Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-05 / 206. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. szeptember 5 I 7 Bűnbakok Egyszerűbb azt mondani, valaki hibás, mint a dolgok mélyére ásni NYERGES CSABA B űnbakokat találni min­dig könnyű. Ujjal muto­gatni rájuk. Ők voltak, miattuk történt. Egy fel­kavaró bírósági ítéletnél is egyszerűbb azt mondani, hogy a bírók a hibásak, mint a dolgok mé­lyére ásni. Feltárni, hogyan jutha­tott el az ország a Kuciak­­gyilkosság megtörténtéig. Meg­nézni, valóban volt-e elég meg­dönthetetlen bizonyíték az ügy megnyugtató lezárásához. Ha igen, akkor újratárgyalni az ügyet. Ha nem, abban az esetben segíteni, hogy a nyomozó- és vádhatóságok alaposabb munkát végezhessenek. A Kuciak-gyilkosság nem ma­radhat feltáratlanul. Anélkül, hogy a felbujtók, a megrendelők is meg­kapják kellő súlyú büntetésüket. Ez alapkérdés, amiből nem engedhe­tünk. A megoldáshoz azonban to­vábbra is sok szakember professzi­onális együttműködésére van szükség. Mélységesen lehangoló lenne, ha egy esetleges újabb ku­darc után megint bűnbakkeresésbe fulladnánk. Bűnbakok keresésében egyéb­ként Magyarország is élenjár. Hosszan lehetne sorolni, mikor kikre hárították a felelősséget. Most pár napja éppen a külföldi turista lett a soros. Rajta van a bélyeg, hogy ő hurcolta be a vírust az or­szágba, ezért kellett lezárni a hatá­rokat. Aztán alig telt el pár nap a határzár óta, máris bejelentették, hogy az újonnan megbetegedettek átlagéletkora 26 év, vagyis generá­ciókkal lejjebb tolódott az érintettek köre az első hullámban tapasztalt­nál. Mintha megfeledkezett volna arról az ország, hogy a vírus még itt van közöttünk. Sokan száműzték az óvatosságot, a távolságtartást, azt hitték, élhetik újra a régi életüket. (Milyenjó is lenne!) így telt el a nyár. Kinek több Ba­latonnal és még több Adriával, ki­nek otthoni magánnyal. A napi fer­tőzésszám most újra az egekben, de újabb célzott korlátozásokat nem hoztak, marad továbbra is egyedüli fő szigorításként a határzár Ma­gyarországon, bűnbaknak meg a külföldi turista. A bűnbakkereséssel az a baj, hogy elfedheti az igazi gondokat, és azokat is nehéz helyzetbe hozhatja, akiknek semmilyen szerepük nem volt a probléma kialakulásában. így hat most a határzár a szlovákiai magyarságra. Az anyaországnak nagyon kellene ügyelnie arra, hogy a határain túli magyarok érdekeit figyelembe vegye minden egyes döntés meghozatalánál. És örülni végre annak, hogy Európa a közös otthonunk, ami összeköt minket. Értékrendjével, törvényeivel és a járvány leküzdése érdekében tett összehangolt lépéseivel együtt. (Kotrha) A járvány fokozódó mellékhatásai FELEDY BOTOND______________________________\ Egyre több politikai reakciót és érzelmet generálnak a világ­­járvány hatásai. Például a berlini tüntetés megmutatta, hogy az egyébként jól teljesítő Németországban is van pár ezer ember, akik szabadidejükben hajlandók a vírus létezését vitatni. De hogy a parlamentet ezen a címen szélsőjobboldaliak roha­mozzák meg, az sok volt a németeknek. Más kérdés, hogy a tüntetők­höz az orosz nagykövetség előtt is megafonnal beszélt egy ismert szélsőséges figura. A világjárvánnyal kapcsolatos társadalmi reakciók más-más kultu­rális közegben más képet ölthetnek. Argentínában és Indiában például komoly társadalmi nyomás alakult ki, hogy a haldokló koronavírusos betegekhez bemehessen legalább egy hozzátartozójuk. Európában ezt a tiltást meg sem kérdőjelezték, ezrek hunytak el csa­ládjuk nélkül, egy utolsó szerető kézszorítás nélkül. Ézzel szemben most az argentin kormány már egy egészséges felnőtt hozzátartozónak megengedte a látogatást, míg Indiában a temetés kapcsán hoztak kompromisszumot, hogy a hozzátartozók láthassák a haíottat. Alapvetőbb emberi igény ez a haldokló és a családtag részéről is, és csak a túlélőket tudjuk megkérdezni, a halottak nem tudják el­mondani, hogy milyen egyedül, például tábori kórházban vagy karan­ténsátorban várni a felépülést vagy a halált. Az ausztrál katolikus püspökök szintén beszálltak a vakcina körüli vitákba. A konzervatív szárny kijelentette, hogy egy brit kísérleti vak­cinát embrió segítségével is fejlesztettek, így azt etikai okokból nem lehet használni. Más kérdés, hogy számtalan védőoltás fejlesztésében használtak az elmúlt évtizedekben embriót, de most, ebben az éles politikai pillanat­ban, amikor a dezinformációs kampányok egyik központi eleme az ol­tásellenes lobbi erősítése, szaladtak be az egyház képviselői az aréna közepére. Az oltásellenesség szélesebb körű európai megjelenése az elmúlt években egybeesett több más dezinformációs kampány felerősödésé­vel. Persze létezik néhány kisebb kemény mag, amely magától jutott el erre a „felismerésre”, most viszont teljes médianyilvánosságot kapva az aktív intézkedések tervezői is beavatkoztak: megolajozták ezt a sztorit, hogy jobban terjedjen. Természetesen csakis idegen országok érdeke lehet, hogy ellenfél­nek tekintett országok polgárait bármely - egyébként kivédhető - be­tegségnek kitegye, legyen ez a rubeola vagy a koronavírus. Végül van olyan terület, ahol létezik az „összeesküvés”, mégis ke­veset tudunk róla. Hongkongot gyakorlatilag elfoglalta Kína, az eddigi autonómiája teljesen elveszett, és úgy tűnik, a világ ezt most inkább tudomásul vette - a szokásos diplomáciai tiltakozások mellett. A kínai hatóságok bejelentették, hogy átfogó tesztelést indítanak a Hong­kongban. Ez önmagában nem baj. A gond az, hogy a kínai tesztelőintézetek és adatbankjaik abba a gyanúba keveredtek, hogy lényegében a teszttel együtt a DNS-mintát is tárolják (hiszen a váladékmintából kinyerhetik), és azt később a rendvédelmi szervek felhasználhatják. Totális azonosítási és nyilván­tartási rendszer. Eddig is komolyan aggódott a megmaradt néhány kínai ellenzéki az országon belül is, hogy a DNS-nyomkövetés lesz a következő szint az ellenük való kormányzati fellépésben, és most ezt egyes félelmek sze­rint Hongkongra is kiterjesztik. A koronavírus ilyen és hasonló másodlagos hatásai velünk marad­nak. A kormány és az állampolgárok viszonyát hosszú távon fogják meghatározni minden országban, és a politikai rendszerek evolúciójá­ra is komoly hatással lesznek. Vajon mi kerül majd a magyar és szlovák reakciótörténetbe a jár­vány kapcsán...? Ahol a demokráciára hivatkozva számolnák fel a demokráciát ..................................,í.. .................. A ljakszandr Lukasenka a bizonyíték, hogy Evő Morales nem volt diktátor. Kitartóan tüntetnek „Európa utolsó diktátora”, Lukasenka ellen a fehéroroszok, mint az elmúlt 26 évben oly sokszor. Az Európai Unió és számos más nemzetközi szervezet nem fogadta el a fehér­orosz elnökválasztás eredményét, csakúgy, mint az összes fehér­oroszországi választásét az utóbbi 26 évben. Lukasenka példáján lát­hatjuk, hogyan reagál egy igazi diktátor: rendőri túlkapások, tün­tetések szétverése, erődemonstrá­lás kalasnyikowal a kézben. Lu­kasenka a 2019-es parlamenti vá­lasztáskor is megmondta, hogy nem nagyon szokott demokráciát játszani. Ennek fényében érdekes újra megnézni, milyen volt a 2019 no­vemberében megkérdőjelezett bo­líviai választás, és mik lettek a kö­vetkezményei. Evő Morales az első körben több mint tíz százalékkal megelőzte Carlos Mesát, aki Morales előtt, 2003 és 2005 között volt elnök. Az Amerikai Államok Szövetsége (OAS) megkérdőjelezte az ered­ményeket, erre hatalmas Morales­­ellenes tüntetések törtek ki. Azon­ban az OAS jelentését már akkor hibásnak minősítette több akadé­mikus és kutatócsoport, köztük a washingtoni CEPR. ANew York Times szerint ugyanezekre a hi­bákra mutatott rá egy újabb füg­getlen elemzés is. Morales bele­egyezett, hogy a második fordulót több független megfigyelő fel­ügyelje, akkorra azonban a hadse­reg - amelynek soraiban sokan még mindig a régi gyarmati elithez lo­jálisak, azokhoz, akik Morales megválasztásáig uralták Bolíviát - ellene fordult és lemon­dásra kényszerítette. Ezután ideig­lenesen Jeanine Anez lett az elnök, az az Anez, akinek pártja 4 száza­lékot ért el, a katonai puccsot pedig az OAS téves jelentésére tá­maszkodva a demokrácia győzel­meként állította be a nemzetközi média. Viszont a húzást komoly összecsapások követték Morales támogatói és az új hatalom között, a rendőrség és a hadsereg keményen elnyomta a megmozdulásokat, több mint húsz ember vesztette életét. Az Anez-kormány végül meggyőzte az embereket, hogy csak ideiglenesen akarja vezetni az országot és új választást ír ki. Ez tíz hónapja volt, és egyre fogy a türelem. Eredetileg májusra tűzték ki a választást, de aztán a koronavírus-járvány miatt - az összes párt beleegyezésével - el­halasztották. De most már arról van szó, hogy szeptemberről még ké­sőbbre halasztja a voksolást az ideiglenes kormány. Bolíviában egyre romlik a jár­ványhelyzet, így akár érthető is a halasztás, csak az a baj, hogy eközben Anez kormánya Morales pártját, a MAS-t (Mozgalom a Szocializmus Felé) folyamatosan igyekszik kirekeszteni a válasz­tásból. Dacára annak, hogy az összes közvélemény-kutatásban Morales pártja vezet, ami szintén igazolja a 2019-es választási ered­ményeket. Az OAS az Egyesült Államok külügyminisztériumának meg­hosszabbított kezeként működik Latin-Amerikában. A nagyrészt az USA által pénzelt szervezet sok puccsot végignézett és legitimizált már, főleg a hetvenes, nyolcvanas években. Fehéroroszországban azt kell megvárni, Oroszország megengedi-e, hogy Lukasenkát kipenderítsék. Bolíviában pedig azt, hogy túléli-e a demokrácia a demokrácia megőrzésére hivat­kozva végrehajtott beavatkozást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom