Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-08 / 233. szám
www.ujszo.com I 2020. október 8. KOZELET I 3 Roskadozik az egészségügy a koronavírus-járvány súlya alatt Igor Matoviő (OLaNO) miniszterelnök szerint a magánbiztosítók bevételkiesését a tulajdonosaiknak kellene megfizetniük (TASR-feivétei) NAGYROLAND Pozsony. Míg a kórházak arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi minisztérium nem felügyeli a járványterv betartását, addig a rendelők arra panaszkodnak, hogy a tárca nem áll velük szóba. Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke elmondta: Marek Krajcí (OLaNO) egészségügyi miniszter egykori ellenzéki politikusként arról beszélt, hogy az egészségügybe legalább 400 millió eurót kellene fektetni, hogy rendesen működhessen. Sóth állítja, hogy a helyzet az új kormány hivatalba lépésével sem változott, hiszen az egészségügyi minisztérium továbbra sem kommunikál a rendelői orvosokkal, így nem tudják, mi vár rájuk. Hiányos kommunikáció Az ASL vezetője egyebek mellett hiányolja, hogy a tárca nem határozza meg egyértelműen, hogyan biztosítsák be a koronavírus elleni védőfelszerelést, miközben ennek költségei havi 4500 eurót tesznek ki. Sóthék még szeptember közepén küldtek egy levelet a minisztériumnak ezzel kapcsolatban, viszont azóta sem kaptak választ. Jana Jezíková, az egészségügyi minisztérium államtitkára az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban közölte: éppen a napokban tárgyalnak a jövő évi költségvetésről, így még nem árulhat el konkrét összeget, de a tárca nevében mindent megtesz majd azért, hogy a rendszerbe elegendő pénzt pumpáljanak. A kommunikációs problémák előtt értetlenül állt az államtitkár, elmondása szerint a minisztérium senki elől sem zárkózik el. Sehol a jutalom A párbeszéd hiányára azonban nemcsak a rendelők, hanem a kórházak is panaszkodnak. Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyi dolgozók még mindig nem kapták meg az ígért jutalmat, amiért a járvány első hulláma idején fáradhatatlanul dolgoztak. Petko szerint egyelőre az sem világos, hogy milyen módon érkezik a támogatás, és azt sem tudni, hogy mikor. „Senki sem kommunikál velünk” - tette hozzá a kórházszövetség elnöke, aki továbbá arra is felszólította a tárcát, hogy a kórházak és a rendelők számára biztosítsa be az úgynevezett antigénteszteket, melyeknek 90 százalékos a megbízhatósága, és 15 percen belül kimutatják az eredményt. Növekvő feszültség Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének elnöke (AOPP) hozzátette: ha az egészségügyi szakszervezetek vezetői is ennyire tanácstalanok, akkor senki ne csodálkozzon azon, hogy a betegek sem tudják, mit kell csinálniuk. így a feszültség egyre csak nő a betegek és az orvosok között. Radoslav Cuha, a Rendelőintézetek Szövetségének (APZZ) elnöke úgy véli, hogy a páciensek ebben a kiélezett helyzetben már az orvosokat kezdik hibáztatni olyan dolgokért is, amelyekről egyáltalán nem tehetnek. Cuha szerint sokkal egyértelműbben kellene hangoztatni a közvélemény előtt, hogy a járvány idején a látogatások helyett ismét át kell állni a távolsági gyógyításra. Lévyová éppen ezért arra kérte a betegeket, hogy a látogatás előtt mindenképpen telefonáljanak az orvosnak, még akkor is, ha a vonalak most leterheltek. A biztosító körüli vita Míg az orvosok az összeomló egészségügyi ellátással fenyegetnek, addig a kormány az egészségbiztosítók finanszírozásának problémáján dolgozik. A kabinet a szerdai ülésén elfogadta a javaslatot, melynek értelmében az állam által működtetett Általános Egészségbiztosító (VsZP) 100 millió eurós támogatáshoz jut. A magánkézben lévő Dővera és Union egészségbiztosító igazságtalannak nevezte ezt a döntést, valamint az ellenzéki Hlas képviselői is bírálták a kormányt. Igor Matovic (OLaNO) miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a magánbiztosítók kiesését elsősorban a tulajdonosaiknak kellene megfizetniük, nem pedig az államnak. Ha pedig ennek a biztosítók ügyfelei isszák meg a levét, akkor Matovic elmondása szerint törvénymódosítással teszik majd lehetővé, hogy egészségbiztosítót ne csak szeptemberben lehessen cserélni. Áz orvosok szerint a kormánynak jelenleg nem a biztosító körüli vitákkal kellene foglalkoznia, hanem az egészségügy egyéb, sokkal égetőbb problémáival. 877 pozitív esetet találtak a keddi tesztek során Pozsony. Kedden összesen 8679 személyt teszteltek, s 877- nél igazolódott be a koronavírussal való fertőzés - jelentette be a közösségi hálón Igor Matovic (OLaNO) miniszterelnök. „Valóban nagyon nehéz napokat élünk, és biztosan lesznek még ilyen rekordok. Arra számítok, hogy a múlt héten bevezetett óvintézkedések betartása valamikor a hétvégére eredményt hozhat” - mondta a miniszterelnök. A betegségből újabb 173 személy gyógyult ki, új haláleset nem történt, a járvány áldozatainak száma az országban így továbbra is 55. Az egészségügyi tárca szerint a legtöbb fertőzöttet a Pozsonyi (74), az Epeijesi (50) és a Nagyszombati (44) járásban találták. Öt pozitív mintát találtak a Dunaszerdahelyi, a Losonci, a Bazini, a Vágsellyei, a Nagykürtösi járásban, négyet a Késmárki, a Kassa-vidéki és a Vágbesztercei járásban. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek között 432 nő és 445 férfi van, a legfiatalabb egyéves, a legidősebb 89. „340 beteget kezelnek kórházban, közülük 282-nél igazolták a Covid-19-beteg-séget. 16 pácienst ápolnak intenzív osztályon, 26-an vannak lélegeztetőgépen” - közölte a szaktárca. A fertőzöttek száma 14 689, eddig összesen 508 713 laboratóriumi vizsgálatot végeztek el. Jelenleg 9434 aktív fertőzöttet tartanak nyilván Szlovákiában. A Markíza tévé úgy tudja, a lipótvári (Leopoldov) börtön 14 alkalmazottja is megfertőződött, emiatt számos elítéltet karanténba helyeztek. A korompai (Krompachy) kórházban pedig 31 egészségügyi alkalmazott kapta el a vírust. (TASR, ú) Törékenyek vagyunk, újjá kell épülnünk V Caputová: FINTAMÁRK Az emberek azért választottak meg minket, hogy megoldjuk a problémákat, és nem azért, hogy lamentáljunk - mondta Zuzana Caputová államfő a Globsec-konferencia első napján tartott nyitóbeszédében. A járvány utáni újraépítés szerinte esély arra, hogy valamit jobban csináljunk. Pozsony. Zuzana Caputová volt a konferencia első felszólalója - részvétele egy ideig kérdéses volt, mivel a rendezvény egyik szponzora a kínai Huawei mobilkommunikációs cég volt, ez pedig problémát okozott az államfőnek. A Huawei biztonságpolitikai kockázatosságát nemrégiben a szlovák titkosszolgálatok is felvetették, Caputová pedig élesen elhatárolódott a kínai gigacégtől. A Globsec végül megvált a szponzortól, mely a rendezvény költségvetésének nagyjából 2 százalékát fizette volna. A köztársasági elnök a biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy a világjárvány, mely felforgatta a világot, rendszereink stressztesztje, ami az erősségeink mellett sok gyengeségünkre is rávilágít. Válságmenedzsmentünk szerinte éveken át aludt, és a koronaválság most rámutatott valós kapacitásaira és korlátáira. „Láttuk, mennyire törékenyek a gazdaságaink. Láttuk a szegénység veszélyét, azt, milyen, ha korlátozottan férünk hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, vagy az oktatás” - jegyezte meg Caputová. Rámutatott arra is, hogy a válságnak komoly társadalmi hatásai vannak, és óriási a politikusok felelőssége. „A válság megmutatta, hogy még mindig nagy a kísértés a hatalom elbitorlására. A jogállam és a demokratikus alapelvek nagyon könnyen erodálódnak, sajnos a demokratikus Európában is” -jelentette ki. A felépülésnek szerinte többnek kell lennie, mint egyszerű újjáépítésnek, megelőzésre és ellenálló képességre van szükség, melybe a teljes társadalmat be kell vonni. Caputová három alappillért említett: mindenkinek be kell tartania a szabályokat, működőképessé kell tenni az intézményeket, és újra kell építeni a bizalmat az állampolgár és az állam közt. A köztársasági elnök a szlovák belpolitika szereplőinek is üzent: a politikai harcok helyett konstruktív vitára és konzultációra van szükség, az embereknek ugyanis hatékony kormányzásra van igénye. Itthon azonban a populizmus, a pártoskodás és a korrupció dönti be az intézményeket és csökkenti teljesítőképességüket, nemzetközi szinten pedig az államok folyamatos versengése és az, hogy sokan rövid távú, egoista célokat részesítenek előnyben közös megoldások helyett. A hatalom természete a terjeszkedés, ezért nekünk, politikusoknak erre figyelnünk kell, és el kell sajátítanunk egy fontos tulajdonságot, az önkorlátozást - vélekedett az államfő, aki kijelentette, a Covid-19 elleni harc nem jogosítja fel a politikusokat, hogy felhagyjanak a demokratikus standardok betartásával, vagy gyűlöletet terjesszenek. „Ez a válság lehetőség az újraépítésre. Hogy megjavítsuk, ami elromlott, felépítsük, ami hiányzik, és megerősítsük ellenálló képességünket” - zárta az államfő, aki szerint az emberek nem azért választották a politikusokat, hogy lamentáljanak, hanem hogy megoldják a problémákat. A Globsec-konferencia a tömegrendezvények tilalma ellenére zajlik Pozsonyban, szigorú biztonsági intézkedések mellett - minden résztvevőnek 12 óránál nem régebbi, negatív Covid-teszttel kell rendelkeznie, ha be akar lépni. Az előadások és panelbeszélgetések két színpadon zajlanak, a konferencián olyan politikusok és szakértők is részt vesznek, mint Szvjatlana Cihanouszkaja, a fehérorosz ellenzék vezetője, Jens Stoltenberg NATO-fotitkár, Laura Codruta Kövesi európai főügyész, Madeleine Albright korábbi amerikai külügyminiszter, vagy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Zuzana Caputová államfő a Globsec-konferencián (Emil VaSko felvétele)
