Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-27 / 249. szám
KÖZÉLET Romaügyi kormánybiztos: Az lenne a jó, ha több roma vallaná be az identitását CZlMER GÁBOR A világjárvány a nehóz körülmények között élő roma közösségeket fokozottabban fenyegetheti. Erről, de a 2021-os népszámlálásról is kérdeztük Andrea Buökovát, a tavasszal kinevezett romaügyi kormánybiztost. Miként érinti az aktuális járványhelyzet a roma közösségeket? Együttműködik az ön hivatala a többi állami szervvel az országos tesztelés előkészítésén, illetve megvalósításán? A roma közösségek egészségügyi helyzete jelentette kihívás nemcsak a mostani világjárvány miatt, hanem azon kívül is fontos kérdés. Itt arról beszélünk, hogy sokan nem jutnak hozzá tiszta ivóvízhez, sok helyen hiányzik az alapvető infrastruktúra,' így az elektromos, vagy a szennyvízhálózat. De sok helyen megoldatlan a szemétlerakók kérdése is. Ez mind nagyon kedvezőtlen hatással van arra az életkömyezetre, amelyben ezek az emberek élnek, nagyon rosszul hat az egészségükre is. Közvetlenül a kinevezésem után a világjárvány miatt a hivatalunk válságcsapatot állított fel, amely főleg az országos és a helyi szintekkel való kommunikációért felel. Közvetlen kapcsolatban állunk az önkormányzatokkal, de a segítőszakmák helyi képviselőivel is, hogy támogassuk őket. Ezentúl az érintett minisztériumokkal, illetve azok intézményeivel való kommunikációt is szavatoljuk. A humanitárius segély megszervezésében, a roma közösségek tagjainak felvilágosításában és tesztelésében is közreműködünk. A hivatalunk októberben indította el azt a nemzeti projektet, amelynek célja, hogy megakadályozza a Covid-19 terjedését. Ez a projekt azokra a településekre koncentrál, ahol helyben nincs semmilyen segítőszakma képviselője. Ezáltal 354 településnek tesszük lehetővé, hogy a terepen dolgozó munkatársak bevonását finanszírozzák, de segítünk az eszközök és a humanitárius segítség biztosításában, a válsághelyzet kezelésében, válságtervek készítésében. Az a legfontosabb, hogy megelőzzük a fertőzést, de ha pozitív esetek fordulnak elő, akkor kamatoztatni tudjuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első hullámban szereztünk, zónánként lezárjuk az érintett településeket vagy településrészeket. Itt el kell mondani, hogy az érintett önkormányzatok is kommunikálnak a regionális közegészségügyi hivatallal, összehívják a válságstábokat. Ez utóbbiaknak a mi kollégáink is a tagjai. Az Oktatáspolitikai Intézet (TVP) lapunknak elküldött adatai szerint a koronavírus első hullámában a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak 11,1 százaléka nem jutott hozzá a távoktatáshoz. Az országos átlag 7,5 százalék. A legtöbben Kassa és Besztercebánya megyében maradtak ki az oktatásból. Az ön elődje. Ravasz Ábel (Híd) szerint ez azért lehet, mert ebben a két megyében a magyar iskolákba több roma tanuló jár, mint a régió szlovák iskoláiba. Most, az újabb iskolabezárások idején mit tesz azért, hogy az említett helyeken ne legyen ilyen magas a távoktatásból kieső gyerekek aránya? Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy az adatokat az Oktatáspolitikai Intézet dolgozta fel, amely az oktatási tárcához tartozik. Ezért itt ennek a tárcának a felelősségéről beszélhetünk, amely tudatában van annak, hogy a távoktatás minden oktatási szinten jelentős gondot okozott. Ez alól azok az iskolák sem képeznek kivételt, ahol a tanítás nem államnyelven folyik. Beismerem, nem tudom, mire hivatkozik az elődöm, amikor arról beszél, hogy a magyar iskolába járó roma gyerekek kevésbé kapcsolódtak be a távoktatásba. Nekem erről semmilyen ismeretem nincs. Ami azonban nagyon fontos, hogy az oktatási minisztérium, az IVP vagy például az eduRoma civil szervezet adatainak nyilvánosságra hozása után, nagyon szorosan együttműködik velünk. így azzal a szakmai csoportunkkal is, amelynek az a célja, hogy a közösségi központokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk a távoktatás során. A középiskolák mostani bezárása előtt Filip Mónika (SaS) oktatási államtitkár felkért minket, hogy együtt alkossunk meg olyan mechanizmusokat, amelyek a középiskolások távoktatását segítenék. Most például a közösségi központok távoktatást segítő lehetőségeit méijük fel, de az érintett közösségek szükségleteinek feltárásában is segítünk. Az IVP például azt javasolta, hogy a tanároknak fizessék meg a telefon- és internetszámláját. Megteszik? Ebben a pillanatban erre nem tudok válaszolni. Bízom benne, hogy az oktatási minisztérium számításba vesz minden lehetséges forrást és eszközt. Ezt a helyzetet a szaktárcának kell megoldania. Azt gondolom, hogy a lehető legalaposabban járnak el. A mi hivatalunk abban segíti őket, hogy helyi szintről a lehető legalaposabban tájékoztassák őket. Bízom benne, közösen találunk megoldást arra, hogy a járványellenes intézkedések következményei ne legyenek olyan súlyosak, mint az első hullám idején. Ön szerint a roma közösségnek miért fontos a 202I-es népszámlálás? Nemcsak a roma közösségeknek, de minden egyes roma férfinak és nőnek is fontos. Tekintettel arra, milyen a történeti és a jelenlegi helyzetünk, amelyben még mindig sztereotípiákkal, előítéletekkel, megbélyegzéssel és gyűlölködő megjegyzésekkel kell szembenéznünk, a romák számára a roma identitásuk bevallása az önidentitásuk megerősítését is jelenti. Nagyon fontos, hogy teret adjunk a népszámlálással kapcsolatos felvilágosításra. Közvetíteni kell, mire számíthatnak az emberek a népszámláláskor, és milyen lehetőségeik vannak a válaszadás során. Bízom benne, hogy ez a felmérés segít, hogy több roma vallja be az identitását, és a tíz évvel ezelőtti felméréshez képest az országban a közösség nagyobb arányát mutatja ki. Ezáltal valamivel közelebb kerülhetünk a közösség valós számarányához. Az önök hivatala tervez a népszámlálással kapcsolatban felvilágosító kampányt indítani? A felmérésbe miként kapcsolódnak be az önök munkatársai? A kampány természetesen attól függ, hogy mennyi pénzünk lesz rá. A világjárvány miatt még nincs meg a támogatásaink rendszere. Biztosan tudja, hogy a hazai roma közösség nagyon színes. Ehhez úgy kell megválasztani a kommunikációs csatornákat, hogy a lehető legszélesebb spektrumot szólítsák meg. Arra törekszünk, hogy minden más kampányba is bekapcsolódjunk. Mindent meg szeretnénk tenni, hogy a lehető legjobban tájékoztassunk a népszámlálásról. Ehhez keressük most az anyagi forrásokat. A népszámlálás ügyében a Statisztikai Hivatallal is kapcsolatban vagyunk, a tájékoztatásban pedig segítségünkre lehet a közmédia nemzetiségi adása is. A népszámlálást megelőző kampányban hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy ebben a felmérésben két nemzetiséget is meg lehet adni? Itt az a fontos, hogy az emberek értsék, mire vonatkozik ez a két kérdés. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, milyen előnyök, jogok következnek abból, ha bevallják, hogy romának is érzik magukat. Máig nem lehet tudni, miként értelmezik majd a népszámlálás adatait azon törvények esetében, amelyek a kisebbségi jogokat, a kultúra, a művészet és a művelődés területeket szabályozzák. Mivel a nemzetiségre két kérdés vonatkozik, az ezekre adott válaszokat többféleképpen is értelmezni lehet egy-egy kisebbség létszámának megállapításakor. Egy ilyen értelmezés, amikor egyszerűen összeadják az adott nemzetiségre vonatkozó összes választ, függetlenül attól, hogy azt az első vagy a második helyen jelölték-e meg az emberek. így például a romák országos létszámát eggyel növelné mindenki, aki az első, vagy valamilyen kombinációban a második kérdésnél romának vallja magát. Egy másik módszer szerint külön kategóriákat alkotnak azok, akik egy nemzetiséget jelöltek be, és külön csoportokat azok, akik valamilyen kombinációban kettőt. Ön szerint hogyan kellene értelmezni a két nemzetiségi kérdésre adott válaszokat? Itt elsősorban az a kérdés, hogy mivel egy újfajta adathalmaz jön létre, mit fog ez jelenteni arra vonatkozóan, hogy milyen pozitív irányú változás lehetősége nyílik meg a létező törvények keretrendszerében. Be kell ismernem, én nem látom előre, hányán élnek azzal, hogy egy második nemzetiséget is megjelöljenek. Hiszen azt sem szabad elfelejteni, nem kicsi azon embereknek a száma, akiknek valós félelmeik vannak, hogy az identitásuk vállalása miatt valamilyen üldöztetésben lehet részük. Ez pedig minden nemzetiségre igaz, és nem szabad alábecsülni. Főleg az utóbbi időszakban nem, amikor a nemzetiségekkel szembeni gyűlölet újabb hullámokat vet. Az adatok értelmezésének a célja az kellene legyen, hogy minél jobban közelítsen a lakosság valódi nemzetiségi összetételéhez. Bízom benne, megelőzik, hogy a népszámlálás jelenlegi formája ne pont a romákat érintse hátrányosan. Ugyanakkor abban is bízom, hogy a roma nemzetiséget vállalók növekvő tendenciája most is beigazolódik. Az ön hivatala kialakít javaslatot arra, hogy a két nemzetiségi kérdésre adott válaszokat miként kellene értelmeznie az államnak a kisebbségi jogok meghatározásakor? Úgy gondolom, hogy a népszámlálás befejezése után intenzív kommunikációra lesz szükség a kisebbségi kormánybiztossal, Bukovszky Lászlóval (Híd). Számunkra nagyon fontos, hogy meghatározzunk egyfajta közös álláspontot. Ezen belül egy olyan mechanizmust, amely által az új adatokat úgy használhátjuk fel, hogy a nemzeti kisebbségek a jogaikkal és lehetőségeikkel a lehető legjobban élni tudjanak. Vegyük például a települések kisebbségi nyelvű megjelöléséről szóló jogszabályt. Eszerint, amely településen egy nemzetiség 20 százalékot alkot, ott ki kell írni a falu vagy város nevét az adott kisebbség nyelvén is. Ön szerint a mostani népszámlálás adataiból hogyan kellene kiszámítani ezt a 20 százalékot? Ha a számok is alátámasztják, akkor azt fogom képviselni, hogy a népszámlálás adatai olyan értelmezést kapjanak, amelyek a lehető legtöbb településen lehetővé teszik a kisebbségi, a mi esetünkben tehát a roma helységnév használatát. Én ezt nemcsak szimbolikus lépésnek tartom, hanem annak a kifejeződését látom benne, hogy Szlovákia sokszínű ország, és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait is. Az adatok értelmezése azonban nagyban függ attól, milyen formában teszi közzé a Statisztikai Hivatal, illetve attól, miként áll hozzá a kisebbségi kormánybiztos. Ön szerint hányán fogják az első és mennyien a második kérdésre azt válaszolni, hogy roma nemzetiségűek? Nem szeretnék tippelni. Az lenne az igazán jó, ha több roma vallaná be az identitását, amivel a népszámlálásban mért létszám közelebb kerülne a valós létszámhoz. Ezúton is szeretném őket arra kérni, éljenek ezzel a lehetőséggel, és büszkén vállalják roma nemzetiségüket. A két nemzetiség megjelölhetőségében azt a nagyszerű lehetőséget látom, hogy az is a közösséghez tartozónak vallhatja magát, aki nem roma származású, de úgy érzi, ezzel szeretné támogatni a nemzetiséget. Én magam több ilyen embert is ismerek. Andrea Buőková romaügyi kormánybiztos (Somogyi Tibor felvétele)
