Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-14 / 238. szám

www.ujszo.com | 2020. október 14. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 127 Veszélyek az interneten: 8 tipp a biztonságos online vásárláshoz Biztonságosabb otthonról vásárolni? A bankkártyánk számára nem biztos. (Shutterstock) ÖSSZEFOGLALÓ Közeledik a fekete péntek, majd a karácsony, amikor megannyi online szuperakcióval csábítják az internetszőket. Ám nem árt résen lenni, mivel az online bűnözők is felismerték: nagy akcióknak álcázva könnyen csapdába csalhatják azokat, akik nem elég óvatosak. Mire figyeljünk az online vásárlásnál, milyen csapdák leselkednek ránk? Ha nem vagyunk elég figyelme­sek, igencsak kellemetlen követ­kezményekkel találhatjuk szemben magunkat. Lehet, hogy a csomag, amit kifizettünk, sosem érkezik meg, vagy rossz kezekbe kerülhetnek az óvatlanul begépelt adataink, de a legrosszabb esetben akár a bank­számlánkat is kiüríthetik. Az ESET szakemberei segítenek felismerni a leggyakoribb átveréseket, és összegyűjtötték a legfontosabb tip­peket, hogy zökkenőmentesen vá­sárolhassunk az interneten. Mire figyeljünk? Csaló hirdetések: egész évben ta­lálkozhatunk velük, de a szezonális akciók idején még inkább megsza­porodnak. Gyakran a közösségi ol­dalakon, feltört fiókokon keresztül terjednek, és általában kattintás után egy olyan hamis oldalra,vezetnek, amelyek nem létező termékeket hir­detnek, vagy ahol kártevővel is megfertőződhet az eszközünk. Hamis webshopok: gyakran le­másolják az ismert webshopok megjelenését, így elsőre megbízható áruház látszatát keltik, miközben hatalmas kedvezményekkel csalo­gatják a vásárlókat. Általában csak bankkártyával tudunk fizetni, azon­ban az összeg levonása után hiába váijuk a csomagunkat, lehet, hogy sosem fog megérkezni, vagy ha mégis, akkor egy kétséges minőségű terméket kapunk. Hamis ajándékkártyák és kupo­nok: ebben az esetben szintén nagy SZABÓ LACI A legújabb csalási és adathalász kísérlet agy Facebook Messenger­­üzenatként érkezik. A szlovák rendőrség tájékoztatása szerint nagyon sok hazai internetező kapott ilyen üzenetet, amelynek egyik nagy veszélye, hogy sokszor nem idegenek küldik, hanem bará­tok, ismerősök nevében érkezik. Azt állítja benne a küldő, hogy a címzett képei megjelentek egy fotóalbum­ban, ha szeretné megnézni, hol és mely fényképekről van szó, akkor kattintson az üzenetben található linkre. Ám a linkre kattintva újra be kell jelentkezni a Facebook-profilba, és itt van a trükk: a link egy, a Facebo­­okhoz kísértetiesen hasonlító oldal­ra vezeti az áldozatot, aki, ha meg­kedvezmények, kuponok és aján­dékkártyák ígéretével próbálnak rá­venni minket a kattintásra, amellyel egy adathalász oldalra kerülünk, de akár banki trójai vagy billentyü­­zetfigyelő vírus is letöltődhet a gé­pünkre. Tippek Lehetőleg megbízható, ismert áruházakból rendeljünk. Tartóz­kodjunk az arctalan, furcsa nevű ol­dalaktól, amelyekről még sosem hallottunk, gyanúsan nagy kedvez­ményeket kínálnak, illetve az ügy­félszolgálatot egy ingyenes, például gmailes e-mail-címről látják el. Ha egy túlságosan vonzó ajánlat­tal találkozunk, ne kattintsunk rá a megadott linkre, inkább keressük fel az áruház hivatalos weboldalát, és ellenőrizzük, hogy tényleg létezik-e az akció. Figyeljünk arra, hogy a weboldal­­címeket pontosan, helyesen írjuk be, különben más áruházakat lemásolni próbáló, megtévesztő webshopok­­ban találhatjuk magunkat. Mielőtt bármilyen adatot megad­nánk a rendelés során, bizonyosod­adja a belépési nevét és jelszavát, akkor máris az online bűnözők ke­zébe kerül, ők pedig az ott található junk meg róla, hogy az oldal HTTPS titkosítást használ, így minden infor­máció, amelyet megadunk (például a bankkártyánk adatai) titkosítva „uta­zik”. Ezt a böngésző címsorában lévő lakatjel jelzi. Fontos tudni, hogy ez azt jelenti, hogy a kapcsolat biztonságos, ugyanakkor nem garantálja, hogy maga a webáruház megbízható. Vásárláskor használjuk az otthoni vagy a munkahelyi hálózatot, vagy ezek hiányában a mobilnetünket. Sosem jó ötlet nyilvános wifit hasz­nálni a vásárláshoz, mivel ezeknek a nagy része nem biztonságos. Egy nyílt, elavult titkosítást használó vagy titkosítatlan kapcsolaton ke­resztül illetéktelenek rögzíthetik az online tevékenységeinket, vagy el is lophatják az adatainkat. Készítsük fel az eszközünket is a vásárlásra: telepítsünk rá megbízha­tó, folyamatosan frissülő biztonsági programot, amely netbank- és tranz­akcióvédelemmel is rendelkezik. Mindig frissítsük az operációs rend­szert és a telepített programokat is a legújabb verziókra, így minimali­zálhatjuk a kártevők bejutásának esélyét. adatokkal, képekkel, intim informá­ciókkal visszaélve akár zsarolhat­ják, zaklathatják is őt. Használjunk virtuális bankkár­tyát, amelyre csak a vásárlás előtti pillanatban utaljuk át rá a szükséges összeget. Minden fiókunkban - de főleg a banki, e-mail és közösségi oldala­kon - használjunk komplex, egyedi jelszavakat, és kapcsoljuk be a két­faktoros azonosítást, amely egy plusz védelmi réteget ad a jelsza­vunk feltörése esetén. Kiemelten fontos, hogy ne hagy­juk, hogy a limitált akciók, a gyor­san lejáró kuponok okozta nyomás miatt elhamarkodottan vásároljunk. Mielőtt egy új webáruházból ren­delnénk, mindig nézzük át más vá­sárlók értékeléseit, és figyeljünk az intő jelekre, mint például a gyanú­san olcsó termékek, a nyelvtani hi­bák és a furcsa, személyes adatokat bekérő kérdőívek. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg családtag­jainkat, barátainkat, és nézzünk utá­na, hogy máshol is hasonló áron lehet-e kapni az adott terméket. Használjunk megbízható vírusvé­delmi programot az eszközeinken, és mindig legyünk óvatosak az online térben. (szí) Az utóbbi hónapokban nagyon sok adathalász támadás bukkant fel Szlovákiában, ám szinte az összes koncepciója hasonló: a megszerzett személyes és érzékeny adatokat fel­használva pénzt szerezni a megtá­madott személytől, legyen szó ví­rustámadásról, zsarolóvírusról, vagy akár a banki tranzakcióról - az is előfordult, hogy valakinek egy-egy adathalász támadás után ellopták a bankszámláján található teljes pénzügyi vagyonát. Éppen ezért a rendőrség arra kéri a lakosságot, az internetezőket, hogy sose kattintsanak egy olyan linkre, amit nem kértek, ha pedig egy barát küld ilyet, előbb kérdezzünk rá, hogy mi van a link alatt, így, ha automata küldte az ő nevében a kártékony kó­dot, akkor egy ilyen ellenőrző kér­dés után azonnal kiderül. Ezen felül pedig mindenhol, ahol erre lehető­ség van, érdemes bekapcsolni a két­faktoros azonosítást. RÖVIDEN Tiltja a Facebook a holokauszttagadást Facebook-bejegy zésben jelen­tette be hétfőn Mark Zuckerberg, hogy a platform mostantól tiltja a holokauszttagadó posztokat, il­letve azokat is, akik ilyeneket ír­nak. A Facebookon eddig azért fért meg a holokauszttagadás, mert a jelenség Mark Zucker­berg szerint nem azonos az álhír kategóriájával: a holokausztta­­gadók szerinte nem direkt akar­nak elferdíteni tényeket, csak azt hiszik, valóban az és úgy történt, amit és ahogy gondolják. Az ol­dal ettől függetlenül napjainkban is törli az ilyen bejegyzéseket, de mostantól bünteti is az ilyenek közlőit. Zuckerberg álláspontja azután változott meg, hogy megismerte a friss adatokat ar­ról, mennyire erősödnek az anti­szemita hangok. Ezentúl, ha va­laki a Facebookon keres majd rá a holokauszt témájára, az oldal hiteles forrásokhoz fogja irányí­tani a felhasználót. Nem várt nyereség a Samsungnál Nagy bevétellel és nem kevésbé jó profittal zárhatja az idei har­madik negyedévet a Samsung - derült ki a vállalat által közzétett előzetes pénzügyi adatokból. E szerint a Samsung a harmadik negyedévben 57 milliárd dolláros konszolidált árbevétel mellett 10,6 milliárd dollárnyi profitra tett szert, ezzel túlszárnyalva egy évvel korábbi teljesítményét - a nyereség éves szinten 58 száza­lékkal nőtt - és a piaci várakozá­sokat. A GSMArena szerint a Samsung az elmúlt három hónap eredményét elsősorban a mo­bileladásoknak, a Galaxy A- sorozatnak és a Note20- családnak köszönheti, de nem szabad megfeledkeznünk a csi­­peket és a kijelzőket gyártó rész­legekről sem. Lekapcsolták a hackerhálózatot Egy kiterjedt akció keretében leállították a Trickbot mögötti szervereket. A Trickbot nevű infrastruktúrát a világ egyik legveszélyesebb hackerhálóza­­tának tartják; a kiberbűnözők kártékony kódokat, illetve zsa­rolóvírusokat terjesztenek álta­la, köztük az azonnal lecsapó Ryukot, mely 2018-as felbuk­kanása óta dollármilliókat lova­­sított meg. Az akcióban a Mic­rosoft és több partnercég és szá­mos mobilszolgáltató is részt vett. Elsősorban a hálózattal érintett IP-címeket állították le. Erre azonban nem csak a már elterjesztett vírusok miatt volt szükség: a szakértők úgy tartot­ták, hogy a Trickbot veszélye fokozatosan növekszik a közel­gő amerikai elnökválasztás mi­att, a hackerek pedig annak se­gítségével próbálnak majd elle­hetetleníteni oldalakat. Á háló­zat működtetőit azonban to­vábbra sem sikerült elfogni. A rendszer mostani lekapcsolása a Microsoft szerint nem jelent teljes megnyugvást, mivel az üzemeltetők valószínűleg vissza fognak térni. (szí, hvg.hu) Most Messenger-üzenetben érkezik a támadás Az online bűnözők az adatokkal, képekkel. Intim információkkal visszaélve akár zsarolhatják, zaklathatják is az áldozatot, sőt, akár a bankszámláját Is le­apaszthatják (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom