Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-28 / 250. szám
www.ujszo.com I 2020. október 28. KÖZÉLET 3 „A magas részvételen múlik a hétvégi országos tesztelés sikere" Martin Pavelka epidemiológus szerint nem kizárt, hogy az országos tesztelést rendszeresen megismételjük SZABÓ LACI Ha sikerül az országos toszt, az sem kizárt, hogy többször meg kell ismételni, hogy a vakcina megjelenéséig elkerüljük a teljes lezárást - mondja lapunknak Martin Pavelka. Az egészségügyi minisztérium járványügyi intézetének epidemiológusát a hazai helyzetről, a várható folyamatokról és az országos tesztelés sikerének kulcsáréi kérdeztük. Hogyan értékeli a hétvégi, az ország legfertőzöttebb járásaiban lezajlott tesztelést? Nagyon pozitívan. Azt gondolom, forradalmi megoldás a koronavírus-járvánnyal folytatott küzdelemben. Az eredmények pedig megfelelnek a várakozásunknak. Az adott járásokban az utóbbi időben nagyon magas volt a pozitív esetek aránya, a tesztreset arány már elérte az 50:60 százalékot, így tudtuk, hogy nem találj uk meg az összes fertőzött személyt abban a régióban. Éppen ezért nem lepett meg az eredmény, amely azt mutatta, hogy az adott régióban a lakosság 3,5-4 százaléka fertőzött. Én még ennél is nagyobb, 5-7 százalékos mutatót vártam. Mit gondol a részvételi arányról? A részvétel nagyon magas volt, több mint 140 ezren jelentek meg a tesztelésen, szinte az összes helyi lakos. Amikor elkészítettem az országos tesztelés matematikai modelljét, amelyet a miniszterelnöknek is bemutattam, akkor abban épp a részvételi arány volt a leginkább kérdéses tényező. Ez nemcsak itt, hanem a két országos tesztelésen is nagyon fontos lesz. Minél nagyobb a részvétel, annál nagyobb az esély a sikeres végeredményre. Minek tulajdonítható a magas részvétel? A távol maradók szigorú büntetésének veszélye, vagy valami más okozta? Ismét bebizonyosodott, hogy ha a szlovákiaiak megijednek, akkor nagyon könnyen mobilizálhatók, és felelősségteljesen tudnak viselkedni. Ez volt látható az első hullám alatt is. Akkor az ismeretlentől ijedtünk meg, most a magas számoktól. Ezért jelentek meg az emberek fegyelmezetten a tesztelésen. Szombaton ismét rekordszámú új esetet jelentettek a hatóságok. Ebben már benne vannak a hétvégén kiszűrt új fertőzöttek is? A hétvégén és a következő napokban közölt számok az eddigi rendszer alapján tesztelt és kiszűrt eseteket jelentik, azaz a hétvégi, majd az országos tesztelésen pozitívként regisztráltak nem kerülnek a statisztikába. Ahogy a tesztelés száma sem jelenik meg a „hivatalos” adatokban. Ideális esetben ennek úgy kellene működnie, hogy ha valakit kiszűrnek az antigéntesztekkel, akkor még egyszer tesztelik, már PCR-teszttel, így bekerül a hivatalos statisztikába. Ez lenne az ideális forgatókönyv, amit szeretnénk elérni, de mivel az országos tesztelésen várhatóan magas lesz a pozitív esetek aránya, ezt egyelőre kapacitás hiányában nem tudjuk megvalósítani. Hazánkban hol terjedt a leginkább a koronavírus, hol vannak a gócpontok? Az első hullámban, amikor nagyon gyorsan meghoztuk az intézkedéseket, akkor ezek elszigetelt esetek voltak - idősotthonokban, nemzetközi cégek csapataiban -, ám a második hullámban, amikor jelentősen nőtt az esetszám, már több gócpontterületet is meg tudunk határozni. Az elsők között voltak az éjszakai bárok, a szórakozóhelyek, úgy, mint mindenhol a világon. Egy egyházi esemény is annak bizonyult, a csaknem 250 résztvevőből 90-en megfertőződtek, és 4-5 fő lélegeztetőgépre került. Továbbá a lakodalmak, a családi ünnepségek, egyéb egyházi rendezvények, a sportesemények, idősotthonok, majd a főiskolák, ahol főként az elsőéves hallgatók körében terjedt a vírus, mivel ők még sok idegennel találkoznak. A kollégiumok és munkásszállók is ideálisak a vírus terjedése szempontjából, hiszen Szlovákiában sok helyen négyen laknak egy szobában. Pozsonyban alacsonyabb az esetszám, és ez nem csak a szlovák fővárosban van így. Több európai országban is megfigyelhetjük, hogy a második hullámban elsősorban vidéken terjed a vírus. Mi ennek az oka? Igen, ez nagyon érdekes jelenség, amely az utóbbi hónapokban jellemzi a nagyvárosokat. Jelenleg Pozsonyban 1,1-1,2 a reprodukciós szám, ami alacsonyabb, mint az 1,3—1,4-es szlovákiai átlag. Külföldön, például Nagy-Britanniában is megfigyelhető, hogy a legnagyobb esetszámokat elsősorban vidéken, vidéki városokban mutatják ki. Ennek több oka van. Az egyik, hogy az első hullámban épp a nagyvárosokat sújtotta a vírus, mivel ezek nagy nemzetközi találkozási pontok, így ideálisak voltak a fertőzés terjedésére. Ám az első hullámból a helyi lakosok sokat tanultak, a második már nem érte őket váratlanul, tudták, hogyan védekezzenek. Vidéken pedig fordítva volt. Ott az első hullámban alacsonyabb volt a fertőzésszám, a lakosok pedig nem voltak annyira fegyelmezettek, mint a nagyvárosokban, éppen ezért terjedhet most jobban a vírus vidéken. De az is okozhatja ezt a trendet, hogy míg a nagyvárosokban elsősorban a szolgáltatásokra épül a gazdaság, a nagy nemzetközi cégek elrendelhetik az otthoni munkát, sokszor maguk teszteltetik az alkalmazottakat, speciális járványügyi szabályokat vezetnek be, de vidéken elsősorban a helyi sajátosságok miatt nem lehetséges az otthoni munka - több a fizikai munka -, és a cégeknek nincs kapacitásuk, anyagi lehetőségük a munkatársak preventív tesztelésére. Hétvégén lesz az országos tesztelés első fordulója, gyorstesztekkel. Hogyan működik az antigénteszt, milyen előnyei, hátrányai vannak? Nagyon bizakodó vagyok az országos teszteléssel kapcsolatban. Ki kell mondani, hogy ha ez.nem sikerül, akkor nincs más megoldás, mint az úgynevezett lockdown, tehát az ország szigorú lezárása. Ez pedig napi 100-150 millió eurós veszteséget jelentene az állami költségvetésnek. Az antigéntesztek a vírus felületén lévő fehérjékből állapítják meg a fertőzést. Ez nagyon új módszer, számos előnye és hátránya van. Előnye a teszt gyorsasága és az alacsony ára. Hátránya, hogy az ablakperiódusban, azaz a fertőzés első három-négy napjában, nem tudja kimutatni a fertőzést, így előfordulhat, hogy aki negatív eredményt kap, az valójában pozitív. Éppen ezért mondjuk azt, hogy a negatív lelet csak azt jelenti, hogy nem fertőz, nem azt, hogy nem pozitív. Mivel a biztos eredményhez nagyon sok részecske kell, ezért rendkívül fontos, hogy a mintavétel a legszakszerűbb legyen. Viszont, ha valakinél reagál a teszt, és pozitív lesz, akkor szinte százszázalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az illető pozitív. Az ablakperiódus - amikor még nem mutatható ki a vírus - nem új jelenség, minden más betegségnél és tesztnél jelen van. Olyan betegségről is tudunk, amelynél akár két hétig is tarthat ez az időszak. Tehát hangsúlyozom, az országos tesztelés célja nem az, hogy igazoljuk az embereknek, hogy negatívak, hanem hogy a lehető legtöbbet megtaláljunk azon pozitív esetekből, akiket a mostani PCR-tesztelésekkel nincs kapacitásunk kiszűrni. Számításaim szerint jelenleg a reálisan fertőzöttek akár 60 százaléka is kicsúszik a rendszerből, nem találjuk meg őket. Mit tehet a lakosság, hogy sikeres legyen a tesztelés? Elengedhetetlen, hogy a szigorítások alatt tartsuk be a szabályokat, hogy a lehető legkevesebb emberrel találkozzunk, hogy ne fertőződjünk meg a tesztelés előtt. Ha pedig pozitív eredményt kapunk, akkor erről minden olyan személyt tájékoztatni kell, akivel előtte kapcsolatban voltunk. Nekik pedig, ha nincsenek tüneteik, ideális esetben házi karanténba kell vonulniuk, ha pedig tüneteik vannak, akkor jelentkezniük kell az ingyenes PCR-tesztre. Arányaiban mennyi lehet a hamisan negatívnak bizonyuló teszteredmény? Mindenekelőtt el kell mondani, hogy tökéletes teszt nem létezik. Ennek is megvannak a hátrányai, a legnagyobb épp a hamisan negatív eredmény. Ennek az oka pedig az, hogy tulajdonképpen túl hosszú az ablakperiódus, akár 5 napig is eltarthat. A hamisan pozitív eredmény nagyon elenyésző, itt 99,7-99,8 százalékos pontossággal méri a pozitívakat a teszt. A hamisan negatívakból már jóval több lehet, éppen ezért van az, hogy a tesztelés előtt is van kijárási szigorítás, és a két teszt között is. Ha az emberek betartják ezeket az intézkedéseket, és minimalizálják a találkozások számát, azaz nem adják tovább az esetleges fertőzést, akkor nagy esély van arra, hogy a második körben kiszűrjük azok többségét, akiknél az első teszt még hamis negatív eredményt mutatott. A fegyelmezettség, az önkéntes kontaktuskutatás a sikerünk kulcsa. Mit jelent ez számszerűsítve? Ha sikeres lesz a teszt, akkor a tényleges fertőzöttek akár 80 százalékát is ki tudjuk szűrni. Nagyon bizakodó vagyok. Számításaim szerint a? országos tesztelések után a napi esetszám akár 40-80 százalékkal is csökkenhet. Ezt több, eddig még ismeretlen tényező befolyásolja, az egyik legfontosabb a részvétel. Minél többen mennek el a tesztre, annál nagyobb az esély a 80 százalék körüli eredmény elérésére. Ehhez szükség van a 80 százalékot meghaladó részvételre, arra, hogy az egészségügyi dolgozók jó minőségű mintát vegyenek, és az emberek fegyelmére, a kontaktusok hatékony tájékoztatására. Tudatosítani kell, hogy hazánkban minden 7-10 napban megduplázódik a fertőzöttek száma. Ha magas lesz a részvétel, és 80 százalékkal csökkenteni tudjuk az esetszámot, akkor az világbajnok-teljesítmény lesz. Mikor láthatjuk az országos tesztek eredményességét, és meddig lehet elegendő az esetszámcsökkenés? Mi jön ez után? Még akkor sem nyertük meg a háborút, ha a napi esetszámot 80 százalékkal tudjuk csökkenteni - ezt ki kell mondani. Kemény tél elé nézünk. Az országos teszt sem csodaszer, sokat segít, de nem oldja meg a helyzetet. Még azután is napi 500-700 eset lesz. Egyértelművé kell termi, még legalább egy évig nem térünk vissza a normális életünkhöz. Az országos teszt csupán a katasztrófa elől ment meg bennünket. Azt is el kell fogadnunk, hogy az idei karácsonyunk online lesz - felejtsük el a nagy családi találkozásokat, összejöveteleket. Ha sikerül az országos teszt, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy rendszeresen meg kell ismételni, nem kizárt, hogy négy-hat hetente. Ez biztosíthatja az ország működését, segíthet elkerülni a teljes lezárást a vakcina megjelenéséig. Minden egyes sikeres tesztfordulónak olyan hatása lehet, mint egy kéthetes lezárásnak. Vagyis a mostanival egy négyhetes lezárást válthatunk meg. Egyesek szerint a gazdaság nem állhat le, az országnak működnie kell. Mégis milyen megoldás lehet az arany középút? Egy esetet említek, amikor Pozsonyban a Covid-szemafor szerint már piros volt a főváros, akkor a városvezetés úgy döntött, hogy zárjuk be a diszkókat és az éjszakai bárokat — mivel ott kezdtek kialakulni a gócpontok. A zárás után azonnal csökkent a reprodukciós ráta, 1,35- ről 1,15-re. Vagyis a korlátozás meghozta a várt eredményt. Helyes megoldás bezárni a kockázatos ágazatokat, helyeket, és a gazdaság működik tovább. Ez a koreai modell alapja. Ott csupán egy százalék a gazdasági visszaesés úgy, hogy csak néhány ágazatot áldoztak fel, ezzel megmentették a gazdaság többi részét. Ezért is tartom jó példának az ottani járvány ellenes intézkedéseket, mert a korábbi járványokból megtanulták, hogyan kell hatékonyan kezelni egy ilyen helyzetet. Martin Pavelka, az egészségügyi minisztérium járványügyi intézetének epidemiológusa (Somogyi Tibor felvétele)
