Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-22 / 219. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember22. KULTÚRA 113 És megnyílnak a női ajkak Bemutató a Komáromi Jókai Színházban: antik alapú disztópikus szatíra kortárs genderköntösben - működhet? A végén csak összejön a nagy orgiasztikus szerepcserés örömünnep (Kiss Gibbó Gábor felvétele) LAKATOS KRISZTINA Ezt is megértük: jé féléves csúszással eljutott a bemutatóig Komáromban a Szeretkezz, ne háborúzz! címmel még a múlt évad egyik nagy projektjeként felvezetett zenés Lüszisztraté-átirat. A Hargitai Iván rendezésében készülő „Szophoklész után szabadon” próbáit márciusban szakította félbe a koronavírus-járvány és a kulturális intézmények bezárása. Az enyhítések után, július első felében a munkát sikerült befejezni, a produkció eljutott a házi bemutatóig - hogy aztán szeptember elején a magyar országhatár kérdéses tartalmú lezárása a vendégművészek szempontjából megint bizonytalanná tegye a helyzetet. A Jókai Színház most nem bízta magát a sors kegyére, a hétvégén gyorsan lenyomta legalább az öt ,.kötelező” felnőtt bérletes előadást. Biztos, ami biztos alapon, mert a Covid már a spájzban van, és ki tudja, mikor pirosodik be a régió, illetve milyen rendelkezéseket hoznak a közegészségügy őrei. Egyelőre megúsztuk arcmaszkkal, a belépéskor kötelezően kezünkre fújt két fertőtlenítőspriccel, meg a felismeréssel, hogy aha, tilos a tömörülés, ergo nincs büfé, sőt, még az emeleti társalgó foteljeit is diszkréten elbarikádozták a nagyérdemű elől. Ilyen lett a világ - de legalább a nézőtér teli. A Szeretkezz, ne háborúzz! megint egy másik világ. A komáromi előadás szövegét jegyző Szilágyi Eszter Anna a nem is olyan távoli jövőbe tolta Szophoklész komédiájának történetét, miközben megspékelte a napjaink egyik legforróbb közösségi/társadalmi témájának üzeneteivel, a Me Too mozgalom által felszínre hozott tapasztalatokkal. Antik alapú disztópikus szatíra kortárs genderköntösben - működhet? A harmadik világégés után vagyunk, az emberiség maradéka az életre még alkalmas Peloponnészoszon lelt új kezdetre, hogy aztán gyorsan visszazökkenjen minden a régi kerékvágásba, megint legyen Athén és Spárta, és a férfiak megint csak egymásnak essenek - tudjuk meg az alapvető reáliákat a vetítéssel egybekötött prológusból. A két féltekére osztott színpadon a nézői bal a női közösségi tér - a jógaterem. Itt gyülekeznek az asszonyok, a tábomokfeleségek - mind az öten egyegy fontos férfi függelékei. Amellett, hogy a testkultúrának hódolnak, a szokásos évi női ünnepet is meg kellene szervezni, csakhogy okafogyottnak tűnik az előkészület, hisz minek a szerepcserés játék, ha a férfiak éppen a kultúra megőrzésének véres útján járnak, valahol a távolban, és a spártaiakat lövik rakétavetőkkel? A lázadást „Lüzisztrát Bea” (Bandor Éva) kezdi: nem ilyen új világot akartak maguknak, nem a vének szabályait, nem a régi rendet szeretnék követni. A „sisterhood” — Holocsy Katalin, Holocsy Krisztina, Horváth Csenge és Hostomsky Fanni alakításában - pedig végül beáll a felkelés mögé, és mivel oda kell csapni, ahol az a legfájdalmasabb, a kényszerítő eszköz a testmegvonás lesz. Vagyis nincs szex, amíg nincs vége a háborúnak. A konspirációt pedig a spártai asszonyokra is kiterjesztik. Nagyjából ez az a pont, ahol a komáromi előadás élesebben kezd elválni az arisztophanészi alaptól. A nők ugyanis elkezdenek beszélni, pontosabban kilépnek a megszokott, jól bejáratott szerepeikből, a biztonságos közös csevej kereteiből, és egyre határozottabb arcélet kapnak, ahogy versben, dalban és prózában, egymásnak, maguknak vagy kórusként mintegy a világnak mondják a történeteiket erőszakról, megaláztatásról, betöretésről, bántalmazásról, mellőzöttségről... E ponton már nem pusztán egy aktualizált klasszikust látunk, hiszen ezek a szólamok erősen átírják a fókuszban álló szereplők motivációit és vélhető céljait. Már-már mellékesnek tűnik a békevágy, és sokkal hangsúlyosabbá válik, hogy születhet-e megértés, konszenzus, más minőségű kapcsolat férfi és nő között. Vagy marad minden ugyanúgy, ahogy azt a maszkos közjátékokban a vének és a banyák szemszögéből látjuk, illetve Philemon és Baucis kettőse mutatja. Gyors eltávra megérkezik végül a másik fél is a nézői jobbra, a konditerem/pasiöltöző keverékébe: öt terepruhás macsó - Olasz Istvánt, Szabó Viktort, Majorfalvi Bálintot, Bemáth Tamást, Béhr Mártont látjuk a szerepekben -, korgó gyomorral és méretes merevedéssel, ahogy kell. Hoztak csecsebecséket, és nem nagyon értik, mit üzengetnek az elbarikádozott jógateremből az asszonyok; teljesen elment-e az eszük, miközben a hátsójukat hizlalták az otthon melegében, a férfiak viszont a vérüket ontották a civilizáció védelmében? Az éjszaka leple alatt megejtett páros közeledési kísérletek kinek-kinek a személyes tétje szerint mind kudarcba fulladnak: nincs intimitás, nem lehet visszalépni az időben, nincs közös jövőkép... Tényszerűen nyilván nem, de ebben az átformálódó történetben mármár úgy érezzük, csak most értünk az expozíció végére, most látjuk tisztán a szemben álló feleket, és most jönne a kérdés, merre tovább. A Szeretkezz, ne háborúzz! viszont adós marad a válasszal. Csak technikai értelemben ad lezárást, abból végső soron kettőt is: az egyesülés kudarca után a férfiak előbb arra jutnak, hogy ennyi erővel akár vissza is mehetnek a háborúba, máj d egyszer csak - mert jön Spártából egy SMS? - mégis megválnak harci díszeiktől, és megvalósul a nagy orgiasztikus szerepcserés örömünnep. Itt már elfogynak a szavak, marad a zene, a mozgás lendülete. Az utolsó verbális üzenet még annyi: ne feledjük, hogy mindannyiunknak egy nő teste volt az első otthona, és ezt aláhúzandó szereplőink egy hatalmas bíborszínü virágként felfüggesztett, női szeméremtestet idéző díszletelem redőin keresztül vonulnak elénk. Érezhetően szándéka a komáromi előadásnak, hogy ne bújjon álszemérmes megoldások mögé, és ezzel nincs is semmi gond. Mindenkinek a maga határai; e sorok íróját például különösebben nem aggasztja, ha a színpadon egy mondaton belül eljutunk a vulvától a pináig. Inkább akkor érzi magát reménytelenül konzervatívnak, amikor a jelentés nyomába ered. Adva van a trendi, kortárs kulturális utalásokkal, parafrázisokkal, vendégszöveg-töredékekkel átszőtt szöveg mint önmaga halmaza. Hargitai Iván rendezése pedig nem enged üresjáratot: energiával tölti meg a színpadot, profin adagolja az ötleteket és a hatásokat, mikor kell meghökkenten elnémulni, mikor kell nevetni, mikor kell kínosnak érezni, hogy nevetünk... Ha nem akarjuk mindenáron összekötni, egyben látni, ami itt szétszálaztatott, ezt a bő másfél órás revüt még élvezhetjük is. Virtuális gálán adták át az Emmyket RÖVIDEN Az HBO minisorozata, a Watchmen tarolt a televíziós díjátadó gálán, 11 díjat söpört be a drámai mezőnyben. Los Angeles. A vígjátéksorozatok között a Schitt's Creek írt történelmet tíz díjjal - írta a Variety.com a vasárnap tartott 72. Emmy-ceremóniáról. A díjátadó történetében a járvány miatt először rendezték meg a gálát virtuális formában. Jimmy Kimmel vezette a műsort a csaknem üres Staples Centerből, a jelöltek pedig otthonaikból követték az eseményeket. A drámasorozatok mezőnyében taroló Watchmen elnyerte egyebek között a legjobb minisorozat, a legjobb minisorozat-színésznő, a legjobb minisorozat-mellékszereplő, valamint a legjobb minisorozat- vagy film-forgatókönyvírói kategória díját. Az HBO egy másik sorozata, az Utódlás szintén több díjat gyűjtött. A hollywoodi portál szerint törtéEugene Levy, a Schitt's Creek egyik díjazottja (Fotó: TASR/AP) nelmet írt a Schitt's Creek, mivel egy kis csatorna, a Pop TV produkciójaként mindent vitt a komédia kategóriában. Az Emmyk történetében először nyerte el mind a négy színészi díjat egy komédia. Az egyik díjazott színész, Dániel Levy köszönetét mondva arról beszélt, hogy a szeretet és az elfogadás változtathat a dolgokon, és mint hangsúlyozta, erre „minden eddiginél nagyobb szükségünk van”. Az HBO Eufória című sorozatával Zendaya elnyerte a legjobb színésznő díját a drámaszériák mezőnyében. Mark Ruffalo az Ez minden, amit tudok című miniszériával nyert színészi díjat. Tavaly az HBO 34 díjat söpört be az Emmy-gálán, a Netflix pedig 27 trófeát gyűjtött. Idén a kábelcsatorna 30, a streamingszolgáltató pedig 21 díjjal zárta a szezont. Az Emmydíjakért folyó versengésbe idén először bekapcsolódott Disney Plus nyolc díjat kapott, ebből hetet a The Mandalorian című népszerű sci-fi sorozatáért, mely a Star Warsuniverzumban játszódik. (MTI, k) A Hamlet a Benkő Géza Stúdiószínpadon Komárom. Ma 19 órától mutatja be a Komáromi Jókai Színház a Benkő Géza Stúdiószínpadon a Hamlet című előadást. A darab a Jókai Színház, a pozsonyi színművészeti és a Symbol PT koprodukciójaként jött létre. Az előadást Matusek Attila rendezi. A Hamlet-bemutatót megelőzően, 17.30-tól kerül sor a színház stúdióterének névadó ünnepségére: a stúdió a fiatalon elhunyt Benkő Géza nevét veszi fel. (k) Az ombudsmanhoz fordultak a diákok Budapest. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói tegnap beadványban fordultak az alapvetőjogok biztosához és az oktatásijogok biztosához. Arra kérik őket, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, mint az alapítói jogok törvényes gyakorlóját, szólítsák fel állami intézményvédelmi kötelezettségének teljesítésére és az egyetemi autonómia garanciáinak biztosítására, valamint vizsgálják meg az SZFE autonómiáját sértő intézkedések és mulasztások során létrejött alapjogi visszásságot eredményező helyzetét, és alkotmányos eszközeikkel élve tegyék meg a kellő intézkedéseket. Az SZFE rektorhelyettese és kancelláija mint munkáltató, valamint a dolgozókat képviselő sztrájkbizottság közötti egyeztetés a sztrájkkövetelésekről szerdán kezdődik. „Amennyiben a sztrájkköveteléseink nem teljesülnek, illetve nem sikerül megállapodni, október 1-től az SZFE dolgozói sztrájkba lépnek” - áll a hallgatók tegnapi közleményében. (juk)
