Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-30 / 226. szám

www.ujszo.com | 2020. szeptember 30. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Újabb online támadások hazánkban SZABÓ LACI Újabb támadásokról és csalási kísérletekről számolt ba a szlovák rendőrség, tájékoztatásuk szerint egyre aktívabbak és mind kifinomultabb módszerekkel verik át a gyanútlanokat. Átverés hívások, hamis e­­mailek, zsarolévírusok - senki sincs biztonságban. Az utóbbi napokban ismét elter­jedtek azok a hívások, amikor a csa­lók különböző „cégek” nevében te­lefonálnak - pl. a Microsoft, vagy bankkártya-kibocsájtó vállalatok technikai támogatást ígérnek, vagy adatot egyeztetnének, de olyan is előfordul, hogy az intemetbank be­lépési adatait kérik el, ám szó sincs segítségről, a bűnözők a gyanútlan áldozat számítógépes adataira, ban­ki hozzáférésére, végérvényben pe­dig a pénzére utaznak. Nagyon sok esetben sikerrel, ugyanis a rendőr­ség tájékoztatása szerint csak Szlo­vákiában már több százezer eurós kárt okoztak, és ez az összeg napról napra emelkedik. Éppen ezért a rendőrség, illetve az érintett cégek is arra kérik a lakosságot, hogy soha ne A csalók csak Szlovákiában már több százezer eurós kárt okoztak, és ez az összeg napról napra emelkedik (Shutterstock) adjanak meg semmilyen adatot (név, születési információ, belépési ada­tok, azaz felhasználónév és jelszó, banki adatok, bankkártyaszám, PIN- kód stb.) telefonon és e-mailben sem, hiszen ilyen adatokat nem kémek az ügyfelektől ilyen módon. Ha önnek is ilyen céllal telefonálnak, akkor le­gyen gyanakvó, és a legjobb, ha azonnal megszakítja a hívást, majd ezt követően maga hívja fel a céget, hogy bejelentse a hívást. A csalók sokszor azzal szólítják meg az ál­dozatokat, hogy vírus van a gépü­kön, és egy vírusirtó programot sze­retnének telepíteni arra, ehhez pedig szükségük van arra, hogy tegyék le­hetővé a távoli hozzáférést. Valójá­ban azonban pont ekkor telepítik a vírust, a kémprogramot a gépre, ezt követően pedig számos támadási le­hetőségek közül választhatnak - zsarolóvírusokkal, zárolással, fe­nyegetéssel és egyéb módszerekkel juthatnak az áldozat pénzéhez, akár úgy is, hogy az csak akkor tud róla, ha már megtörtént a lopás... Figyelni kell a hirdetésekre is - áll a rendőrség tájékoztatásában hi­szen a csalók fizetett reklámokat is futtatnak a weben, sokszor a keresők első pozíciójában, így az áldozat, ha számítógépes problémája van, és azt szeretné megoldani, könnyen besé­tál a bűnözők csapdájába. Egy másik csalási kísérlet, amely nagyon sok szlovákiai e-mail­­fiókjában landolt, amikor a bűnözők a WHO nevében írnak, és arra kérik a címzettet, hogy adja meg szemé­lyes adatait, mivel az a „szerencsés nyertesek” között szerepel. A levél állítása szerint a címzett 1,5 milliárd eurót (!!!) nyert, és az adminisztrá­cióhoz, illetve a nyeremény átvéte­léhez szükség van a személyes ada­tokra. Természetesen ez is átverés, a bűnözők ez esetben is a címzett ada­taira, végérvényben pedig a pénzére utaznak. Ha ilyennel találkozik, azonnal törölje a levelet - javasolja a rendőrség. Elindult az első digitális szolgáltató, a Radosf ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Megkezdte működését Szlovákia első digitális szolgáltatója, a Radosf. Az operátort az 02 üzemelteti, ám sok mindenben eltér az eddig megszokottól - a legfontosabb különbség, hogy szinte mindent csak online lehet intézni. Mint ahogy arról korábban beszá­moltunk, három csomagot lehet ren­delni (Malá Radosf, VePká Radosf és Nekonecná Radosf) mindegyik 30 napig érvényes, és tartalmaznak hí­vásokat (100/200 perc, vagy korlát­lan), adatkeretet (2 GB/8GB és kor­látlan) is. Az ára 5/10/20 euró 30 nap­ra. A múlt hét végén már el is indult az applikáció és a webes felület, itt lehet megrendelni a szolgáltatást, a SIM- kártyát pedig futár szállítja a meg­adott címre, 2-3 munkanapon belül. Az alkalmazás mind az androidos, mind pedig az iOS-os telefonokra is elérhető. A rendeléshez egy bankkár­tyára és a személyi igazolványra is szükség van. A digitális szolgáltató újdonság hazánkban, eddig csak ha­gyományos és virtuális szolgáltató volt a piacon - ez utóbbi más szol­gáltatók hálózatát használja, de ren­delkezik saját háttértámogatással. A Radosf ezt nem kínálja, mindent on­line kell intézni, nincsenek márka­boltok, a SIM-kártyát se lehet meg­venni fizikailag, még a tulajdonos, 02 boltjaiban sem. Bár létezik telefonos ügyfélszolgálat, de ebben nem sok örömünket leljük, ezt a szolgáltató nem is tagadja. Csak a látássérült ügyfeleknek kínálnak segítséget, il­letve a roaminggal .kapcsolatos kér­désekre válaszolnak, valamint itt le­het letiltatni a SIM-kártyát. Minden másra az online felületeket, azaz az appot és a weboldalt kell használni. A csomagokra nem kell hűség­szerződést kötni, ám szemben a kártyás megoldással ez esetben mindig szükség van arra, hogy le­gyen egy aktív csomagunk. Azaz nem használhatjuk igény szerint - például nem tudjuk szüneteltetni. Ha elfogy az adatkeret, azt a szol­gáltató automatikusan növeli - ez esetben minden további gigabájt 2 euróba kerül, egészen addig, amíg nem éri el a 10 GB-ot, ezt követően a csomag korlátlan lesz. A fel nem használt percek és adatkeret a számlázási időszak végén elveszik, azt nem lehet felhasználni a követ­kező hónapban. (szí) 115 RÖVIDEN A szlovákok ötödé fél az 5G-től Egy felmérés szerint a szlováki­aiak 22 százaléka tart az 5G- hálózatok megjelenésétől. Mint ahogy azt a kutatást végző cég, a Nielsen Admosphere az értéke­lésben íija, a lakosok elsősorban az egészségüket féltik az új ge­nerációs hálózattól. A megkér­dezettek háromnegyede hallott már az 5G-ről, igaz, csupán 60 százalék tudta megmondani, mit is jelent az. A kérdésre, hogy félnek-e az 5G-től, a megkérde­zettek 22,2 százaléka válaszolt „igennel” vagy „inkább igen­nel”. Ugyanakkor 56 százalék mondta azt, hogy nem tart a ha­marosan megjelenő 5G- hálózatoktól. A kutatást 514, 15 évnél idősebb ember megkérdezésével végezték. A jövő hálózata (Shutterstock) Mikor jönnek az új iPhone-ok? Bár még pontos időpontot nem közölt az Apple, az interneten keringő információk szerint ok­tóber 13-án mutathatják be a legújabb, iPhone 12 készülék­családot. Várhatóan négy készü­lékkel rukkol elő a gyártó - iPhone 12 mini, iPhone 12, iPhone 12 Pro és iPhone 12 Pro Max -, a legolcsóbb az iPhone 12 mini lehet. Vannak olyan benn­fentes információk is, amely szerint a bemutatót követően csak a két olcsóbb modell kerül a boltokba, az értékesítés ütemes lesz, és az sem kizárt, hogy a Pro és a Pro Max készülékekre no­vemberig várni kell. (szí) A közösségi média az összeesküvés-elméletek melegágya Az eredményekalátámasztjákaz előzetes aggodalmakat, hogy a közösségi háló táplálja az új koronavírussal és a Covid- 19-cel kapcsolatos tévhiteket (Shutterstock) MTI-HÍR Akik a közösségi oldalakról tájékozódnak, nagyobb valószínűséggel hiszik el az új koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, a kockázati tényezőkről és a megelőzésről szóló tévhiteket - derült ki egy új, nagyszabású amerikai felmérésből. A Snapchat-használók 28, az Instagram-használók 23, a Wiki­­pédia-olvasók 25 százaléka adott hitelt a Covid-19-cel kapcsolatos téves információknak - állapították meg a Northwestern, a Harvard, a Northeastern és a Rutgers Egyetem kutatói. Az augusztus 7. és 26. között, 21 ezer amerikai bevonásával készített tanulmány szerint a megkérdezet­teknek abból a nyolc százalékából, akik az előző 24 órában a Messen­­geren kaptak híreket, 26 százalék volt hajlamos elhinni a hamis állítá­sokat. A résztvevőknek abból a négy százalékából, akik WhatsAppot használtak, 31 százalék hajlott erre. Hitelesebbnek bizonyult a hagyo­mányos média. Azok közül kerültek ki legalacso­nyabb arányban (11 százalék) a ha­mis információkban hívők, akik te­levíziók híradóiból, nagy hírportá­lokról, azok alkalmazásaiból, vala­mint helyi lapokból tájékozódtak. „Az eredmények alátámasztják az előzetes aggodalmakat, hogy a kö­zösségi háló táplálja az új korona­vírussal és a Covid-19-cel kapcso­latos tévhiteket. A félretájékozta­tásnak súlyos következményei le­hetnek, amikor az egyéni viselke­dést vagy a csoportvélekedést befo­lyásolja” - mondta James Druck­­man, a kutatócsoport tagja, a Wein­berg Egyetem politológusa. A kutatók azt kérdezték a részt­vevőktől, hogy elhiszik-e azt a 11 hamis állítást a Covid-19-ről, ame­lyek a járvány kezdete óta keringe­nek az interneten. A 11 állításból hat összeesküvés-elméletekről vagy kockázati tényezőkről, öt a megelő­zésről szólt. Egy-egy állításról 7-22 százalék válaszolta, hogy egyetért vele. A legkevesebben, 7 százalék hitte, hogy az influenza elleni oltás növeli a Covid-19 kockázatát, 22 százalék vélte azt, hogy az új koronavírus egy kínai laboratóriumból került ki ve­gyi fegyverként. A kutatók továbbá megállapítot­ták, hogy a 45 év alattiak hajlamo­sabbak voltak a hamis híreknek hin­ni, az idősebbek kevésbé. A 25 alat­tiak 18 százalék eséllyel dőltek be, a 25—44 közöttiek 17, a 45-64 közöt­tiek 12, a 65 év felettiek 9 százalék eséllyel hittek el téves állításokat. Akik hittek a Covid-19-cel kap­csolatos hazugságoknak, azok ki­sebb valószínűséggel adatnák be maguknak az ellene védő oltást. A kutatók emellett erős összefüg­gést találtak a maszkviselés és a ha­mis információknak bedőlés között. A 11 vizsgált állításból 8 hívői ke­vésbé szigorúan követték a maszk­viselési szabályokat, mint azok, akik nem hitték el a hamis híreszteléseket vagy bizonytalanok voltak bennük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom