Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-05 / 206. szám
4 RÉGIÓ 2020. szeptember 5. I www.ujszo.com Félmilliós kölcsönt vesz fel Rimaszombat Michal Demeter több javaslattal is előállt (A szerző felvétele) HEGEDŰS NORBERT A kedvezményes kölcsönt a pénzügyminisztérium kínálta fel az önkormányzatoknak, hogy így kompenzálják a koronavírus-járvány okozta adókieséseket. RIMASZOMBAT Miroslav Bielak, a városi hivatal gazdasági osztályának vezetője ismertette a kölcsön feltételeit. Egyhangú igen Michal Demeter, a Merjünk gyorsítani frakció képviselője elmondta, hogy ők is jó ötletnek tartják a kölcsön igénylését, mivel kamatmentes összegről van szó, az inflációt figyelembe véve a város még kevesebb pénzt is fog visszafizetni, mint amit kap. Demeter a város lakosaival folytatott konzultáció után néhány konkrét javaslattal is előállt, mire lehetne felhasználni ezt a pénzt. Ilyen például a ravatalozó, az utak és járdák felújítása, a Daxner téri szökőkút megjavítása, 200 szemeteskuka beszerzése, az ipari park projektdokumentációjának kidolgozása stb. A Demeter által felsorolt javaslatok mintegy 450 ezer euró felhasználásával számolnak. Józef Simko polgármester támogatta a javaslatokat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzt még idén el kell költeni, így át kell dolgozni a város költségvetését. A testület egyhangúan megszavazta a kölcsön felvételét. Mire költik a pénzt? Jozef Simko polgármester üdvözölte a testület döntését. Az összegből többek között azokat a kiadásokat fedezik, melyeket a koronavírus elleni küzdelemre költöttek. Michal Demeter képviselő javaslatát tiszteletben tartja, de emlékeztetett, hogy az összeget még idén el kell költeni, így olyan beruházásokat kell fedezni belőle, amit a város idén megvalósított. Az így felszabaduló összeg megmaradhat a 2021-es beruházásokra. Roman Val’o (Merjünk gyorsítani) képviselő is rendkívül előnyösnek tartja a kölcsönt, és leszögezte, hogy a pénzt olyan beruházásokra akatják költeni, amelyeket meg kellett kurtítani a koronavírus miatti adókiesések miatt. A 495 ezer euró pont lefedi azt a kiesést, amit a koronavírus okozott. Val’o azt is elmondta, hogy a Demeter által felolvasott javaslatok - melyek a város lakosaitól érkeztek - benne voltak az eredeti költségvetésben, csak a pandémia miatt ki kellett őket húzni. Ezeket átadták a városvezetésnek, és remélik, hogy bekerülnek majd az átdolgozott költségvetésbe, bár Val’o a polgármester margójára megjegyezte: „Már sokszor mondta, hogy támogatja a javaslatainkat, de a valóság teljesen más volt.” Kérdőjelek a sörgyár körül Jozef Simko polgármestert a korábbi testületi üléseken beharangozott szuperberuházásról is megkérdeztük. Frantisek Kurilla beruházó egy sörgyárat és gyümölcsfeldolgozót szeretne építeni Rimaszombatban. Azt ígérte, hogy a munkálatokat már szeptemberben megkezdenék a városban. Simko Rigó László alpolgármestert bízta meg a tárgyalások lebonyolításával. Ő csak annyit fűzött hozzá: „Hamarabb leszek katolikus pap, mint hogy ez a beruházás megvalósul Rimaszombatban.” Az alpolgármester szerint legalább hat alkalommal találkozott Frantisek Kurillával, és ő komolynak tartja a beruházási szándékot. Rigó szerint a legutóbbi tárgyaláson az is felmerült, hogy a beruházók megvennék a városban található nehézgépgyárat, ami 6 milliót ér. Kurilláéknak a SARIO ügynökség állítólag 20 millió eurót ígért. Rigó László még bizakodik a beruházásban, bár azt ő is elismerte, hogy szeptemberben biztosan nem kezdődik el az építkezés. Abban egyezett meg a beruházóval, hogy havi szinten találkoznak, hogy megtegyék a szükséges lépéseket. Azt, hogy pontosan mikor kezdődhet el az építkezés, ő sem tudta megmondani, a beruházóktól azt az információt kapta, hogy 2024-ig mindenképpen szeretnék befejezni a gyárat, de ha minden jól megy, már 2023-ban. Látogatás az ország legrégibb műemlékénél A deáki templom Szent István-kápolnája (A szerző felvételei) MAROSI BIANKA A Vágsellyei járásban fekvő Deáki község katolikus temploma a környéken élők számára annyira termászetes és megszokott látványt nyújt, hogy sokan talán nem is tudatosítják, milyen jelentős építészeti emlékeket őriz. Pedig érdemes ellátogatni a templomba, megcsodálni a három részből álló építményt és meghallgatni Hajdú Irén bemutatóját. PT7.TTJ1 1001-ben I. István király bencés szerzeteseket telepített a mai Deáki területére, amely a pannonhalmi bencés főapátság birtoka volt. Az apátság 1002-ben keletkezett alapítólevelében, majd 1090-ben Szent László oklevelében Wag néven szerepel a terület megnevezése, később, 1138- ban II. Béla király oklevele Vágfolötti Salaföld néven említi. A Nagyboldogasszony-templom több átépítés után nyerte el jelenlegi formáját. A legrégebbi része, a Szent István-kápolna 1103-ban épült I. István rendelete alapján, mi szerint minden tíz község köteles templomot építeni. Hajdú Irén nyugalmazott pedagógus rendszeresen fogad csoportokat vagy egyéneket, akiket szívesen vezet körbe, hogy bemutassa a templomot. Vezetése során nemcsak az épületről tudhatunk meg sok érdekességet, hanem történelmi áttekintést is nyújt hallgatóinak a katolikus egyház elterjedéséről, megerősítéséről a környéken, annak szerepéről a népvándorlás korától napjainkig. „A jelenlegi kutatási eredmények alapján azt mondjuk, három részből áll a templom, amelynek a Szent István-kápolna a legrégebbi része, de egyes kutatók úgy vélik, lehetett már előtte is itt templom vagy kápolna, hiszen az épület egyik oldalán egy befalazott ajtót találtak, amelyből arra következtettek, hogy egy épületrészt ott korábban lebonÉrdemes ellátogatni a deáki templomba tottak. Az is elképzelhető, hogy a bencés szerzetesek lakásai álltak a templom mellett, hiszen, ha eljöttek Pannonhalmáról, akkor valahol lakniuk kellett” - kezdte a bevezetőben Hajdú Irén. Tőle megtudtuk azt is, hogy a mostani templom jellegzetes két tornya 1228-ban épült, amikor a meglévő kápolnához egy nagyobb részt építettek. Az így keletkezett román stílusú templom Szlovákia legrégibb műemléke. Érdekessége, hogy az épület emeletes, a felső szinten a szerzetesek kolostora, vagyis lakása volt 1242-ig. „Hat évszázaddal később, 1872-75-ben Schulek Frigyes építette hozzá a harmadik épületrészt, így kapta meg a templomunk a jelenlegi formáját. Ez már vegyes stílusú, neoromán stílusú épület gótikus stílusjegyekkel” - részletezte Hajdú Irén. A templom további érdekessége, hogy a 13. századból származó, Pray-kódexként ismert szertartáskönyvet az itteni bencés szerzetesek használták. A kódexben a deáki templomról is található feljegyzés, illetve abban olvasható a Halotti beszéd és könyörgés, amely az első magyar összefüggő nyelvemlék. Emlékére Kolozsváry László kárpátaljai festőművész készített olajfestményt Halotti beszéd címmel, amelyet 2001 tavaszán szenteltek fel. Abban az évben, november 10-én Tóth Domonkos püspök szentelte újra a templomot, miután megtörtént az épület legutóbbi felújítása, vakolatcseréje, a freskók restaurálása. A közel 2300 lakosú település másik érdekessége, ami miatt érdemes Deákira ellátogatni, az 1970-es években épült termálfürdő. Az 1950-es években kőolaj után kutattak a környéken, de olaj helyett termálvizet találtak Deáki és Felsőszeli községek határában. így épült meg a fürdő három medencével, étteremmel, szállodával és kempinggel. 1991-től tíz éven keresztül a két település közös tulajdonban működtette a fürdőt, majd kettéosztották a létesítményt. A deáki részhez tartozó fürdőben most három medence várja a vendégeket. A 780 méter mélyről feltörő 38 fokos termálvíz lehetővé teszi a fürdő működtetését a nyári szezonon kívül is. A vendégek kényelmét szolgálják az éttermek, a kávézó, a koktélbár, továbbá szálláslehetőség, strandröplabda-, futballpálya, játszótér és ingyenes wifi is szerepel a kínálatban. A templom bemutatását a községi hivatalban lehet kérni a +421/ 31771 2022-es telefonszámon. Előzetes időpont-egyeztetés szükséges.
