Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-23 / 246. szám

13 Ősszel az ember ösztönszerűen nyúl a teáscsésze felé, hogy egy finom meleg itallal ellensúlyozza a lefelé szálló kinti hőmérsékletet. Persze, ilyentájt felértékelődnek azok a teák is, melyek segítenek megőrizni az egészségünket: megtisztítják a szervezetünket, erősítik az immunrendszerünket, megvédenék a megfázástól. Ha kellemes az ízviláguk, még jobb. Összeszedtük a legfontosabb növényeket, amelyekből ízlés szerint néhányat teaként is érdemes bevetni a következő hónapokban. Csalán Hagyományos gyógynövé­nyünk, a belőle készült teát hűvösebb időben érdemes rendszeresen inni, mert remekül véd a légúti megbetegedésektől, és az immunrendszert is erősíti. Ráadásul a benne található hangulatjavító szerotonin még a téli depressziótól is megóvja az idegrendszert. Plusz: remek méregtelenítő és zsíroldó is egy­ben. Elkészítése: 1-2 evőkanál szárított csalánlevelet forrázzunk le, 15 percig hagyjuk állni, végül szűrjük le. Gyömbér és citrom Friss gyömbérgyökeret ma már szinte minden boltban kapunk. Sok egyéb jótékony hatása mellett influenzás időszakban, megfázásos, gyulladásos beteg­ségeknél erősíti az immunrend­szert, mérsékli a lázat, és szere­pet játszik az influenzavírusok elpusztításában. Citrommal, esetleg egy kis mézzel felturbóz­va őszi-téli csodaszer. Elkészíté­se: tisztítsunk meg egy 10 cm-es gyömbérdarabkát, reszeljük le, majd főzzük 10-15 percig 2 liter vízben. Ha kihűlt, tegyük hozzá egy kifacsart citrom levét. Citromfűi Antibakteriális, fertőtlenítő tulajdonsága miatt már az ókorban is alkalmazták. Elsősorban idegerősítő és nyugtató hatása ismert, de serkenti a máj működését, emésztésjavító, és izzasztó hatása is van. Ez utóbbi tulajdonsága kifejezetten előnyös a 'meghűléses betegségeknél. Lázcsillapító és nyákoldó hatása van, érdemes a teáját naponta 2-3 csészével fogyasztani. A tea ne legyen túl erős, egy csapott teáskanálnyi teafü elég 2,5 dl vízhez, és lehet kortyolgatni. Hársfavirág A benne lévő flavonoidok an­tibakteriális hatásúak, a virág kiválóan alkalmas a meghűléses betegségek kezelésére: köhö­géscsillapítóként, izzasztóként, görcsoldóként, köptetőként, nyákoldóként funkcionál, és enyhíti a hörghurutos pana­szokat. Elkészítése: 2 teáska­nálnyi szárított hársfavirágot forrázzunk le 2 dl forró vízzel. Hagyjuk körülbelül 10 percig állni, majd szűrjük le. Izzasztás céljából forrón igyuk, ágyban fekve, betakarózva. Kakukkfű A kakukkfű hatóanyaga a kar­vakolt, ami fertőtlenítő, baktéri­um- és vírusölő hatású vegyület, valamint keserűanyagokat és cserzőanyagot is tartalmaz. Fer­tőtlenítő tulajdonságán kívül a kakukkfű nyálkaoldó és köptető hatását légcsőhurut esetében a mai tudomány is elismeri. Köhögési ingercsillapító és görcsoldó hatása nagyon hasz­nos egy erősebb megfázásnál is. Fertőtlenítő hatásán túl illóolaja serkenti az immunrendszer működését, és a növény fürdő, valamint inhalálás formájában is különösen hatékony. A tea ké­szítése: tegyünk egy csésze forró vízbe két kávéskanál kakukkfü­vet, hagyjuk 5 percig állni, majd szűrjük le. Mézzel ízesíthető. Kamillavirág A kamilla igazi ász a hideg idő­szakban. Hatóanyagai az illóola­jok, flavonoidok. A virágjából készült tea kiváló ellenszer lehet a köhögésre, görcsös fájdalmak­ra, gyulladásos betegségekre, torokfájásra, vagy megfázásra. Teája enyhíti a gyomorpanaszo­kat, a hányingert is. Megfázás vagy nátha esetén inhalálásra és ülőfürdő alkalmazására is ideális, hiszen az illóolajok belélegezve is hatásosak. Teaként fogyasztva fontos, hogy legalább 15 percig hagyjuk a forró vízben ázni, csak ezután szűrjük le. Szükség esetén naponta 3-4 csészével igyunk belőle. Csipkebogyó A csipkebogyó teája is remek, erősítő C-vitamin-bomba a szervezetünknek, persze, csak akkor, ha 4-5 órás hideg áztatás­­sal készítjük, figyelembe véve, hogy a C-vitamin hő hatására lebomlik. Még jobb, ha langyos­ra hűlt bodzateába áztathatják a csipkebogyót, így még teljesebb lesz az ízharmónia és az egész­ségvédő hatás. Jöhet még A változatosság jegyében sokféle további növény is bevethető az influenzaszezonban. Például a borsmenta teája: flavonoidokat, cseranyagokat tartalmaz, így jó immunerősítő. A levendulatea élénkíti az immunrendszert, csökkenti a gyulladást. Utóbbi hatása miatt pl. a mandulagyul­ladás kezelésében is hatékony segítség. Talán kevésbé népszerű a diólevélből főzött tea, de hasznos: tisztítja a vért, gyulla­dáscsökkentő hatással bír, ezáltal erősíti az immunrendszert, így segít az influenza megelőzésé­ben. (Egy bögre teához körül­belül egy púpozott teáskanálnyi szárított diólevélre van szükség, amit egyszerűen forró vízzel le­öntünk, 15 percet állni hagyjuk, leszűrjük és fogyasztjuk.) Sőt, hideg időben kifejezetten hasz­nos a fekete tea is: polifenolokat és flavonoidokat tartalmaz, melyek harcolnak a betegségek ellen, ezért nagyon hatékony immunerősítő eszköz, (as, ú) Itassunk-e gyógyteákat a gyerekekkel? A gyógynövényeket speciális hatóanyagaik miatt fogyasztjuk, akkor, amikor szükség van rá. Vagyis folyamatosan semmiképp se alkalmazzunk gyógyteákat, csak kúraszerűen, amikor az a cél, hogy a szervezet gyógyerőit segítsük - ez gyerekre, felnőttre egyaránt igaz. Szülőkben felmerülhet a gondo­lat, hogy a gyerekek immunrend­szerét már kicsi korban érdemes lenne erősíteni. 3 éves kor alatt viszont ez nem ajánlott - vagyis megelőző jelleggel ne itassunk velük gyógyteákat. A gyerekek immunrendszere fokozatosan alakul ki, ehhez hozzátartozik az is, hogy találkozniuk kell a fertőzésekkel, hogy a szervezet védelmi mechanizmusai később megfelelően beinduljanak. Ha gyógyteákkal túl korán beavat­kozunk az immunfejlődésbe, a későbbiekben allergia alakulhat ki. Tudnunk kell azt is, hogy a vese 1 éves korig nem tud megfelelően kiválasztani, a máj nem tud úgy tisztítani, mint egy kialakult szervezetben, a bélrend­mi okozhatta az allergiát. Ha valamilyen panaszt észlelnénk, mindenképpen beszéljük meg a gyerekorvossal, de ennél is jobb, ha már a tea alkalmazása előtt kikérjük a javaslatát - ez is egy olyan terület a gyógyászatban, ahol megoszlanak a vélemények, érdemes hát meghallgatni az érveket. 3 éves kor felett már bátrabban próbálkozhatunk a gyógyteákkal, józan mértékkel. Ide tartozik az is, hogy a gyerek nem kis felnőtt. Érzékenyebb a szervezete, érzékenyebben reagál a ható­anyagokra, ezért a teákat ne úgy készítsük el, mintha magunknak készítenénk. Kevesebb gyógynö­vényt használjunk a megszo­kott 2,5-3 dl vízhez: a felnőtt adagnak a felét (1 kiskanál), és csak néhány percig áztassuk, ne készítsünk túl erős főzetet. Hétéves korig a mentaféléket kerülni kell, mert epilepsziás rohamot válthat ki, gégeizom­­görcsöt és fulladást okozhat. Üdítő vagy melegítő italként 2-3 éves kor felett ajánlott megis­mertetni a gyerekeket a teákkal: a fekete vagy a zöld teát még jó ideig hanyagoljuk, de vegyes gyümölcsteákat, rooibos teát már adhatunk nekik. (Ez utóbbit alap­vetően édes íze miatt a gyerekek általában szeretik, és nincs benne semmilyen olyan hatóanyag, amely a gyermeki szervezetet megbolygathatná.) Óvodás, iskolás gyerekek bátran ihatnak teákat, tea keverékeket. A jó minőségű teák nem igénylik az ízesítést, mert van ízük. Ha a teát a gyerekek a mindennapok­ban rendszeresen isszák, akkor a túl sok hozzáadott cukor vagy méz roncsolhatja a fogakat, súly­problémákat okozhat. Betegsé­gek idején azonban kifejezetten hasznos lehet, ha édesítjük a teát. A méz nagyon jó erre a célra, mert hasznos enzimeket találunk benne. Amikor köhög a gyerek, kimondottan ajánlatos beletenni a teába a mézet, mert nedvesíteni fogja a tüdőt, segíti a váladékok felszakadását. A mézet vagy a cukrot mindig a csészébe tegyük, és lehetőleg frissen kínál­juk az italt (a megédesített és fel nem használt tea pár óra lefor­gása alatt természetes erjedési folyamaton megy keresztül). (babaszoba, ú) szeren keresztül féléves korig minden felszívódik, a gyomor pedig 1 éves korra éri el azt a fejlettséget, hogy bármit ehetnek a gyerekek. Azok a gyógynövényteák, ame­lyeket kifejezetten babák számá­ra kaphatunk a gyógyszertárak­ban, boltokban, arra szolgálnak, hogy szükség esetén enyhítsék a tüneteket: felfújódásnál segít az édeskömény, székrekedésnél az ánizsmag. Hat hónapos kortól probléma esetén adható kakukk­fű, bodzavirág, csipkebogyó vagy citromfű, lándzsás útifű. Ezekre főleg hideg időben lehet szükség. Hat hónapos kor után alkalmaz­hatjuk a kamillát is, de ezzel óva­tosan bánjunk, mert allergizál, és rendszeres használat mellett szárítja a bélrendszert. Fontos, hogy valóban csak akkor adjuk a babáknak, amikor szükségük van rá, vagyis pusztán frissítőként, szomjoltóként semmiképpen ne gyógyteákat itassunk a kicsikkel. Ha szomjasak, kapjanak egy pici vizet. Arra is figyeljünk oda, hogy ha alkalmazunk is gyógynövényeket, mindig csak egyféle növényt tartalmazó teát igyon a gyerek, ne keveréket, hogy egy esetleges érzékeny reakciónál tudjuk, A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az ízvilágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvilág, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. A legjobb teák hűvös hónapokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom