Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-10 / 235. szám
4 RÉGIÓ 2020. október 10. I www.ujszo.com A nagyszüleire emlékezik, amikor lányaival gesztenyefigurákat készít NÉMETI RÓBERT Kevés olyan játszótér vagy park létezhet, ahol ne díszelegne egy-két gesztenyefa. A házilag készített kézműves játékairól ismert Németh Péter Krisztina szerint a gyerekek még ma is előszeretettel játszanak a gesztenyékkel és készítenek belőlük különféle kedves figurákat. KASSA/SZEPSI Valószínűleg mindannyian átestünk azon a korszakon, amikor az ősz beálltával vödörrel vagy szatyorral a kezünkben megrohamoztuk a helyi parkokat, a közeli erdőket és minden olyan helyet, ahol a gesztenyefák sorban díszelegtek, és hosszú órákon át kerestük a sárguló avarban megbúvó gesztenyéket. Ennek az „őrületnek” általában két oka volt. Az első az alapiskolákban szokás szerint szeptembertől október végéig tartó gesztenyegyűjtő verseny volt, melybe szinte minden kisdiák bekapcsolódott. Biztosan sokunkban felmerülnek azok az emlékek, amikor szüléink segítségével és valami megmagyarázhatatlan büszkeséggel hordtuk az iskolába az otthon begyűjtött termést. A gesztenyegyüjtés másik, de talán kevésbé praktizált oka a szürke esős napokon garantált kikapcsolódást biztosító gesztenyefigura-építés volt. Ahol kisebb gyerek van a házban, a gesztenyés ügyeskedéssel hosszú órákra lefoglalhatjuk a kicsinyeket, de ha csendes kreatív tevékenységre vágyunk, akár a felnőttnek is jó móka lehet. „A gesztenyegyűjtés nálunk séta vagy kirándulás közben történik. Kint vagyunk, gyűjtögetjük a gesztenyéket és egyéb érdekes, fáról lehullott terméseket, és közben már beindul a fantáziánk, hogy mi mindent készíthetünk majd belőlük. Sokan talán furán tekintenek rám, amikor egy-egy sétáról ágakkal, fatörzsekkel vagy kövekkel megtömött szatyorral térek vissza. Nálunk még a mezőn otthagyott kukorica csuhéja és csutkája sem számít idegen dolognak, a lányaimmal még manapság is dísztárgyak készítésére használjuk fel őket” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter Krisztina. A kreatív családanya elmondta, a gesztenyéből és egyéb őszi termésekből készített játékok vagy dísztárgyak az egyre rohanóbb, modernebb világ ellenére továbbra is fontos szerepet játszanak az emberek életében. Lányaival imádják a természetet járni, véleménye szerint az ilyesfajta aktivitások a családon belüli kapcsolatok ápolásában is jelentős szerepet játszanak. „A legutóbbi foglalkozásom során nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is megálltak és rácsodálkoztak, hogy mi mindent lehet készíteni kukoricacsuhéból, csutkából. Nagyon sokan leültek, és ki is próbálták. Az ilyesfajta játékok kimondottan szórakoztatók, és minden egyéb mellett a gyerekek kézügyességét, kreativitását is nagy mértékben beindítják, fejlesztik” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter Krisztina, akinek ezek a játékok és foglakozások egyfajta családon belüli hagyományőrzés folyamatának a részét képezik. „Amikor gyerek voltam, még nem voltak ilyen kézművesfoglalkozások, de otthon a konyhában mindig így játszottunk. A nagy szüléimre emlékezem, rájuk gondolok, amikor a lányaimmal játszom. Ezekről a szokásokról, hagyományokról nem szabad megfeledkeznünk, sőt arra kell törekednünk, hogy gyermekeinkben éljenek tovább, és egyszer ők is átadhassák valaki másnak” - zárta Németh Péter Krisztina. A gesztenyézés a legkisebb gyerkőcöket is hosszú órákra képes lefoglalni (A szerző felvételei) Albérlethez segítettek hajléktalanokat A vágsellyei krízisközpontban újabb helyek szabadultak fel az éjjeli melegedőben (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A mélyszegénységben élők krízisközpontjaiban a szükségállapot bevezetését követően még nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy betartsák a szükséges óvintézkedéseket. rEEfí WM IH Érsekújvárban karanténlétesítménnyel bővítették a központot, Vágsellyén elkülönítő szobákat nyitottak, és ha szükséges, le tudják zárni a felső szintet a koronavírusgyanús hajléktalanoknak. Saját válságprogram Egész éves nyitvatartással, átfogó szociális és önsegélyező programmal működik a vágsellyei hajléktalanközpont, amely a városi Szociális Szolgáltatások Intézetéhez tartozik. Jurík Mónika, a krízisközpont vezetője elmondta, a támogatók jóvoltából a napokban folytathatták az intézmény kifestését, fertőtlenítését. Arcvédő maszkokat, tisztító- és tisztálkodószereket kaptak az adományozóktól. Tusfürdőt, sampont, mosószert, vagy fertőtlenítőszereket bárki ajándékozhat a szállón lakóknak, minden segítségért hálásak. „Központunk két lakójának sikerült albérletet szerezni a közelmúltban, így további rászorulókat fogadhatunk be Vágsellyéről, illetve a tágabb régióból. Négy-öt személynek nyújthatunk szállást az éjjeli melegedőben, mert néhány ügyfelünk csak időnként tartózkodik nálunk” - mondta Jurík Mónika. Az éjjeli szállásért kilencven centet kémek a rászorulóktól, akik meleg ételt kapnak, kimoshatják a ruháikat, választhatnak a használt ruhákból és tisztálkodhatnak. Naponta huszonhét ügyféllel van állandó kapcsolatuk. Saját válságprogramot dolgozott ki a krízisközpont vezetése. Rendszeresen ellenőrzik a kliensek testhőmérsékletét. Kézfertőtlenítőt használnak, arcvédő maszkot kapnak a központot látogatók. Egy háromágyas szobát jelöltek ki elkülönítő szobaként a koronavírusgyanús betegek számára, de ha szükséges, az emeleti szintet is le tudják zárni, ahol külön mosdót használhatnak a Covid-tesztelésre várók, a karanténban lévők. Kapcsolattartó központ Érsekújvárban április második felében nyitották meg a Szent Erzsébet-szigeten, az egykori Sportszálló udvarában a válságkezelő és kapcsolattartó krízisközpontot a társadalom peremén élők számára. Az önkormányzat már akkor úgy döntött, az utcán élők körében csak úgy tudják csökkenteni a koronavírus terjedésének a kockázatát, ha folyamatosan kapcsolatban vannak velük. A felállított nagysátorban reggelit, ebédet és vacsorát kapnak, a szociális terepmunkásokat a KOMPAS Közösségi Központ és a Szlovák Vöröskereszt tagjai, valamint néhány egészségügyi dolgozó segíti ebben a munkában. Korábban katonai sátrat emeltek a válságközpont füves területén, amelyet most hagyományos sátorra cseréltek, hogy esős időben is fogadni tudják a központ ügyfeleit. Rendszerint negyven látogatójuk van naponta. Az Érsekújvárban élő hajléktalanok száma meghaladja a hatvanat, a téli hónapokban várhatóan még többen veszik igénybe a szolgáltatásokat. A válságközpontban kivizsgálják azokat, akiknél felmerül a fertőzésveszély, és a szállóban elkülönítő szobákat nyithatnak a karanténra szorulók számára.
