Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)

2020-10-10 / 235. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. október 10. Hogyan csináljunk valakiből tolvajt Elvitte a víz, összemosta a miniszterelnök MARTIN VANŐO Kész katasztrófa a Mu­­rányban és környékén élők számára, ami a nyáron történt: lesza­kadt egy megyei út. Az óriási eső és a domboldalon lezúduló víz egyszerűen elmosta az út felét, azóta sem lehet arra közlekedni. A kár hatalmas, rögtön látszott, hogy a helyreállítás nem olcsó mulatság, ezért Ján Lunter megyefőnök a kor­mányhoz fordult segítségért. Lesz is segítség, csakhogy közben a kor­mány a korrupcióellenes harcának zászlajára tűzte ezt az esetet. A kormányfő és a pénzügymi­niszter verziója a következő: Lun­­terék állítólag egy ismerős céget szólítottak meg, amely 19 millió euróra taksálta a helyreállítási költ­ségeket. Ekkora összeget kértek te­hát a kormánytól, azonban a mi­nisztérium Értéket a Pénzért intézete rácsapott a mancsukra: kiszámolta, hogy a költség nem több 8 millió eurónál. „Ne próbálkozzatok nálunk olyan összeggel, amit elsőre be­mond valaki” - üzeni Igor Matovic. És most jöjjön Lunterék verziója, amit közvetve az Értéket a Pénzért intézet is megerősített, így aligha­nem ez áll közelebb a valósághoz. A 19 millió euró csupán a projektter­vező gyors becslése volt. Lunterék később 9,7 millió eurós projektet küldtek el a kormányhivatalba, tehát jóval alacsonyabb volt az összeg az első becslésnél. Az Értéket a Pénzért intézet ezt a 9,7 milliót faragta le 700 ezer euróval - nem pedig 11 millióval, mint azt a kormányfő és a miniszter állítja. A hivatalos vég­összeg: 9 millió euró. Persze, történhetett egy csomó félreértés is ebben az egész ügyben, de valószínűleg nem csak erről van szó. Lunterék azt állítják, minden információt elküldték a kormányhi­vatalnak, beleértve a projektdoku­mentációt. Ezért úgy fest a dolog, mintha az OCaNO két politikusa azért faragott volna tolvajt Lunte­­rékből, hogy korrupcióellenes har­cát így verje nagydobra. Még annak árán is, hogy ezzel olyan megyei politikusok hírnevét rontotta, akik sose voltak és nem is lesznek az el­lenlábasaik. És ebben az egészben szerencsétlen módon az Értéket a Pénzért intézet is részt vett, bár csak a munkáját végezte. Az sem mindegy tehát, milyen módon harcolnak a korrupció ellen, és nem kellene rögtön bárkit befe­ketíteni. Főleg ha már nem ellenzéki politikus valaki, hanem kormányfő, és így sokkal nagyobb a felelőssége. A kormányfőnek és a miniszternek be kellene ismernie a hibát és elné­zést kérni. Ha ezt nem teszik meg, mindig eszünkbe fog jutni ez a tör­ténet, amikor Matovic azzal fog di­csekedni, hogy hány meg hány kar­ját vágta le a polipnak. A szerző a Trend kommentátora (Danglár/Trend) 3 millió külföldön tartózkodó nem tud hazatérni a koronavírus miatt Csaknem 3 millió, különféle okokból külföldön tartózkodó, de hazatórni szándékozó ember nem juthatott vissza saját országába a koronavírus­­járvány miatt elrendelt határzárak és korlátozások miatt - hívta fel a figyelmet az ENSZ. A világszervezet arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy sür­gősen találjon megoldást erre a vál­ságra, és azt hangsúlyozta, hogy az érintett embereket biztonságos mó­don vissza lehetne