Új Szó, 2020. október (73. évfolyam, 227-253. szám)
2020-10-01 / 227. szám
2 I KÖZÉLET 2020. október 1.1 www.ujszo.com Igazságügyi reform: büntetnék a bírókat CZlMER GÁBOR Pozsony. A kormány tegnap elfogadta az igazságszolgáltatás reformjáról szóló, Mária Kolíková (Za íüdí) igazságügyi miniszter által beterjesztett törvónycsomagot, amely azon túl, hogy alkotmánymódosítást is tartalmaz, jelentősön átalakítaná a bíróságok, köztük az Alkotmánybíróság (AB) működósót. A Kolíková vezette tárca által kidolgozott reform szerint például az alkotmánybírók kiválasztási folyamatát úgy változtatnák meg, hogy a kinevezésükben nagyobb szerepet kapna az államfő. Ha ugyanis a parlament hosszabb időn át nem tudna alkotmánybíró-jelölteket választani, akkor az elnök a jelöltek törvényhozás általi ajánlása nélkül is jogot kapna arra, hogy a taláros testületbe tagokat nevezzen ki. A múltban ugyanis pont a jelöltekről való titkos parlamenti szavazás miatt húzódott hosszú időn át az új alkotmánybírák kinevezése. A törvénymódosításcsomag másik eleme értelmében, ha az AB-tagok többségének egyszerre szűnne meg a tisztsége, akkor a helyükre érkező új bírák közül nem mindenki kapna teljes, 12 éves mandátumot, hanem egy részüket 4, vagy 8 évre neveznék ki. Ennek köszönhetően a tisztségből nem egyszerre távoznának és megmaradna egyfajta intézményi kontinuitás. Kolíková szerint az intézkedés azt is hivatott megelőzni, hogy túlságosan nagy hatalmi koncentráció alakuljon ki. Ugyancsak megváltozna az Országos Bírói Tanács szerkezete. Az alkotmányban rögzítenék, hogy a testületnek tagjai lehetnek olyan személyek is, akiknek nincs bírói kinevezése. Ezentúl aregionalitás elvét is bevezetnék, amely értelmében a testület bíró tagjait bizonyos választási körzetekben választanák meg, így a testület összetétele jobban leképezné az ország különböző részeit. Új, önálló bíróság A reform keretében létrehoznák a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságot, amelynek jogállása a Legfelsőbb Bíróságéhoz lenne hasonló, de a közigazgatási ügyekben határozna, illetve a bírák, ügyészek és bizonyos más jogászi hivatásokat betöltő személyek fegyelmi vétségeivel kapcsolatban is dönthetne. Ugyancsak ez a törvényszék vizsgálná első körben a választási panaszokat is, amelyekről jelenleg az AB-nek kell határoznia. A módisítással tehermentesítenék az AB-t, de egyben kétlépcsőssé válna az ilyen panaszok bírósági eljárása, hiszen a közigazgatási törvényszék döntése után még mindig az AB-hez is lehetne fordulni. Az intézményt Kolíková már jövő év január elsejétől létrehozná, és fél éven belül teljes mértékben működőképessé szeretné tenni. A minisztérium által kidolgozott törvénycsomag megszüntetné az általános törvényszékek bíráinak a döntéseire vonatkozó mentelmi jogot, az ún. döntési immunitást. A tárca bevezetné, hogy a bírák esetében mindig nyitott legyen a büntetőjogi felelősségre vonhatóság lehetősége, ne csak akkor, ha bűncselekményt követnek el. A problémás reform Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró és az Országos Bírói Tanács jelenlegi tagja lapunknak úgy nyilatkozott, nem ért egyet a döntési immunitás eltörlésével. Az alkotmány értelmében ma a bírókat nem lehet az ítéleteikért felelősségre vonni. A reform keretében azonban bevezetnék a ,jog elferdítése” nevű büntetőjogi kategóriát, ami lényegében akkor állna fenn, ha a bíró nyilvánvalóan önkényes döntést hozna. Az ilyen esetek büntethetőségével az összes ítéletre vonatkozóan megszűnne a mentelmi jog. „Nem tartom jónak, hogy a bírói függetlenségbe beletapossanak” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Mészáros. Szerinte az immunitás a bírónak függetlenséget, biztonságot ad. Egyben kiemelte, hogy a visszaéléseket elkövető bírókat a ma hatályos jogszabályok alapján is meg lehet büntetni. „Jó példa erre a jelenleg 15 bíró ellen folyó büntetőeljárás” - tette hozzá. Mészáros az alkotmánybírók kiválasztásának új módjával sem ért egyet. ,,Mivel az alkotmánybírákat nem közvetlenül választják, fontos, hogy megfelelő legitimitással rendelkezzenek” - mondta azzal, hogy eddig a közvetlenül választott parlamenttől és a szintén közvetlenül választott államfőtől együtt kapták a legitimitásukat. „Ha a kettő közül kiesne az egyik, azt nem tartanám demokratikusnak” - véli Mészáros, aki szerint inkább a parlamentet kellene arra sarkallni, hogy ne húzza sokáig az alkotmánybíró-jelöltek megválasztását. Szerinte, ha a reformot elfogadják és lennének olyan bírák, akiket csak az államfő nevezett ki, akkor az Alkotmánybíróság ezen tagjainak más lenne a legitimitása, mint a korábban tisztségbe került kollégáiké. Mészáros ugyanakkor támogatja az önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását. Ez a törvényszék olyan ügyekben döntene, amelyekben a polgárral szemben az állam áll a bíróság előtt. „Például egy építési engedély kiadása körüli ügyben” - magyarázta. Ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az új intézmény tehermentesítené az AB-t. „Amely így a valódi alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhatna” - tette hozzá. Kiemelte, az új törvényszék az Országos Bírói Tanácsot is tehermentesítené, hiszen a bírák fegyelmi ügyeivel ma még az utóbbi testület foglalkozik. „A reform értelmében egy függetlenebb és professzionálisabb testület foglalkozna ezzel” - magyarázta. Drágább lesz a cigaretta, stop a pálinkafőzésnek A jegybank szerint idén és jövőre 85 ezren veszítik el az állásukat Pozsony. A jövedéki adó növelése miatt jövőre átlagosan 40, 2022-ben és 2023-ban pedig további 20-20 centtel nő a cigaretta dobozonkénti ára Szlovákiában - a jövedéki adóról szóló jogszabály ezzel kapcsolatos módosítására szerdán a kormány is rábólintott. Az első adóemelés jövő februártól várható, a másik kettő pedig 2022 és 2023 februárjától. A kereskedők várhatóan ezúttal is előre bespájzolnak az alacsonyabb adótartalmú cigarettából, ezeken ugyanis az adóemelést követő két hónapban még túladhatnak. Jövő március végéig így még az olcsóbb cigarettával is találkozhatunk az üzletekben. A dohány esetében ugyanerre hat hónapos átmeneti időszak vonatkozik. A kormány szerdai döntése alapján búcsút inthetünk a házi pálinkafőzésnek is. Ez utóbbit - a Híd javaslatára - még az előző kormány tette lehetővé, a legális pálinkafőzés iránt azonban elenyésző volt az érdeklődés, az ezzel kapcsolatos szabályok ugyanis túl szigorúra sikeredtek. Jelenleg 26-an élnek ezzel a lehetőséggel. így az sem csoda, hogy az ez után fizetett jövedéki adóból a tavalyi év eleje óta eddig csupán 2160 euró folyt be, miközben a vámhivatalok ezek ellenőrzésével kapcsolatos költségei tavaly elérték a 8975, idén pediga3153 eurót. (m i) MOLNÁR IVÁN A pénzügyminisztérium múlt heti derűlátóbb gazdasági előrejelzését a szlovák jegybank egyelőre nem osztja. A koronavírus-járvány okozta visszaesésből tovább tart majd a kilábalás, mint arra eredetileg számítottak, emiatt pedig tízezrek veszítik el az állásukat, ás a fizetésünk is kevesebbet ár. Pozsony. A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) múlt héten tette közzé a legfrissebb, idei évre szóló gazdasági előrejelzését. „A korábban várt 9,8 százalék helyett idén csupán 6,7 százalékkal esik vissza a szlovák gazdaság teljesítménye a koronavírus-járvány miatt” - jelentette be akkor ezzel kapcsolatban Eduard Heger pénzügyminiszter. A szaktárca elemzőinek az optimizmusát azonban a jegybank nem osztja: szerdán közzétett legfrissebb előrejelzése szerint a szlovák gazdaság idén a legnagyobb valószínűség szerint 8,2 százalékos visszaesést produkálhat, ha azonban a járvány második hulláma durvábbra sikeredik, a zuhanás mértéke megközelítheti a 10 százalékot is. A most közzétett előrejelzés szerint jövőre ugyan már a hazai össztermék (GDP) 5,6, 2022-re pedig 4,2 százalékos növekedésében bízhatunk, ha azonban a negatív forgatókönyv lép életbe, akkor mégjövőre is stagnálás várható. Elhúzódó kilábalás „Továbbra is V alakú válságra számítunk, vagyis az idei csökkenést az elkövetkező években növekedés váltja fel, a kilábalás azonban nem lesz olyan gyors, mint amilyenre még nyáron számítottunk. A válság előtti szintre így csak 2022 közepe táján sikerül visszatomászni magunkat” - nyilatkozta Peter Kazimir jegybankelnök. Odor Lajos, a jegybank alelnöke szerint a rossz hír, hogy a koronavírusjárvány második hulláma miatt jóval kiszámíthatatlanabb a helyzet, nem lehet ugyanis pontosan felmérni, hogy a járvány megfékezése érdekében milyen intézkedéseket kell majd meghoznia a kormánynak. Tömeges elbocsátások Az idei visszaesés a munkapiacot is negatívan érinti. „Csak az idei első fél évben 45 ezerrel csökkent a munkahelyek száma, és még az elkövetkező hónapokban is folytatódik a visszaesés. A második fél évben további 10 ezer ember veszítheti el a munkáját, és ezzel még nincs vége. Jövőre újabb 30 ezer ember veszítheti el az állását” - mondta el Kazimir. A foglalkoztatottság idén így 2,2, jövőre 1,3 százalékkal eshet vissza, és a jegybankelnök szerint enyhébb javulásra csak 2022-től számíthatunk. Mindez meglátszik majd az állástalanok növekvő számán is. Míg ta-SZLOVÁKIA GAZDASÁGA (%) GDP" ., -8,2 +5,6 +4,2 növekedés Foglalkoztatottság -2,2 -1,3 +1,1 növekedése Állástalanok aránya Reálbérek Q növekedése Infláció +1,9 +0,7 +1,3 • Forrás: nbs.sk valy még 5 százalék alatt mozgott a munkanélküliség, idén ez 6,9, jövőre pedig 8,4 százalékra nőhet, és csak 2022-ben eshet vissza 7,7 százalékra. Ha azonban a legrosszabb forgatókönyv válik valóra, az állástalanok aránya még 2022-ben is meghaladhatja a 10 százalékot. A jó hír, hogy az elmúlt évek 2,5 százalékot is meghaladó inflációja látványosan mérséklődik. A jegybank szerint idén 1,9, jövőre pedig csupán 0,7 százalékos drágulás várható. Az inflációt is figyelembe vevő reálbér azonban a jegybank szerint - a tavalyi 5 százalékos növekedést követően - idén még így is 0,6 százalékkal csökken, magyarul: a bérek lefaragása miatt idén ennyivel kevesebb árut vásárolhatunk a fizetésünkből, mint tavaly. Felelőtlen pánzszórás Kazimir szerint őket is meglepte, hogy a járvány okozta válság ellenére a szlovákiai családok nem fogták vissza jelentősebb mértékben a kiadásaikat, a lakossági fogyasztás így Szlovákiában esett vissza a legkisebb mértékben az egész Európai Unióban. „A fogyasztók ezúttal egész másképp viselkedtek, mint a 2008-ban kirobbant válságot követően, így a megtakarításaik sem nőttek nagyobb mértékben” - mondta el a jegybankelnök, aki ezzel kapcsolatban elővigyázatosságra inti a lakosságot, amely a kisebb megtakarítások miatt nehezebben vészelheti majdát a válságos időszakot. Kazimir szerint azonban a kormánynak is átfogó gazdaságösztönző intézkedésekkel kell előrukkolnia, ha el szeretné kerülni a nagyobb visszaesést. Mária Kolfková igazságügyi miniszter szerint az igazságszolgáltatásban végrehajtott reform a korrupciós szálak elszakító sá hoz fog vezetni (TASR-felvétel) ;
