Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-15 / 239. szám
141 ISKOLA UTCA 2020. október 15. | www.ujszo.com Tanuljunk •íz Ül szó -van A globális túlfogyasztás napja A Global Footprint Network 2003 óta összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A globális túlfogyasztás napja minden évben az a dátum, amikorra a Föld lakoaaága alhaaználja a bolygó agyévoa erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk. Míg 1970-ben a túlfogyasztás világnapja docombor 29-án volt, 2019-ben már Júliua 29-ára esett. Tavalyhoz képest idén több mint három héttel későbbre, augusztus 22-árs esett a túlfogyasztás világnapja, a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye. A közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat. Szlovákiában idén május 21. volt a túlfogyasztás napja. Vannak persze sokkal pazarlóbb országok. A rekorder, ahogy tavaly, idén is Katar, ahol már fabruár 11-án elérték a túlfogyasztás napját. A kizsákmányolt Föld <Vut°/rrv PARADICSOM (Anyagok forrása: 12okomajom.blog.hu, ecolounge, alternativenergia, gardenista. Fotók: Shutterstock, képarchívum) A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült a Green Coop - Vidám paradicsom szövetkezet támogatásával, országszerte 800 magyar tanuló olvassa, szeptember 24-étől október 15-éig. A globális környezeti problémák, a klímaváltozás, környezetvédelem témáját dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a tematikus oldalak anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A Földön minden élőlény hagy valami nyomot maga után. Gondoljunk a dinoszauruszok csontjaira, a fák megkövült törzseire, a sok millió éwel ezelőtt a mocsarak növényeiből keletkezett széntelepekre vagy az ősember csontmaradványaira. Szellemi nyomnak tekinthetjük a görög drámákat, a régi zeneműveket, a rovásírást, régi festményeket és szobrokat. Vajon mi is hagyunk maradandó nyomokat magunk után? Most nem a tudósok könyveire, a különleges épületekre vagy a nagy találmányokra gondolunk. Nyomot hagy a Földön az a müzli, amit megeszünk, az, hogy nyaralni megy a család, a kedvenc együttesünk CD-je, a zsömlénk zacskója, a cicánk ételének doboza, vagy az, ha sokáig nézzük este a TV-t. Az ökológiai lábnyom Ezek a nyomok persze szinte soha nem láthatók, sokszor csak a következményeit tapasztalhatjuk. Mi a szüléink, nagyszüleink nyomaiban lépkedünk, de közben mi is hagyunk nyomokat magunk után. Ezek a nyomok úgy viselkednek, mint a friss hóban hagyott nyomaink, ha elkezd melegedni az idő. Egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek, a végén már azt gondolhatjuk, hogy óriás járt a kertünkben. Azokat a „lábnyomokat”, amiket a földi környezetünkön hagyunk, ökológiai lábnyomnak nevezzük. Ilyen ökológiai lábnyomot hagysz te is magad után, de van lábnyoma a családodnak, az iskolai osztályodnak, a városodnak és a Föld összes lakójának is. Az ökológiai lábnyom olyan számítási módszer, amellyel kiszámolhatjuk és megérthetjük, hogy a természet forrásainak (a természetnek) mekkora részét használjuk, és azt, hogy mennyi természeti forrás áll a rendelkezésünkho rd ÓZÓ k Mennyink van, és mire van szükségünk Az ökológiai lábnyom kiszámításával megérthetjük azt, hogy mit jelent ez a mondat: „mennyink van, és fosszilis energia- mire van szükségünk”. Tebeépített terület szántóföld és legelő Legölő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. Erdő lábnyom: Az éves rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület. Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. hát hogyan is fogalmazhatjuk meg az ökológiai lábnyom lényegét? „Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeli meg az élete fenntartásához szükséges javakat (élelmiszerek, energia, szórakozás stb.), és itt dolgoztatja fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsát. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom.” Más megfogalmazásban az ökológiai lábnyom az a föld-, illetve vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. Vagy még egyszerűbben megfogalmazva: az ökológiai lábnyom annak a területnek felel meg, amin egy ember fogyasztási javai előállíthatok, s a megtermelt hulladékai eltüntethetők. Igazából ökológiai lábnyomunkat a mi környezetkímélő vagy pusztító életmódunk határozza meg. Tehát minél környezettudatosabban élünk, annál kisebb az ökológiai lábnyomunk. re. Ha ismerjük az ökológiai lábnyomunk méretét, akkor egy kis odafigyeléssel csökkenteni is tudjuk azt. Az ökológiai lábnyom összetevői Az ökológiai lábnyom az emberi fogyasztás sokféle kategóriájából tevődik össze. Szón libnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező C02 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. erdőhasználat halászat Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízerőművek tározói) szükséges földterület nagysága. Ezeket különböző számításokkal átválthatjuk a források előállításához szükséges földterület nagyságára, amit már össze lehet hasonlítani mások hasonló lábnyomával. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy kevesebb mint 2 hektár termőföld és tenger jutna minden ember- M re a Földön, ha azt egyenlően ~', osztanánk el. Egy kanadai átlagember ennél négyszer több földterületet használ, míg egy átlag indiai ökológiai lábnyoma nem éri el az 1 hektárt. Tippek az ökológiai lábnyom csökkentésére Mi magunk is tehetünk egy kis odafigyeléssel környezetünk megóvásáért. r • Ha nem töltőd a telefont, húzd ki a zsinórt Ez talán a legegyszerűbb lépés, és valójában nem kerül semmibe. Amikor nem töltőd mobiltelefonod, laptopod vagy táblagéped, húzd ki a töltőt a konnektorból, mivel a csatlakozás áramot fogyaszt. Természetesen ez minden más elektronikai eszközre is igaz, érdemes a használaton kívüli PC, turmixgép, kenyérpirító zsinórját kihúzni a konnektorból. ■-I Takarékoskodj a vízzel A Föld vízkészlete véges, ráadásul sok országban szenvednek hiányától. Ha szeretnéd csökkenteni az ökológiai lábnyomod, ne folyasd a vizet feleslegesen, és ügyelj a csöpögő csapokra! Érdemes a csapokra pelátort szerelni és víztakarékos zuhanyfejet használni, hogy kevesebb víz szökjön el mosogatás, fogmosás és zuhanyzás közben. • No pazarold a villanyt Szintén teljesen egyszerű, mégis sokan nem figyelnek oda rá. Ha nem tartózkodsz a szobában, ne égjen feleslegesen a villany, kapcsold le.-I Hasznosítsd újra az ólotmaradókot A komposztálás előnye, hogy a korábban szemétté minősített ételmaradékok nagy részét újra tudjuk hasznosítani. Számos családi háznak van saját komposztálója, és egyre több társasház hoz ilyet létre a közös kertben. A komposztálás nem túl bonyolult, annyi csak a dolgunk, hogy a főzés során keletkezett maradékot egybegyűjtsük, és kivigyük a komposztálóba. Bedobhatjuk a komposztba a zöldség- és gyümölcsmaradékot (kivéve a déligyümölcsök), a tojáshéjat, a szobanövényekről levágott leveleket, a kávézaccot és a teafiltert is. A komposztálás további pozitívuma, hogy nagyon jó minőségű földet kaphatunk, ha a komposztot beleforgatjuk a talajba. DP200179