engedni a hazá­jukba. Érvelése szerint a vendég­­munkások előtt már világszerte megnyílt az utazás lehetősége a gaz­daság újraélesztése érdekében, és ezt a jó gyakorlatot most már szélesebb körben kellene alkalmazni. Júliusban zárult le az ENSZ vizs­gálata az ügyben, és a szervezet valószínűsíti, hogy a valóságban a 2,75 milliónál még sokkal maga­sabb számú, hazatérni szándékozó embert érinthetnek a járványellenes korlátozások, olyanokat is, akik munkavállalás, tanulás vagy akár valamilyen gyógykezelés miatt mentek külföldre vagy ideiglene­sen telepedtek le másik országban, de állandó lakhelyük saját hazájuk­ban van. A legtöbb ilyen esetet a Közel- Keleten, Észak-Afrikában és Ázsia csendes-óceáni térségében találták. Görögországban 102 ezer, Olasz­országban pedig 85 ezer migráns jelezte, hogy visszatérne hazájába, de a korlátozások miatt nem tud el­utazni. A koronavírus-járvány mi­att jelenleg is még mintegy 400 ezer, hajókon szolgáló ember rekedt a tengereken, egyesek közülük csak­nem másfél éve nem jártak száraz­földön. (MTI) I 7 Kiáltvány FINTAMÁRK ........................... ii Elvtársak, kedves testvéreim! Figyelmezzetek! A felforgató nyugati métely, a brüsszeli bűzlő borzalom, Soros szivárvá­­nyos lábszaga ismét beszivárog küszöbeink alatt, és ezúttal már a gyerekszobáinkat is beszennyezné nyálkás-ragacsos ideoló­giájával. Ha engedünk holmi kígyónyelvű nyugati sugallatoknak, és nem vagyunk eléggé elővigyázatosak, gyermekeink hamarosan anyunak szó­lítják majd apjukat, Bélának az Évákat, és olyannyira elpuhulnak, hogy még egy egészséges békemenetre, vagy egy terepruhás masírozásra sem futja majd az erejükből. Ez pedig megengedhetetlen! Éljutott hozzánk és az elvtársakhoz, hogy az imperialista ügynökök mesekönyvnek nevezett liberális lózungokkal próbálják megkömyékezni a fényes magyar jövő még totyogó építőit. Meseország mindenkié? Egy frászt, elvtársak, kedves testvéreim! Micsoda impertinencia! Hogyan dol­gozzák fel a deviáns nyugatos támadásokat ingadozó középparasztjaink, pártunk és országunk ifjú káderei, reménysugaraink, ha már a mesékben sem lehetnek biztosak? Mit kezdjenek két „barátkozó” herceggel, háromfülü nyulakkal, vagy olyan mesehősökkel, akikről el sem lehet dön­teni, fiúk-e vagy lányok? A mi haladó országunkban mindennek és mindenkinek megvan a helye, elvtársak, kedves testvéreim. A bajusznak a férfiember orra alatt, a daru­­tollnak a süvegen, az asszonynak a konyhában, a cigánynak a cigánysoron, cigánypecsenyében vagy a cigányzenekarban, a melegpropagandának pe­dig a darálóban! Minálunk a tehén tejet ad, nem pediglen kakaót, a fű zöld, az ég kék, egy a tábor, egy a zászló! Ä tündérnek egy fej e van, a sárkány­nak hét, a hercegnők szőkék és kék szeműek, bőrük vakítóan fehér. Nálunk még a szegénylegény is gazdag, és szíjjal, karddal, hátrafelé nyilazva ta­nulja meg a férfibecsületet! Akinek ez nem tetszik, mehet isten hírével! Minálunk, e lángoktól öleltben, az „engem nem zavar, ha otthon, a négy fal között csinálják” országában nincsenek melegek, de még csak langyo­sak sem, mert azokat kiköpi az Úristen. A magyaroknak csak a feje forró, a vérük hideg, mint a Duna jege! Elvtársak, kedves testvéreim, itten márpe­dig senkit sem nyomunk el, sosem vetemednénk arra, inkább felemeljük, hogy mindenki olyan legyen, mint mi, és együtt masírozzunk a szebb jövő felé. Épp mi vagyunk azok, akiket elnyomnak, mert nem vagyunk hajlan­dók a Nyugat jármába hajtani büszke fejünket, és engedni a liberális véle­ménydiktatúrának ! És egyébként is, elvtársak, kedves testvéreim! Meseország nem min­denkié! Meseország azé, aki teleszüli! Iparkodjatok hát, nehogy a meleg hercegek ivadékaival legyen majd tele ami Meseországunk! (Hosszan tartó állótaps.) FIGYELŐ Vigyázat, jönnek a pomogácsok! Már a drága jó Lázár Ervin is cél­pont lett! Am a nagy meseírót és nevettetőt, Mikkamakka és sok más kedves mesehős megteremtő­jét, számtalan gyerek és szülő ked­vencét nem a magyar szélsőjobb­­oldali, hanem klerikális körökből támadják. Jönnek a pomogácsok! - mondhatnák a Kossuth-díjas író mondatával. A budapesti Magyarságkutató In­tézet tudományos munkatársa sze­rint Lázár Ervin meséiben olyan képzavarok vannak, amelyek nin­csenek jó hatással a gyerekek fej­lődésére. Deák-Sárosi László filmesztéta, költő úgy gondolja, nemcsak a Meseország mindenkié című, a szélsőjobboldalt kiakasztó mesekönyv okozhat károkat a gyerekek fejlődésében, hanem Lá­zár Ervin is. így fogalmaz a KDNP Vasárnap című lapjában: „Meséi mindig is taszítottak - a címadó mese, A hétfejü tündér különö­sen”. Levezeti, hogy a sok generá­ció számára fontos meseíró kép­zettársításai indokolatlanul össze­zavar ák a gyerekeket, mert 9 éve­sen még nem képes az absztrakt értelmezésre, kritikai gondolko­dásra. „Érdekesnek, viccesnek ta­lálja, hogy itt egy remek lelemény, a hétfejü tündér. Azt hiszi, valami újat, érvényeset kapott, de valójá­ban nem, ez csak egy öncélú és za­varó társítás. Van némi humor is benne, hiszen össze nem illő dol­gok társulnak, de ennél nem törté­nik több - s ha mégis, az csak még rosszabb”—fakad ki Deák-Sárosi. Szerinte „nem szabad ám bedőlni” Lázárnak, aki képes a hétfejű tün­dérrel megnevettetni egy kisisko­lást, mert ez „fogalomzavart és ér­tékvesztést” (!!!) eredményez egy gyerekben, károkat okozhat, sok jó mese tanulságát rontja el. A szerző Esterházy Péterrel akarja alátá­masztani igazát, azt állítja, ő is bí­rálta Lázár meséit. A címét nem közli, de a Láz, ár, er, Wien című publicisztikáról van szó. Aki ezt az írást Lázár Ervin bírálataként fogja fel, annak komoly szövegértési problémái vannak. A Magyarságkutató Intézet mun­katársa ezután Esterházyról is megjegyzi, hogy összezavarta ol­vasóit öncélú képzettársításokkal. Deák-Sárosi a fába szorult féreg meséjén is értetlenkedik, majd le­vonja a nem várt tanulságot: „azok a felnőttek, akik Lázár öncélú kép­zettársításain tudnak nevetni, meg­rekedtek fejlődésük egy korábbi szakaszában”. És mikor azt hisz­­szük, nincs lejjebb, meglátja az összefüggést Lázár és a háttérhata­lom között: „Léteznek tehát ilyen hasznos idióta írók és olvasók, akiket a konzumidiótákat kitermelő gazdasági háttérhatalom fel tud használni céljaira. Akik még vagy már nem értek el a formális műve­letek szakaszába, illetve a kritikai reflexiónak egy szintjére, vagyis az arányosság és a fokozatosság józan paraszti ésszel is belátható állapo­tába, azokkal bármi elfogadtatható, még az is, ami a saját érdekükkel szemben áll”. (úsz, hvg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom