Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-17 / 241. szám
PRESSZÓ ■ 2020. OKTOBER 17. www.ujszo.com INTERJÚ 13 Reisz András: A meteorológus nem jósol Egy tájfun és egy hurrikán nem éghajlatváltozás miatt van: ne higgyük, ha ez nem lenne, akkor megszűnne az időjárástan a szélsőség Szereti órákon át hallgatni a vonat zakatolását. Reisz Andrásnak, a TV2 népszerű meteorológusának szüksége van a hangokra, a látványra, az utazásra. Imádja a vonatokat, kiskora óta ez érdekli, ez a mindennapi élete, úgy töltődik fel, ha vonatra ül. A mikor csak ideje engedi. Csehországban az egyik pályaudvarra kihelyeztek egy webkamerát, így élő egyenes adásban követheti az eseményeket. Azon figyeli, mi történik, hol van baleset, késik-e egy szerelvény. Szívében a vonaté a fő hely, nem is titkolja, hogy ez a hobbi tulajdonképpen függőség. Miatta bezárkózott ugyan a saját világába, mégsem lett belőle hivatás. Vajon miért? Miért lett a gyermekkorát Füleken töltő, ma kereken 40 éves Reisz András inkább időjárás-kutató, hogyan szeretett bele a csillagokba felnézve az égre - erről és sok más egyébről beszélgettünk. És persze az időjárás felől érdeklődtünk... Milyen lesz az ősz? Ezt mennyire pontosan lehet előrejelezni? Azt, hogy milyen lesz, kategorikusan nem lehet megmondani. Az előrejelzéseket ketté kell választani. Vannak azok, amelyek öt-tíz napig terjedő időszakra hordoznak információkat a csapadékra, felhőzetre és a hőmérsékletre vonatkozóan, ezek a rövid és középtávú előrejelzések, amelyeket a tévében is lehet látni. Viszont ahogy haladunk előre az időben, úgy már az ötödik nappal növekszik a bizonytalanság, a tizedik napra nem lehet határozottat mondani, és ahogy növeljük az időtávot, egyre jobban áttérünk a statisztikai alapú kijelentésekre. Ott már nincs szó konkrét napról, konkrét időjárásról, ott egy tíznapos, ún. átlagos dekádhőmérséklet jelenik meg egy nagyobb földrajzi régióra. Léteznek ugyan hosszabb távú előrejelzések, ezek azonban kizárólag az időjárás kiátlagolt jellemzőit adják vissza, s nem arról szólnak, hogy november elsején esni fog-e az eső Füleken, vagy épp szilveszter napján fog-e havazni Galántán. Ezt egy meteorológus nem tudja megmondani. De azt, hogy abban a hónapban kb. ml lesz jellemző, azt igen? Vagy ott is csak jóslásokba bocsátkozna? Nincs jóslás, ezt szögezzük le! Jósolni nem szoktunk! A meteorológia soha nem alkalmazott jóslást, én tudományos módszerekről tudok. A meteorológiában a mérésektől egészen az éghajlati előrejelzésekig az alaptudományok, a matematika és a fizika alaptörvényeit használjuk a mindennapos munkánk során. Ha nem így lenne, nem meteorológusnak neveznének benneteket, hanem jósnak. Sajnos, neveznek. Mi már ezt megszoktuk, de én mindig helyreigazítom azt, aki megkérdezi, mit jósolok a hétvégére. Szoktam kicsit csipkelődni, hogy majd kérdezze meg a jóst. De valahol ez érthető, minden szakmának megvan a maga csínja-bínja, nem szabad degradálni. Nem biztos, hogy degradálják... Fontos azért tudni, hogyan működik a világ. Én egy tudományos alapú ember vagyok, nem szeretem, ha valamire 88-féle magyarázatot adunk Tudni kell, hogy a meteorológus kicsoda és mit csinál, hogyan dolgozik, hogy a mi munkánk nem süllyedhet a jóslás szintjére. Ezt nem szeretném! Ha valaki meteorológusnak akar tanulni, annak nem kakasra meg befőttesüvegre van szüksége, hanem matematikai és fizikai ismeretekre. Ez volt, ami miatt vonzott a meteorológia, hogy mégis úgy döntöttél, ezt tanulod az egyetemen, és nem mész el mozdonyvezetőnek? Nem feltédenül, mert valamilyen szinten féltem is, a matika, fizika nekem nehéz tantárgy volt, nem w Nem jellemző a Kárpát-medencében a hideg és havas tél A 60-70-80-as évekből származó tapasztalás, hogy akkor több volt a fagyos, havas tél Viszont az volt a nem normális. voltam annyira jó matematikából, bár tény és való, hogy az ELTE-n más világításba került mindkettő. Sok kérdésre választ kaptam, amire alap- és középiskolában nem sikerült választ kapnom. A két dolog párhuzamosan indult el: a vasút volt az első, és ezt utolérte ’95-ben a meteorológia, valószínűleg azért, mert természetember vagyok, benn csak addig voltam, amíg ettem és aludtam, vagy rossz idő volt. Annak idején misztikus szakma volt a meteorológia, az átlagember nem sok információhoz jutott A meteorológia sokkal régebbi tudomány, mint ahogy az emberek tudatában él. A matematika és a fizika módszertanának fejlődésével párhuzamosan alakult. Fontos leszögezni, hogy minden, ami történik a légkörben, fizikai törvényszerűségeken alapul, és semmi sem történik véledenül és misztikusan. Mindenre van magyarázat, mindennek van fizikai oka. Más kérdés, hogy az okokat fel tudjuk-e tárni. Vannak olyan jelenségek, amelyekre még nincs leírás, mert hiányzik a megfelelő megfigyelés, de a lényeg, hogy a meteorológia csak addig volt misztikus, amíg nem tudták, hogy milyen a Naprendszer, hogy a Nap egy helyben van, és a Föld forog körülötte, amíg az egykori nagy tudósok rá nem jöttek, mi a gravitáció, mitől mozog a levegő. Szép lassan jutottak el odáig, hogy a légkör mozgásait is le lehetett írni ezekkel a törvényekkel. Majd jött a nagy változás, amikor a számítógép is bejött a képbe, s ezzel egy forradalmasított meteorológiaidőszak kezdődött, számítógéppel lehetett azokat a számításokat elvégezni, amelyeket azelőtt csak papíron lehetett, s legalább egy hetet vettek volna igénybe. Akkor vált lehetővé, hogy gyorsabban számítsuk ki a légköri változásokat, mint ahogy azok bekövetkeznek. S az is könnyebbé vált, hogy szerteágazó területeket öleljen fel, egybekapcsolja az egyes tudományágakat. így van, a meteorológia erősen multidiszciplináris. Van benne földrajz, matematika, fizika, informatika, számítástechnika, az agrometeorológiában ott van a biológia, s van kémia is, mert a levegő- és környezetszennyező folyamatokat is monitorozni kell. Az éghajlatkutatók számára fontos az óceánok fizikai tulajdonságainak megfigyelése, tehát úgymond az egész geográfiai szférát felöleli. Persze ahhoz, hogy én egy időjárás-jelentést kidolgozzak másnapra, nem kell tudnom, hogy a gleccser milyen állapotban van Grönlandon. Viszont ahhoz, hogy 50 év múlva milyen várható fizikai folyamatok játszódhatnak le a Föld légkörében, már szükség van a lassú rendszerek - a gleccserek, az óceán, a jég - működésének ismeretére is. Téged nem vonzott a meteorológia más területe? Az éghajlat és az időjárás nem ugyanaz. Az én területem az időjárás-előrejelzés, ez már másnap ellenőrizhető, az éghajlat nem, várni kell évtizedeket, mire kapunk visszajelzést, hogy a mi előrejelzésünk ehhez mennyire igazodik. A laikusok a kettőt összemossák. Egy meteorológusnak manapság a legnagyobb kihívás a viharos gyorsasággal érkező információk áramlásában az, hogy szelektáljon, rendet csináljon. Azt tapasztalom, hogy az előrejelzések már nagyon jók, viszont az értelmezése és hasznosítása még mindig gyerekcipőben jár, s a kettő közötti szakadékot kellene eltüntetni. Nincs olyan érzésed, hogy annak idején józan paraszti ésszel sokkal jobban tudták észlelni mindazt, amiről most beszéltél? Dehogyisnem! A probléma az, hogy nem érzékeljük a természetet, csak akkor vesszük észre, ha bennünk vagy a vagyonúnkban kárt tesz. Nincs az, hogy a levegő áramlásának változására, a felhő formájára, a közeledő vihart jelző morajlásra felfigyeljünk, vagy a kezünkhöz mármár odaragadt mobiltelefon applikációján kövessük, hogy közeledik egy viharzóna. Minden lehetőség a kezünkben van, de elkényelmesedtünk, s mástól várjuk a jelzést, mert mi magunk már nem akarunk mérlegelni, inkább mindent gombnyomásra elérni. Régen nem volt ilyen, sokat voltak kinn az emberek a természetben, abból éltek, s fölfigyeltek a jelekre. Tudták, hogy ha Salgótarján felől jön egy felhő, az nagy vihart fog jelenteni, de ha Losonc felől, az már kevésbé, ha pedig Rimaszombat felől, az nem jár nagy károkkal. Egyébként nem áll meszsze a valóságtól, amit elmondtam. Az utóbbi időben elszaporodtak a szélsőséges jelenségek. A laikus helyesen látja, hogy ezek a mi alapos „segítségünknek” tudhatok be? Ez nehéz és érzékeny kérdés. Az éghajlatváltozásnak vannak mérhető jelei, amelyek elsősorban a globális hőmérséklet folyamatos növekedésében nyilvánulnak meg, és ezen belül a felmelegedési tendencia a sarkvidékeken sokkal erőteljesebb, mint a trópusokon, ami arra enged következtemi, hogy a trópusi légtömegek egyre gyakrabban vannak ott jelen. Ebből fakad a jégsapka olvadása, a vízszintemelkedés, a sós- és édesvíz arányának változása, a Golf-áramlat módosulása, a különböző, időjárásra különösen érzékeny területek - a Mexikóiöböl, Florida, az USA keleti része, Japán, Kína, India stb. — veszélyeztetettsége. Ezek azok, ahol valóban időjárási katasztrófák következhetnek be. Csakhogy önmagában egy tájfun és egy hurrikán nem éghajlatváltozás miatt van: ne higgyük, hogy ha az éghajlatváltozás nem lenne, akkor megszűnne az időjárásban a szélsőség, a jégeső, a forgószél, visszajönnének a kemény, hideg, havas telek. Én mindig kivágom a köznépnél a biztosítékot azzal, hogy nem jellemző a Kárpátmedencében a hideg és havas tél. Ez a 60-70-80-as évekből származó tapasztalás, hogy akkor több volt a fagyos, havas tél. Viszont - s ez a fontos - az volt a nem normális. Ami nálunk a leggyakoribb, az a szürke, borongós, nyirkos, zúzmarás, deres idő nulla fok körüli vagy kevéssel az alatti hőmérséklettel. S az, hogy melegebb van, mint az átlag, sokkal gyakoribb, mint hogy hidegebb. Énnek magyarázata nagyon egyszerű: az Atlanti-óceán feletti nagy légörvények folyamatosan idehajtják az óceán meleg légtömegét, s mivel a nyugati szél övezetében vagyunk, s az óceán télen sokkal melegebb, mint a kontinens, így ha nyugati szél fuj, s az esetek többségében az, akkor a hideg ide nem tud bejutni. Amikor kemény, hideg tél van, akkor ez a nyugati szél lelassul vagy megszűnik, és átalakul egy keleti, északkeleti áramlássá, s Oroszország felől jön a fagyos légtömeg. S ha keveredik a Földközi-tengeri nedves, meleg légtömeggel, abból lehet komoly havazás és mínusz húsz fok, amit megtapasztaltunk ’87 januárjában. Az volt a Kárpátmedence egyik legkeményebb tele. Ami érdekes: Csehországban - pedig itt van a közelben - is nagyobb eséllyel lehet hó, mint nálunk. Mondok egy durvábbat: a hó a Földközi-tengerből származik. Ahhoz, hogy nálunk vastag hó legyen, nem elég a hideg. Az Szibériából jön, s kell hozzá egy nedves, páradús levegő, az meg csak a Földközitengerből tud jönni. Végezetül személyes kíváncsiság: a vonatok kiszorultak az életedből? Nem. Sőt! Volt egy szünet az egyetemista éveim alatt, aztán 2006 körül elkezdtek megint nagyon érdekelni, és most a gondolataim a nap nagy részében a vasútra fókuszálnak, s a maradék elegendő arra, hogy a meglévő rutinommal és érdeklődésemmel az időjárással is foglalkozzam. Ezt hogy értsem? Felülsz a vonatra? Ha jól tudom, nyolc éve autód van... Nem kell felülnöm. Az internet adta lehetőségek és az elektronika lehetővé teszik, hogy online élő kapcsolásban figyeljem a vasutat és a különböző vasúti társaságok által közzétett publikációkat, infokat, késéseket, azt, hogy milyen mozdony fut be éppen, milyen hosszú, hány tonna, mikor és miért romlott el, s azok a mozdonyok, amelyeknek nevet adnak, hol vannak. Virtuálisan gyakorlatilag egy forgalmi irodaként funkcionálok ilyenkor. Ezt már nem is lehet hobbinak nevezni. Hobbi ez, de a szenvedélynek már egy harmadik fokozata, s közeh't a káros szenvedély fokozatához, mert túlságosan kivesz a szociális hálóból, ami egyrészt jó, másrészt nem. Urban Klára