagyott katonáról (Woody Harrelson), akit az elnök személyes közbenjárására mentenek meg, és akiről csak a fináléban derül ki, hogy rossz választás volt. A színészek brillíroznak, és egy pillanatig sem próbálnak viccesek lenni, a legnagyobb komolysággal tárgyalnak irracionálisán abszurd tervekről. Nincs megnyugtató befe­jezés sem: az igazság nem derülhet ki, hiszen köztudott, hogy mindig az az igazság, amit a tévében látunk. A film egyszerre szórakoztató és hát­­borzongató, hiszen arra figyelmez­tet, hogy a média befolyásának nö­vekedésével egyenes arányban nő­nek a vezető politikusok lehetősé­gei. Hogy a filmtrükkök és a modem technika vívmányai segítségével mindent el lehet hitetni velünk, vá­lasztókkal, és immár a saját sze­münknek sem hihetünk. A döntő szavazat Itt egy hétköznapi állampolgár kerül fókuszba, aki akkor válik fon­tossá, amikor egyetlen szavazaton múlik, hogy ki költözik a Fehér Ház­ba. A 2008-as film a végletekig fo­kozza a szoros verseny dramaturgiai ötletét. Mindkét párt próbálja meg­győzni a tisztes családapát (Kevin Costner), aki a háta közepére sem kívánja ezt a cirkuszt. Itt is hangsú­lyos a média befolyása, de a külön­böző politikai praktikák hatásme­chanizmusa is terítékre kerül. Versenyben... A Versenyben az elnökségért sztoriját kivételesen az élet írta. A 2008-as elnökválasztási kampány meglepő fordulatait dolgozza fel, de Barack Obama sikertörténete helyett a republikánusok vereségére kon­centrál. A veterán John McCain ala­posan félrenyúlt, amikor a szakértői figyelmeztetések ellenére ragaszko­dott ahhoz, hogy Sarah Palin legyen az alelnökjelölt. A butácska hölgy azonnal a parodisták, komikusok kedvenc célpontja lett, és nagyban hozzájárult McCain vereségéhez. A film a republikánus kam­pánystáb visszaemlékezései alapján készült 2011-ben. McCain és Palin tagadja a hitelességét, egykori kulcsembereik esküsznek, hogy igazat beszéltek. (Az egyik kulcsje­lenetben Palin nem tudja a különb­séget a két Korea között, a másikban fogalma sincs arról, mi volt Német­ország szerepe a világháborúkban.) A botcsinálta politikusnőt Julianne Moore alakítja fergetegesen, McCain szerepében pedig Ed Harris hozza a tőle elvárható szintet. Online díjátadó furdőreklámmal Az oktatóktól elvették a Neptun-rendszert Mások mellett a BTS-t, Lady Gagát, a Coldplayt, David Guettát és Cardi B-t is díjazták az MTV Europe Music Awards (EMA) vasárnapi rendhagyó gáláján, amelyet a járványhelyzet miatt online közvetítettek Londonból és most első alkalommal a magyar fővárosból. A háromórás show alatt összesen öt alkalommal mutatták néhány má­sodpercre felvételről a magyaror­szági helyszíneket: Esztergom, Veszprém, a budapesti flippermú­zeum és a Lánchíd háttérként buk­kant fel Palvin Barbara szupermo­dell mögött, a Széchenyi Gyógyfür­dőben pedig David Guetta DJ mixelt élőben. Ezt a helyszínt tényleg lát­ványosan világították meg, bár nem valószínű, hogy a pandémia köze­pén túl sokan vágynának oda. A magyar kormányzat turistacsa­logató szándékkal állt a projekt mö­gé, és kormányszinten is foglalkoz­tak vele, az viszont nem derült ki, mennyibe került ez az idegenforgal­mi propaganda. Tavaly 22 millióan nézték világszerte a díjátadót, amely egyébként az amerikai MTV Video Music Awards kisebb volumenű, eu­rópai kiadása. A jelöltek többsége itt is amerikai és brit előadó volt, és a névsor alapján annak a célközönség­nek szólt a műsor, amely ma már csak elvétve néz tévét. Az amerikai ki­adásnak idén 6,4 milliós nézettsége volt, ennek alapján kissé merésznek tűnik a Magyar Turisztikai Ügynök­ség, illetve a kormányszóvivő által jövendölt egymilliárd néző. Az est legfontosabb információja az volt, hogy az idei virtuális gála után jövőre már ténylegesen Budapestre utaznak a fellépők és a jelöltek, hogy átve­gyék díjaikat különböző kategóriák­ban - amennyiben a járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Palvin Barbara, háta mögött egy „ikonikus" magyarországi helyszín­nel (Fotó: MTV EMA) Vasárnap este négy kategóriában győzött a koreai K-pop szupersztár­csapata, a BTS (legjobb dal, legjobb csapat, legjobb rajongótábor, leg­jobb virtuális előadás), két díj at nyert Karol G (Nicki Minaj-dzsal közösen a legjobb együttműködés, valamint a legjobb latin kategóriában). A leg­jobb rockelőadó a Coldplay lett, a hiphop kategóriát Cardi B nyerte. A díjazottak közül virtuálisan színpadra lépett Karol G, Doja Cat (legjobb új előadó), a Little Mix (a lány csapatot a legjobb pop kategó­riában ismerték el, és ők voltak a londoni helyszín műsorvezetői is), valamint YUNGBLUD, aki a leg­jobb feltörekvő előadó lett. A legtöbb, hét kategóriában jelölt Lady Gaga csupán egy díjat nyert el, igaz az a legjobb előadónak (Best Artist) járó MTV Europe Music Awards volt. Öt jelöléséből egyet váltott valóra Justin Bieber, aki Dj Khaled Popstar című klipjében szerepelt Drake-kel együtt, ez lett a legjobb videó is. A rajongók szavazatai alapján a ma­gyar győztes Dzsúdló (Juhász Már­ton), a magyar pop/trap színtér népszerű előadója lett. A műsorban megemlékeztek az elmúlt évben elhunyt zenészekről, köztük külön is Eddie Van Halen gi­tárosról. (MTI, juk) Budapest. Szombat óta nem érhető el a Neptun a Színház-és Filmművészeti Egyetem oktatói számára. Az egyetemi informati­kai rendszerből azután zárták ki a tanárokat, hogy Szarka Gábor kancellár megtiltotta az oktatást. Az ország legtöbb egyetemén a Neptun-rendszert használják a ta­nítás folyamatának rögzítésére. Itt szerepelnek a kurzuslistáktól kezdve a tanmeneteken, a hallga­tói névsorokon és az órai felada­tokon át a vizsgaidőpontokig mindazok az oktatással kapcsola­tos információk, amelyek később visszakereshetők, ellenőrizhetők. „Okos, szellemes gondolat te­hát, hogy ha már magán a tanításon nem tudnak fogást találni - hiszen az minden eddig kitalált akadály ellenére rendben folyik az SZFE-n, akkor a szabályos dokumentálást, az adatközlést, a képzés áttekint­hető adminisztrációját akadályoz­zák meg. Teszik ezt nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy utólag majd fennhangon lehessen hirdet­ni, hogy lám, a Neptunban tanítás­nak, óratartásnak, látogatásnak semmi nyoma” - írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Karsai György professzor, az egyetem doktori iskolájának vezetője, hoz­zátéve, hogy ezt a döntést senki sem vállalta névvel, és az oktatókat sem értesítették a Neptun lezárásáról. „Az SZFE-n a tanítás holnap, hétfőn, november 9-én is a tan­rendben meghirdetett módon folytatódik, az órák dokumentá­lásáról minden tanár saját hatás­körében gondoskodik. Az urak meg csak hisztizzenek tovább. Mi tanítunk, dolgozunk, mert ez a dolgunk” - zárta vasárnapi be­jegyzését Karsai György. Órbán Viktor miniszterelnök tegnap újabb szigorításokat je­lentett be: egyebek közt a felső­­oktatási intézmények bezárását és a gyülekezési jog korlátozását. Ezzel eldőlt, hogy az SZFE elfog­lalt épületeit is ki kell üríteni. A Neptun-hozzáférés egyéb­ként azért is fontos, mert az egye­tem ezen keresztül szolgáltat ada­tokat a minisztériumnak a hallga­tók és oktatók számáról, ami alap­ján a normatív támogatást kapják. Az adatszolgáltatás határideje október 15-én volt, ám az ezt vég­ző alkalmazottak nem kaptak alá­írási jogosultságot, ezért a mi­nisztériumban nullás adat szere­pel az SZFE-ről erre a félévre. Quk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom