Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-19 / 242. szám
10 GYÓGYHÍREK Egészség 2020. OKTOBER 19. www.ujszo.com Ha nem orvos ajánlj fizetni kell a tesztért Válaszol: Zuzana Eliásová, az egészségügyi minisztérium szóvivője „Hosszabb időre külföldre utazom, s ehhez negatív koronavírustesztre van szükségem. A kezelőorvoshoz kell mennem beutalóért? Fizetnem kell a tesztért? Hány vállalat végez ilyen tesztet?” Ha valaki külföldre utazik és negatív Covid-19 tesztre van szüksége, az orvos ajánlás, vagyis beutaló nélkül kérheti a teszt elvégzését. Valamelyik magánlaboratóriummal kell felvennie a kapcsolatot. Ha a tesztet az orvos vagy a Regionális Közegészségügyi Hivatal javasolja, akkor nem kell érte fizetni. Az állam abban az esetben nem fizeti a , tesztet, ha külföldre való utazás miatt végzik el. További információkat az alábbi honlapon talál: https://korona . gov.sk/najcastejsie-otazky/ testovanie/objednanie-na-test/ Mi köze QESS1 a demendának az étkezéshez? A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása. N agyon egyszerű, de fontos lépés, hogy az evéshez használt edényeket és evőeszközöket megfelelően válasszuk ki. Érdemes olyan kést és villát választani, aminek jól megragadható nyele van, így nem csúszik rajta a beteg keze. ,tM Segíthet, ha a tányér alá csúszásgátló alátétet teszünk, illetve a későbbiekben a tányérokat mélyebb edényekre cseréljük. Üvegpohár helyett érdemes füles bögrét adni, amit könnyen meg lehet fogni. A szellemi hanyatlás első jeleként nehézkessé válik az evőeszközök megfelelő használata. Az önbecsülés megtartása érdekében javasolt a lehető legtovább engedni, hogy az idős ember egyedül táplálkozzon. Ebben segíthet, ha olyan ételeket készítünk, amelyeket nem kell késsel felvágni. Később, amikor nehézkessé válik a nyelés, ajánlott kerülni az olyan ételeket, melyeket könnyű félrenyelni: olajos magvakat, mogyorót, magvas gyümölcsöket, pattogatott kukoricát ne adjunk a betegnek. A nyelészavar előrehaladtával daráljuk, pürésítsük az ételt. Puha ételeket adjunk a betegnek, így több tojást, sajtot, joghurtot érdemes becsempészni a menübe. A gyümölcsöket meghámozva, kockákra vágva adjuk, a későbbiekben pedig turmixot lehet belőlük készíteni. Mindig meg kell győződni arról, hogy az étel hőfoka megfelelő-e. f Erre ezért van szükség, mert a szellemi leépülés során elvész a hőmérséklet megítélésének képessége, ezért könnyen megéget• heti a száját a beteg. Az idős betegek néha nagyon lassan esznek, és elfelejtik a szájukba tenni a következő falatot. Ilyenkor finoman noszogatni kell őket. Ez lehetőleg szóban történjen, egyszerű parancsok adásával. Pl. fogja meg a kanalat, tegye a tésztát a kanálba stb. Ha a verbális utasításokra nem reagálnak, akkor meg lehet érinteni a kezüket, és ezzel jelezni, hogy mit szeretnénk. Ha így sem halad megfelelő ütemben az evés, akkor meg kell etetni a beteget. Fontos, hogy ameddig csak lehet, hagyjuk őt önállóan vagy minimális segítséggel táplálkozni. Ez jót tesz az önértékelésének, és megtartja azt az érzést, hogy önellátó, így meg tudja őrizni függetlenségét (webbeteg) Mária Lévyová: „Jövő évtől a lakosság már több mint 40 százaléka a magán egészségbiztosítók ügyfele lesz” Szlovákiában jelenleg egy állami és két magán egészségbiztosító van. Mária Lévyovától, a Betegek Jogvédelmi Szövetsége (AOPP) elnökétől kérdeztük, hogy szerinte ez a modell megfelel-e a betegek igényeinek? A betegek elégedettsége nem az egészségbiztosítók számától függ. Sem az egy-, sem a több-biztosítós rendszer nem hozhat gyökeres változásokat, ha nincsenek a világos szabályok, és ha nincs elegendő pénz az ágazatban. Sajnos, ma ez a helyzet. A csehországi helyzet-Mária Lévyová, a Betegek Jogvédelmi Szövetségének elnöke tel összehasonlítva azt látjuk, hogy még a 7 egészségbiztosító léte ellenére sem vetik fel az egybiztosítós modell kérdését. Nálunk örök kérdés az államnak fizetett illeték nagysága. Ez Csehországban csaknem 57 eurót tesz ki, s a jövőben meg akarják emelni. Mi viszont ellenkező irányba haladunk. 2016 óta 38 euróról 32-re csökkent az állami egészségbiztosítónak fizetett illeték, miközben a 65 év feletti ügyfelekre fordított kiadások havonta 80 eurónál többet tesznek ki. A páciensek egyre jobban igénylik az elérhetőbb és színvonalasabb betegellátást, kezelést és költségtérítést. Mindenképpen több kedvezményt, jobb szolgáltatást és a törvény keretein túl nagyobb költségtérítést várnak az egészségbiztosítóktól. Mit tapasztal, minek alapján választanak egészségbiztosítót az emberek? Mindenekelőtt a szolgáltatások alapján. Ebben a tekintetben betegellátó rendszerünknek vannak még tartalékai. Egy kis igyekezettel versenyszellemet teremthetne az egészségbiztosítók között, például azzal, hogy meghatározná, mit jelent pontosan a standard és a standard feletti betegellátás. Mindenekelőtt a betegek vennék ennek hasznát. Az átjelentkezések száma vall arról, hogy az emberek elégedettek-e vagy nem a jelenlegi modellel. Az állami egészségbiztosítót évek óta folyamatosan hagyják el az ügyfelek. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy jövő évtől a lakosság már több mint 40 százaléka a magán egészségbiztosítók ügyfele lesz. El tudja képzelni, hogy csak egy egészségbiztosító lenne Szlovákiában? Őszintén szólva nem. Attól tanok, hogy ez a modell nem tudna megfelelni a betegek elvárásainak Nagyon nehéz megjósolni, hogy egyetlen biztosító végre tudná-e hajtani a kormányprogramban foglaltakat, szavatolni tudná-e az egész betegellátó rendszer működését, meg tudná-e fizetni a vele nem szerződésben álló - akár külföldi - szolgáltatónak például egy daganatos beteg műtétjét, javítani tudná-e a betegek tájékozottságát. Az egészségbiztosítóknak ki kellene venniük a részüket az egészségpolitikai feladatok teljesítéséből is. Az állam legegyszerűbben úgy tudná ezt elérni, ha egészséges versenyszellemet teremtene az egészségbiztosítók között, azok pedig különféle előnyöket kínálnának ügyfeleiknek. Változott-e a betegellátás minősége azóta, hogy magán egészségbiztosítók is működnek nálunk? Évek óta folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás színvonala, s ezt sokan épp a magán egészségbiztosítók létével magyarázzák. Szövetségünkben hallok olyan véleményt, hogy amíg egy állami egészségbiztosító volt, mindenre volt pénz. Az én véleményem viszont a következő: nem az a probléma, hogy egy vagy tíz egészségbiztosító van. Sokkal inkább az, hogy hosszú ideje megoldadanok az egészségügy problémái. A bajok egyre csak halmozódnak, ami az egész betegellátó rendszer színvonalának romlásához vezet. Az egészségügyi dolgozók hiányának, előrehaladott korának, a betegellátó rendszer rendszeres anyagi támogatása szükségességének, a gyógyszerpolitika vitás kérdéseinek, a népesség elöregedésének az lett a következménye, hogy az emberek egyre jobban igénylik a minőségi egészségügyi gondoskodást. A helyzet nem lesz jobb, ha nem cselekszünk. Mondhatnám, hogy a 12. órán is túl vagyunk. A gyökeres változások végrehajtására már tegnap is késő lett volna. Elszomorító, hogy e helyzet következményeinek nemcsak a betegek a kárvallottjai, hanem az egészségügyi dolgozók is. Kovács Ilona HA A RÉSZTVEVŐK CSAK 2 ORAT TÖLTÖTT VOLNA A KÉPERNYŐ ELŐTT, A HALÁLOZÁSOK 5,62%-A MEGELŐZHETŐ LETT VOLNA Ha kevesebbet tévéznénk, egészségesebbek lennénk Egy új tanulmány szerint a képernyő előtt töltött idő és a rossz egészségi állapot a nassolással és az alacsony társadalmi státusszal is összefügg. A televízió képernyője előtt töltött idő több betegség kialakulásával is kapcsolatba hozható, ilyen például a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések. A Glasgow-i Egyetem kutatása szerint akkor a legkisebb a kockázat, ha a tévéképernyő előtt vagy telefonos videók nézegetésével eltöltött idő nem haladja meg a napi két órát - számolt be róla a BBC News. A tanulmányhoz csaknem félmillió 37-73 év közötti ember egészségi állapotát kísérték figyelemmel 12 éven át, 2006 és 2018 között. A kutatók szerint eredményeik alapján a felnőtteknek minimalizálniuk kellene a televíziózással töltött időt. A kutatásból kiderült, hogy ha az összes résztvevő csak napi legfeljebb 2 órát töltött volna a képernyő előtt, a vizsgált időszakban bekövetkezett minden halálozás 5,62 százaléka, a szív- és érrendszeri betegség okozta halálozások 7,97 százaléka megelőzhető lett volna, vagy később következett volna be. A vizsgálatban a tévézés mellett a mobilon nézett videókat is beleszámolták a képernyő előtt töltött időbe. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a televíziózással töltött időt egészségesebb tevékenységekkel, például sétával helyettesítik az emberek. Megállapították, hogy azok profitáltak ebből a legtöbbet, akik egyébként naponta nagyon kevés időt töltöttek ilyen egészséges aktivitással. (hvg)
