Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-23 / 246. szám

www.ujszo.com | 2020. október 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bud Spencer és a kutya Dinamikusan változó híradások a teljes lezárásról VERES ISTVÁN F ppen elkezdett súgni a ra-E diátor, amikor Bandika meghallotta, hogy csapódik az utcaajtó. Ervin volt az, hozta a napi sajtot. Letette a veranda ablakpárkányára, hátát nekitámasz­totta a gesztenyefának, és előkotorta zakózsebéből a gyökérpipáját. Hűlik az idő, megint egyre jobban ízlik a latakiás dohány. Legalább ezen a téren minden a régi, morogta, majd a pipa tűztere fölé emelte az égő gyufaszálat. Itt meg súgnak a radiátorok - nyúlt ki Bandika a napi sajtért, és máris elkezdte kicsoma­golni. Francia penészes kecskeca­­membert? Ezzel most meglepett. Az bizony - fújta ki a füstöt Ervin. Kicsi is, büdös is, de legalább drága. Nem is büdös, a maga dohánya, na az bü­dös, mint a kovászolt meleg zokni - vágott vissza Bandika, majd emlé­keztette Ervint, hogy közeleg az or­szág teljes lezárása. Nem lehet majd kimenni sehová, legfeljebb boltba, vagy kutyát sé­táltatni, szólnak a dinamikusan vál­tozó híradások. Fel kellene erre rendesen készülni, kedves kuzin, nem gondolja? Ervin egy akác­rönkre kuporodott, és nézte, ahogy a fáradó napsugarak bemásznak a de­res pókhálókkal teleszőtt málnabo­kor levelei közé. Már alig várom - ennyit mondott. Bandika emlékez­tette arra is, milyen bonyolult fel­adat lehet a lakosságot ismételten hetekre otthon tartani. Egyáltalán mivel lehetséges ez? Infravörös lé­zerkalitkákkal? Drónj árőrökkel? Ervin szerint ennek egy módja van: három hétig Bud Spencer és Terence Hill filmjeit kell sugározni az összes tévécsatornán. így végre azok is megnézhetnék a Kincs, ami nincset meg a Bűnvadászokat hetvenket­­tedszer, akik még csak hetvenegy­szer látták. Van mit bepótolnia a társadalomnak, az beton - helyeselt az ablakból Bandika, majd kérdéssel folytatta. Na és azt tetszett hallani, hogy amerikai kutatók szerint bizo­nyos szájvizek hatékonyan semle­gesítik a koronavírust? Kiöblíti vele az ember a száj üregét, hogy meg­védje magát a lepedéktől meg az ínygyulladástól, oszt bonuszként a jutalma egy szép, Covid-mentes fogsor. Miért, miféle csodaszer van a szájvízben, pángalaktikus gége­pukkasztó? - érdeklődött füstbe burkolózva Ervin. Bandika letette a napi sajtot, és elkezdte sorolni. Hát kérem víz, alkohol, klórhexidin, ci­ned, benzalkónium-klorid vagy metil-parahidroxibenzoát - magya­rázta laza kézmozdulatokkal. Cso­dás, akkor szerintem az én házi pá­linkám is megteszi, a metil-para­­hidroxibenzoátot meg úgy is belé­­legzem hozzá minden nap, mert a szomszéd festett ablakkeretekkel fut - nyugtázta a fejleményeket Ervin. De mihez kezdenek majd a városi­ak? -kérdezte aggodalmas ábrázat­­tal. Bandika vállat vont. Majd rá­fogják a kutyára, és azt mondják a rendőrnek, hogy a kutya most épp emide meg amoda akar sétálni, hát követem őt, mit csináljak. Akkor a következő hetekben valószínűleg felszökik a kutyák világpiaci ára - sóhajtotta Ervin. így igaz, felelte Bandika. Akinek van, majd rommá sétáltatja, akinek meg nincs, szerez magának, hogy legyen mit sétáltat­nia, a bezártság fáradalmait enyhí­tendő. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Hogyan fogja elosztani a világ a koronavírus elleni vakcinát? 184 ország csatlakozott a ko­ronavírus elleni védőoltáshoz való hozzáférés biztosítását célzó kezdemónyezóshez, a COVAX-hoz. „A védőoltások elosztása a leg­gyorsabb útja a magas kockázatnak kitett közösségek megvédésének, az egészségügyi rendszerek stabilizálá­sának és a globális gazdasági talpra állás elérésének” - hangsúlyozta a kezdeményezést elindító Egészség­­ügyi Világszervezet (WHO) főigaz­gatója, Tedrosz Adhanom Gebreje­­szusz. Kína is csatlakozott a kezde­ményezéshez, amelynek célja a S ARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19- betegség elleni védőoltások kifej­lesztésének és gyártásának a felgyor­sítása. Gebrejeszusz figyelmeztetett, az északi féltekén küszöbön álló tél miatt a következő hónapok igen ne­hezek lesznek Európában és Észak- Amerikában. A WHO honlapja szerint 198 vé­dőoltás van fejlesztés alatt világszer­te, 44 közülük pedig már a klinikai tesztek szakaszában, legkorábban 2021 közepén kezdhetik meg a vé­dőoltások szétosztását. „Amint enge­délyezik a vakcinákat, a cégek meg­kezdhetik a gyártást a COVAX ré­szére, s ezután megkezdi az igazsá­gos elosztást a csatlakozó országok között” - mondta Szumija Szvami­­náthán, a WHO tudományos fömun­­katársa. „Nagyjából 2021 közepe lesz, mire a lakosság meghatározott csoportjait megkezdik oltani.” 2021 végére 2 milliárd vakcinát terveznek méltányosan elosztani a világ orszá­gai között. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója megje­gyezte, Európa és Eszak-Amerika példát vehet az ázsiai-csendes-óceáni térségről, ahol először ütötte fel a fe­jét a járvány, s most a legkevésbé érinti a koronavírus, mert a fertőzöt­tek számának csökkenésével nem enyhítettek az óvintézkedéseken, (mti) Memento móri FINTAMÁRK S ok dolog van az életünkben, aminek kozmikus szálait az em­ber sosem fogja kibogozni, mert túl apró hozzá: az egyik ilyen a halál misztériuma. A 21. század pedig megtanította velünk azt is, hogy ne is foglalkozzunk vele - mert az emberek többsége nem is akar foglal­kozni olyan dologgal, ami pár percnél több gondolkodást igényel. A halál eltávolodott tőlünk, szinte nem is látjuk: a vanitas már nem mond nekünk semmit, az elmúlás csak érzelmi zsarolás, vagy egy hashtag a közösségi oldalakon. Ha emlékezünk is a halálra, azt az élők kikezd­hetetlen gőgjével és biztonságával tesszük. Hazudjuk, tagadjuk a halált - épp ezért maradunk sokszor annyira egyedül a halálos ágyunkon. Mert nincs, aki felvállalja velünk ennek terhét. Pedig nem lehet szarkasztikusán, cinikusan, tisztes távolságból vagy a tévé képernyőjén keresztül bámulni a halált mindörökkön örökké. Ha valami, az elmúlt öt év megtaníthatott minket, európaiakat minderre - de nem tanított. Hiszen az emberek többsége behunyta a szemét, és tüskéket növesztett, mikor Európa kapujához érkeztek azok, akik test­közelből tapasztalták a halál iszonyatát, és babonás vén szipirtyókként hányták magukra a keresztet, mert azt hitték, azok az emberek maguk­kal hozták a halált a batyujukban. Ugyanígy hunyják most be a szemü­ket és növesztenek tüskéket azok is, akik elbagatellizálják a koronavírus-járványt. Akik hőbörögve kikérik maguknak a maszk­hordást, akik „nem akarják a DNS-üket adni” a háttérhatalomnak (ho­lott egyébként a Facebook-profiljukról még az is kiderül, amit jóérzésű ember egyáltalán nem akar tudni). Akik kinevetik a felelősségteljesen viselkedőket, alufólia sisakosnak nevezve őket, és lángoló gyűlölettel viseltetnek mindenki iránt, akiben „covidiótát” látnak. Ezek az embe­rek nem emlékeznek a halálra. Nem érdekli őket az a végtelenül fáj­dalmas harc, amit azok vívnak, akik emlékeznek rá, legyen az haldok­ló, beteg, orvos, nővér, politikus, gyermekét féltő szülő, vagy szüleit féltő gyermek. Ezeket az embereket csak akkor érdekli a harc, ha nincs tétje, ha a tévében megy, és villan közben egy-két mell is. Pedig van az úgy, hogy a villám közvetlenül mellettünk csap le. Az egyik percben még él az ember, a másikban pedig már küzd az életéért. Es ha elveszíti a harcot, nem marad más, csak a csend és üresség. A közlekedési bal­eset helyszínén maradt táska magánya, amibe reggel még a tulajdonosa tette a dolgait. Az üres ágy magánya, amelyen az imént még egy mez­telen, lélegeztetőgépre kapcsolt ember feküdt. A régi ruhák magánya, a félig elolvasott könyvek magánya, a félbehagyott mondatok, a „majd holnap találkozunk” magánya, a „szám nem kapcsolható” magánya. A halál köztünk van, már régen felnyílt a negyedik pecsét. Köztünk van, megváltoztathatatlanul, átragyogva a számok hideg, bagatellizáló racionalitásán. És nem félnünk kell tőle, hanem emlékeznünk rá. FIGYELŐ Újfent igazolták a maszkviselés hatékonyságát Japán kutatók is igazolták a maszkviselés hatékonyságát, va­lódi koronavírust használtak a kutatáshoz. Tanulmányuk szerint az arcmaszkok egyaránt hatéko­nyak a vírus szétszórásának és belélegzésének visszaszorításá­ban. A Tokiói Egyetem tudósai szi­mulációs kamrában vizsgálták a vírus levegőben való terjedését és a maszkok hatékonyságát. A zárt kamrában két bábut helyeztek el, arccal egymás felé. Az egyik fejet porlasztóval szerelték fel, hogy a köhögéssel a levegőbejutó koronavírus-részecskéket tudja utánozni. A másik fej a természe­tes lélegzést imitálta, és gyűjtőkamrája volt a belélegzett vírusok számára. Az egyik kísérletben a vírust be­­lélegző fejre tettek maszkot. A textilmaszk 17 százalékkal, az orvosi maszk pedig 47 százalék­kal kevesebb vírust engedett be­lélegezni. A szorosan rögzített N95-ÖS maszk, amelyet az egész­ségügyi dolgozók viselnek, a be­szívott vírusok mennyiségét 79 százalékkal csökkentette - szá­molt be róla aj apán közszolgálati műsorszolgáltató. A kutatók megjegyezték, hogy százszázalékos védelmet akkor sem nyújtottak azN95-ös masz­kok, ha ragasztószalaggal rögzí­tették az arcra. Amikor maszkot tettek a víruski­bocsátó fejre is, a textil és az or­vosi maszk is több mint 70 száza­lékkal csökkentette a másik, maszk nélküli fej által belélegzett vírus mennyiségét. Abban a kí­sérletben pedig, amikor mindkét fél - a víruskibocsátó és a belé­­legző is—maszkot viselt, ez együttesen még hatékonyabb vé­delmet jelentett - írták a kutatók tanulmányukban. Kavaoka Josihiro professzor, a kutatás vezetője elmondta, elő­ször végeztek kísérletet valódi koronavírussal a kórokozó terje­désének vizsgálatára. A pro­fesszor felhívta a figyelmet, mi­lyen fontos, hogy a maszkot min­denki helyesen viselje. A koronavírus a levegőben is ter­jed. Az amerikai betegségmeg­előzési és -ellenőrzési központ (CDC) is felülbírálta októberben a korábbi útmutatását, és az új le­írás már arra figyelmeztet, hogy a patogén órákig képes a levegőben maradni. Japán kutatók egy másik csoport­ja egy szuperkomputerrel nemrég azt is igazolták, hogy a levegő páratartalma jelentős hatással le­het a vírusrészecskék levegőben történő szétszóródására. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom