Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-04 / 205. szám

2 I KOZELET 2020. szeptember 4. | www.ujszo.com Vélemények az ítéletről ► Zuzana Őaputová államfő: „A bíróság ítélete sokkolt engem, meg kell értenem az indoklását. Az ítéletettiszteletben tartom, de elvárom, hogy az igazság keresése ne érjen véget, és a Legfelsőbb Bíróságon folytatódjon. Ján és Martina szüleire gondolok, akiknek sok erőt kívánok ebben a nehéz pillanatban. Ők és mi is megérdemeljük, hogy felelősségre vonják azokat, akik a gyermekeik meggyilkolását megrendelték és közvetítették." ► Igor Matoviő (OLaNO) miniszterelnök: „Úgy tűnik, hogy azok, akika gyilkosság nyilvánvaló kiötlői, ki akarnak csúszni az igazság karmai közül... bízzunk benne, hogy az igazság mindkettőjüket utoléri." ► Boris Kollár (Sms rodina) házelnök: „Tekintettel az igazságszolgáltatásunk állapotára, nem marad más, mint bízni abban, hogy a bírók tények és bizonyítékok, és nem valami más alapján döntöttek." ► Roman Mikulec (OLaNO) belügyminiszter: „Mint belügyminiszter szeretném kifejezni azon elköteleződésemet, mely szerint a rendőrségnek a becsületes munkája során sosem köthetik meg a kezét, amely munkára aztán az ügyész és a bíró is támaszkodhat." ► Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter: „A szlovák ügyészség megérett egy nagy reformra. Gondolatban Ján és Martina szüleivel vagyok." ► Grendel Gábor (OLaNO), a parlament alelnöke: „Koőner és Zsuzsová felmentése még nem a történet vége. Ha a vád megtudta győzni a bírói szenátus elnökét, akit azonban a testület másik két tagja leszavazott, akkor még mindig látok reményt arra, hogy a fellebbviteli bíróság a gyilkosság megrendelőit is elítéli." ► Juraj éeliga (Za l'udí), a parlament alelnöke: „Nem fogok hazudni. Forr bennem a düh, és nagy szomorúságot érzek." ► Forró Krisztián, az MKP elnöke: „A mai döntés az igazságszolgáltatásba vetett hitet ássa alá. Ez hihetetlen, felháborító..." ► Sólymos László, a Híd elnöke: „A Specializált Büntetőbíróság ma elítélte a gyilkost, de a gyilkosság megrendelésének kétvádlottjátfelmentette. A fegyvert elsütő személy jogerős ítélete nem jelenthet megnyugvást Martina és Ján szüleinek. A társadalomnak sem, amely megérdemli, hogy kiderüljön az igazság." ► Mózes Szabolcs, az összefogás elnöke: „Ma nem csak arról döntöttek, hogy kétártatlan ember életének kioltásáért nem jár büntetés, de az igazságszolgál­tatásról is. Akinek eddig még voltak illúziói a bíróságok állapotáról, ma el kellett, hogy vessze. A mai döntés egy felkiáltójel, ami után el kell kezdeni a nagytakarítást az igazságszolgáltatásban!" ► Peter KovaHk országos rendőrfőkapitány: „Tiszteletben tartom a bíróság tegnapi döntését, és ugyanakkor figyelemmel fogom kísérni a fellebbviteli eljárást. Ahogy a nyilvánosság és a család, úgy én sem érezhetek ebben a pillanatban elégtételt. A rendőrség és az ügyészség a bizonyítékok bebiztosítása során a maximumot megtette, s ha szükséges lesz, készek vagyunk folytatni a munkát. Remélem, hogy a tettesek Ján és Martina meggyilkolásának ügyében nem menekülnek meg az igazságszolgáltatás elől." ► Hlas ellenzéki párt közleménye: „Az egyetlen módja annak, hogy egy demokratikus országban elérjük az igazságosságot az az, hogy tiszteletben tartjuk a hatalomgyakorlás független szerveinek, a bíróságoknak a döntését. (...) Elengedhetetlen, hogy egy ilyen, társadalmilag ' érzékeny ügyben a bíróság ítéletében ne legyen kétség - Ezért a Hlas párt fokozott figyelemmel követi az ügy további fejleményeit.” ► Tisztességes Szlovákiáért Mozgalom: „Elsőfokú ítéletről van szó, és mivel a bírói szenátus két tagja szavazta le a testület elnökét, hisszük, rendkívül fontos, hogy az utolsó szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. (...) Nem nyughatunk addig, amíg Ján és Martina meggyilkolásának megrendelőjét meg nem találják és meg nem kapja igazságos büntetését." Bíróság: csak egy indíték nem elég az elítéléshez Marián Koőner a tegnapi ítélet ellenére sem szabadul, ugyanis a Markíza­­váltók ügye miatt 19 évet kapott nem jogerősen (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden ded) FINTA MÁRK Bazin. Máraz ítélethirdetés elején sejteni lehetett, hogy a Kuciak-gyilkosség megrendelésével gyanúsított vádlottakat. Marién Koönert és Alena Zsuzsovét fel fogják menteni a vádak alól. Az ügyészség és a családtagok jogi képviselői is fellebbeznek, az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódhat. Arra, hogy Koőner és Zsuzsová ellen ejteni fogják a vádakat, többjei is utalt: egyebek mellett például az, hogy hiába nyújtott be új, 65 oldalas bizonyítékot az ügyészség, a bíróság nem nyitotta meg újra a per bizo­nyítási szakaszát, és ítéletet hirde­tett. Kocnert csupán néhány töltény miatt ítélte el lőfegyverrel vagy lő­szerrel való visszaélés miatt - a lő­szert Koőner lakásán találták, és a vállalkozó be is ismerte a felelőssé­gét korábban. Ebből azonban már az ítélet felolvasásának legelején nyil­vánvaló volt, hogy a többi vádpont alól felmentik őt és Zsuzsovát is. Kettő az egy ellen Erre a végkifejletre utalt az az in­formáció is, melyet a Denník N kö­zölt, miszerint a szenátus nem volt egységes - ezért is halasztották el az eredetileg augusztus elejére kiírt íté­lethirdetést egy hónappal. A lap úgy tudja: míg Ivan Matel és Rastislav Stieranka büntetőbíró a vádlottak felmentése mellett érvelt, a szenátus elnökének, Ruzena Sabovának más véleménye volt, ám kollégái lesza­vazták. A lap arról is ír, hogy a há­rom bíró szinte egyáltalán nem kommunikált egymással - ám mindezen információk megerősítet­­lenek maradnak, az ítélethozatal fo­lyamata ugyanis nem nyilvános. A felmentő ítélet indoklásában a bíróság többször hangsúlyozta: köz­vetlen bizonyítékot Koőner és Zsu­zsová ellen az ügyészség nem nyúj­tott be, a vádirat alapját a közvetett bizonyítékok láncolata adta. A szlo­vákiai igazságügyi gyakorlatban a vádlottakat ez alapján is el lehet ítél­ni, hiszen ha logikai szempontból valóban kikezdhetetlen láncolatot adnak ki, egymást erősítik és minden kétséget kizárnak, hasonló módon esnek latba, mint a közvetlen bizo­nyítékok. A bíróság szerint ugyan­akkor a láncolat nem állta ki a pró­bát, a bíróságnak pedig a bizonyítási eljárás végén is maradtak indokolt kétségei. Ebben az esetben pedig az „in dúbio pro reo” alapelv lép ér­vénybe, mely szerint a minden két­séget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. Csak közvetett bizonyítók A szenátus, bár elismerte, hogy Kocnemek volt oka tartani Ján Ku­­ciak oknyomozó munkájától, kije­lentette: kizárólag indíték alapján senkit sem lehet elítélni, és sok he­lyen kérdőjelezte meg a közvetett bizonyítékokat. Az egyik kulcsfontosságú bizo­nyíték pedig épp Andruskó Zoltán vallomása volt - a férfi már börtön­­büntetését tölti, miután bevallotta közvetítő szerepét, és hogy ő bérelte fel Miroslav Marőeket és Szabó Ta­mást, a gyilkosság két végrehajtóját. Andruskó ugyanis azt vallotta, hogy bár Kocnerrel sosem kommunikált közvetlenül, Alena Zsuzsovától úgy tudta, épp a vállalkozó volt az, aki megrendelte előbb Maros Zilinka ügyész, majd Ján Kuciak meggyil­kolását. Ám míg Andruskó vallo­mását a bíróság hiteles bizonyíték­nak minősítette Szabó Tamás elíté­lésénél, Kocnerrel és Zsuzsovával kapcsolatban már nem így volt: a szenátus szerint Andruskó vallomá­sát nem támasztja alá közvetlen bi­zonyíték, sőt, más közvetlen bizo­nyítékok épp cáfolják azt, és létez­nek alternatív magyarázatok is az egyes elemeire. A vádirat szerint például Kocnert összekapcsolják a gyilkossággal azok a fotók, melyek akkor készül­tek Ján Kuciakról, mikor Koőner utasítására Peter Tóth korábbi új­ságíró és SIS-ügynök megfigyelte az oknyomozó újságírót - az ügyész­ség szerint épp ezeket a fotókat mu­tatta meg Alena Zsuzsová Andrus­­kónak, aki aztán megmutatta őket Miroslav Marceknek, a gyilkosság végrehajtójának. A bíróság szerint ugyanakkor egyebek mellett nem bizonyított, hogyan jutott hozzá a fotókhoz Zsuzsová, és az sem, hogy Miroslav Marőek valóban ezeket a fotókat látta. Máshogy is Ishotstt? A bíróság alternatív magyaráza­tokat is megfogalmazott: azt is el­képzelhetőnek tartják, hogy ezekkel a képekkel mások is rendelkezhet­tek, hiszen az újságírók megfigye­lésének eredményeihez minimum hat ember férhetett hozzá. Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy Andruskó, aki tartozott Zsuzsová­­nak, hamis vádaskodással akart megszabadulni hitelezőjétől. De az­zal kapcsolatban is spekulál az íté­let, hogy mi van akkor, ha Zsuzsová volt a gyilkosság közvetlen megren­delője, aki azért akarta megöletni Kuciakot, mert meg akarta védeni Kocnert. „Ez bizonyíték nélkül spe­kuláció, de ez az alternatív magya­rázat lehetséges” - fogalmaz az íté­let indoklása. A szenátusnak kétségei voltak a másik kulcsfontosságú bizonyíték­kal, Zsuzsová és Koőner Threema­­kommunikációjával kapcsolatban is. A vádirat szerint a két vádlott kom­munikációja ugyan kódolt volt, és sokszor csak emotikonokkal kom­munikáltak, ám a szenátus szerint ők nem értékelhették bizonyítékként ezeket. A bűnösség vagy ártatlanság megítélésében kizárólag teljes értékű szavakat vehetnek ugyanis figyelembe - a különböző emotiko­­nokra vagy kódolt beszédre épített narratíva véleményük szerint nem bizonyíték. Ugyanígy nem látták bi­zonyítottnak azt sem, hogy Koőner egyértelműen a gyilkosságok finan­szírozására vett ki nagy összeget a bankból, és azt sem, hogy ezeket a pénzeket erre a célra adta át Alena Zsuzsovának. Mi lesz most? Ján Kuciak és Martina Kusníková családjainak képviselői, valamint az ügyészség is fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügy ezek után a Legfel­sőbb Bíróságra kerül - ám ez a bí­róság a saját vizsgálódásának le­folytatása után nem hozhat ítéletet Koőnerről, csak jóváhagyhatja a Specializált Büntetőbíróság szená­tusának ítéletét, vagy megsemmisít­heti azt, és az ügyet visszautalhatja első szintre. Az ítélet megsemmisí­tésére akkor van lehetőség, ha a Legfelsőbb Bíróság kijelenti, szük­ség van a bizonyítási eljárás megis­métlésére egyes bizonyítékok kap­csán, vagy újabb bizonyítékok meg­vizsgálására. Az ügy ebben az eset­ben ismét Ruzena Sabová szenátu­sához kerülne, melynek kötelessége figyelembe venni a Legfelsőbb Bí­róság jogi véleményét és megálla­pításait, valamint a bizonyítással kapcsolatos utasításait. Marián Koőner és Alena Zsuzso­vá továbbra is rács mögött marad. Koőner ugyanis a Markíza-váltók ügye miatt 19 évet kapott nem jog­erősen, az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Alena Zsuzsovát a Specializált Büntetőbíróság sza­badlábra helyezte, ám a lipótvári börtön kapuja előtt már várt rá a rendőrség: a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Nyitrára szál­lította, ahol döntenek további fogva tartásáról. Zsuzsová ugyanis gyanú­sítottként szerepel Bastemák László volt ógyallai polgármester meggyil­kolásának megrendelésével, illetve Peter Sufilarsky és Maros Zilinka ügyészek, valamint Daniel Lipsic ügyvéd meggyilkolásának megren­delésével kapcsolatban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom