Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-05 / 206. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2020. szeptember 5 I 7 Bűnbakok Egyszerűbb azt mondani, valaki hibás, mint a dolgok mélyére ásni NYERGES CSABA B űnbakokat találni mindig könnyű. Ujjal mutogatni rájuk. Ők voltak, miattuk történt. Egy felkavaró bírósági ítéletnél is egyszerűbb azt mondani, hogy a bírók a hibásak, mint a dolgok mélyére ásni. Feltárni, hogyan juthatott el az ország a Kuciakgyilkosság megtörténtéig. Megnézni, valóban volt-e elég megdönthetetlen bizonyíték az ügy megnyugtató lezárásához. Ha igen, akkor újratárgyalni az ügyet. Ha nem, abban az esetben segíteni, hogy a nyomozó- és vádhatóságok alaposabb munkát végezhessenek. A Kuciak-gyilkosság nem maradhat feltáratlanul. Anélkül, hogy a felbujtók, a megrendelők is megkapják kellő súlyú büntetésüket. Ez alapkérdés, amiből nem engedhetünk. A megoldáshoz azonban továbbra is sok szakember professzionális együttműködésére van szükség. Mélységesen lehangoló lenne, ha egy esetleges újabb kudarc után megint bűnbakkeresésbe fulladnánk. Bűnbakok keresésében egyébként Magyarország is élenjár. Hosszan lehetne sorolni, mikor kikre hárították a felelősséget. Most pár napja éppen a külföldi turista lett a soros. Rajta van a bélyeg, hogy ő hurcolta be a vírust az országba, ezért kellett lezárni a határokat. Aztán alig telt el pár nap a határzár óta, máris bejelentették, hogy az újonnan megbetegedettek átlagéletkora 26 év, vagyis generációkkal lejjebb tolódott az érintettek köre az első hullámban tapasztaltnál. Mintha megfeledkezett volna arról az ország, hogy a vírus még itt van közöttünk. Sokan száműzték az óvatosságot, a távolságtartást, azt hitték, élhetik újra a régi életüket. (Milyenjó is lenne!) így telt el a nyár. Kinek több Balatonnal és még több Adriával, kinek otthoni magánnyal. A napi fertőzésszám most újra az egekben, de újabb célzott korlátozásokat nem hoztak, marad továbbra is egyedüli fő szigorításként a határzár Magyarországon, bűnbaknak meg a külföldi turista. A bűnbakkereséssel az a baj, hogy elfedheti az igazi gondokat, és azokat is nehéz helyzetbe hozhatja, akiknek semmilyen szerepük nem volt a probléma kialakulásában. így hat most a határzár a szlovákiai magyarságra. Az anyaországnak nagyon kellene ügyelnie arra, hogy a határain túli magyarok érdekeit figyelembe vegye minden egyes döntés meghozatalánál. És örülni végre annak, hogy Európa a közös otthonunk, ami összeköt minket. Értékrendjével, törvényeivel és a járvány leküzdése érdekében tett összehangolt lépéseivel együtt. (Kotrha) A járvány fokozódó mellékhatásai FELEDY BOTOND______________________________\ Egyre több politikai reakciót és érzelmet generálnak a világjárvány hatásai. Például a berlini tüntetés megmutatta, hogy az egyébként jól teljesítő Németországban is van pár ezer ember, akik szabadidejükben hajlandók a vírus létezését vitatni. De hogy a parlamentet ezen a címen szélsőjobboldaliak rohamozzák meg, az sok volt a németeknek. Más kérdés, hogy a tüntetőkhöz az orosz nagykövetség előtt is megafonnal beszélt egy ismert szélsőséges figura. A világjárvánnyal kapcsolatos társadalmi reakciók más-más kulturális közegben más képet ölthetnek. Argentínában és Indiában például komoly társadalmi nyomás alakult ki, hogy a haldokló koronavírusos betegekhez bemehessen legalább egy hozzátartozójuk. Európában ezt a tiltást meg sem kérdőjelezték, ezrek hunytak el családjuk nélkül, egy utolsó szerető kézszorítás nélkül. Ézzel szemben most az argentin kormány már egy egészséges felnőtt hozzátartozónak megengedte a látogatást, míg Indiában a temetés kapcsán hoztak kompromisszumot, hogy a hozzátartozók láthassák a haíottat. Alapvetőbb emberi igény ez a haldokló és a családtag részéről is, és csak a túlélőket tudjuk megkérdezni, a halottak nem tudják elmondani, hogy milyen egyedül, például tábori kórházban vagy karanténsátorban várni a felépülést vagy a halált. Az ausztrál katolikus püspökök szintén beszálltak a vakcina körüli vitákba. A konzervatív szárny kijelentette, hogy egy brit kísérleti vakcinát embrió segítségével is fejlesztettek, így azt etikai okokból nem lehet használni. Más kérdés, hogy számtalan védőoltás fejlesztésében használtak az elmúlt évtizedekben embriót, de most, ebben az éles politikai pillanatban, amikor a dezinformációs kampányok egyik központi eleme az oltásellenes lobbi erősítése, szaladtak be az egyház képviselői az aréna közepére. Az oltásellenesség szélesebb körű európai megjelenése az elmúlt években egybeesett több más dezinformációs kampány felerősödésével. Persze létezik néhány kisebb kemény mag, amely magától jutott el erre a „felismerésre”, most viszont teljes médianyilvánosságot kapva az aktív intézkedések tervezői is beavatkoztak: megolajozták ezt a sztorit, hogy jobban terjedjen. Természetesen csakis idegen országok érdeke lehet, hogy ellenfélnek tekintett országok polgárait bármely - egyébként kivédhető - betegségnek kitegye, legyen ez a rubeola vagy a koronavírus. Végül van olyan terület, ahol létezik az „összeesküvés”, mégis keveset tudunk róla. Hongkongot gyakorlatilag elfoglalta Kína, az eddigi autonómiája teljesen elveszett, és úgy tűnik, a világ ezt most inkább tudomásul vette - a szokásos diplomáciai tiltakozások mellett. A kínai hatóságok bejelentették, hogy átfogó tesztelést indítanak a Hongkongban. Ez önmagában nem baj. A gond az, hogy a kínai tesztelőintézetek és adatbankjaik abba a gyanúba keveredtek, hogy lényegében a teszttel együtt a DNS-mintát is tárolják (hiszen a váladékmintából kinyerhetik), és azt később a rendvédelmi szervek felhasználhatják. Totális azonosítási és nyilvántartási rendszer. Eddig is komolyan aggódott a megmaradt néhány kínai ellenzéki az országon belül is, hogy a DNS-nyomkövetés lesz a következő szint az ellenük való kormányzati fellépésben, és most ezt egyes félelmek szerint Hongkongra is kiterjesztik. A koronavírus ilyen és hasonló másodlagos hatásai velünk maradnak. A kormány és az állampolgárok viszonyát hosszú távon fogják meghatározni minden országban, és a politikai rendszerek evolúciójára is komoly hatással lesznek. Vajon mi kerül majd a magyar és szlovák reakciótörténetbe a járvány kapcsán...? Ahol a demokráciára hivatkozva számolnák fel a demokráciát ..................................,í.. .................. A ljakszandr Lukasenka a bizonyíték, hogy Evő Morales nem volt diktátor. Kitartóan tüntetnek „Európa utolsó diktátora”, Lukasenka ellen a fehéroroszok, mint az elmúlt 26 évben oly sokszor. Az Európai Unió és számos más nemzetközi szervezet nem fogadta el a fehérorosz elnökválasztás eredményét, csakúgy, mint az összes fehéroroszországi választásét az utóbbi 26 évben. Lukasenka példáján láthatjuk, hogyan reagál egy igazi diktátor: rendőri túlkapások, tüntetések szétverése, erődemonstrálás kalasnyikowal a kézben. Lukasenka a 2019-es parlamenti választáskor is megmondta, hogy nem nagyon szokott demokráciát játszani. Ennek fényében érdekes újra megnézni, milyen volt a 2019 novemberében megkérdőjelezett bolíviai választás, és mik lettek a következményei. Evő Morales az első körben több mint tíz százalékkal megelőzte Carlos Mesát, aki Morales előtt, 2003 és 2005 között volt elnök. Az Amerikai Államok Szövetsége (OAS) megkérdőjelezte az eredményeket, erre hatalmas Moralesellenes tüntetések törtek ki. Azonban az OAS jelentését már akkor hibásnak minősítette több akadémikus és kutatócsoport, köztük a washingtoni CEPR. ANew York Times szerint ugyanezekre a hibákra mutatott rá egy újabb független elemzés is. Morales beleegyezett, hogy a második fordulót több független megfigyelő felügyelje, akkorra azonban a hadsereg - amelynek soraiban sokan még mindig a régi gyarmati elithez lojálisak, azokhoz, akik Morales megválasztásáig uralták Bolíviát - ellene fordult és lemondásra kényszerítette. Ezután ideiglenesen Jeanine Anez lett az elnök, az az Anez, akinek pártja 4 százalékot ért el, a katonai puccsot pedig az OAS téves jelentésére támaszkodva a demokrácia győzelmeként állította be a nemzetközi média. Viszont a húzást komoly összecsapások követték Morales támogatói és az új hatalom között, a rendőrség és a hadsereg keményen elnyomta a megmozdulásokat, több mint húsz ember vesztette életét. Az Anez-kormány végül meggyőzte az embereket, hogy csak ideiglenesen akarja vezetni az országot és új választást ír ki. Ez tíz hónapja volt, és egyre fogy a türelem. Eredetileg májusra tűzték ki a választást, de aztán a koronavírus-járvány miatt - az összes párt beleegyezésével - elhalasztották. De most már arról van szó, hogy szeptemberről még későbbre halasztja a voksolást az ideiglenes kormány. Bolíviában egyre romlik a járványhelyzet, így akár érthető is a halasztás, csak az a baj, hogy eközben Anez kormánya Morales pártját, a MAS-t (Mozgalom a Szocializmus Felé) folyamatosan igyekszik kirekeszteni a választásból. Dacára annak, hogy az összes közvélemény-kutatásban Morales pártja vezet, ami szintén igazolja a 2019-es választási eredményeket. Az OAS az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghosszabbított kezeként működik Latin-Amerikában. A nagyrészt az USA által pénzelt szervezet sok puccsot végignézett és legitimizált már, főleg a hetvenes, nyolcvanas években. Fehéroroszországban azt kell megvárni, Oroszország megengedi-e, hogy Lukasenkát kipenderítsék. Bolíviában pedig azt, hogy túléli-e a demokrácia a demokrácia megőrzésére hivatkozva végrehajtott beavatkozást.
