Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-26 / 223. szám

2 KÖZÉLET 2020. szeptember 26. Iwww.ujszo.com Közelebb az egyetemi titulusok elkobzása hogy a 2021 előtt kiosztott tituluso­kat bevonják. Branislav Gröhling szerint ugyanis a visszamenőleges elkobzás nem reális megoldás, hi­szen rengeteg jogi bonyodalommal járna. Önkéntes lemondás Éppen ezért felmerült az a javaslat is, hogy a főiskolát végzettek akár önként is lemondhassanak az évek­kel ezelőtt megszerzett diplomájuk­ról. Erről a pontról azonban nincs megegyezés a koalícióban. A tör­vénymódosítás egyik beterjesztője, Anna Zemanová (SaS) például nem ért egyet az önkéntes lemondásról szóló javaslattal, és az aktuality.sk információi szerint maga az oktatási miniszter sem támogatta ezt az op­ciót. Igor Matovic ezzel a ponttal kap­csolatban a TA3 hétvégi vitamű­sorában kijelentette, ha a törvény lehetővé teszi, „akkor gond nélkül lemond a titulusáról”. A miniszter­­elnök hozzátette, egyébként sem használta fel érdemben a diplomá­ját soha, még az aláírásában sem jelzi a titulusát, nem is ragaszkodik hozzá. Boris Kollár is hasonlóan fogal­mazott, a Rádió Expres déli vitaműsorában elmondta, hogy so­sem dolgozott olyan állásban, ahol feltétel lett volna a főiskolai vég­zettség. A parlament októberben a máso­dik olvasatban ismét tárgyalni fog a javaslatról, így végleg eldől, hogy a vitatott pontokban végül melyik ko­alíciós partner enged majd. NAGYROLAND Pozsony. A parlament pénteken második olvasatba küldte az egyetemekkel kapcsolatos törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében megfoszthatnák a főiskolát végzett személyeket a titulusuktól, ha bizonyítható, hogy a diplomájukat csalással szerezték meg. Az egyetemi titulusok elkobzása pár héttel ezelőtt lett vita tárgya, miután Boris Kollár (Sme rodina) házelnök, Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter és Igor Matovic (OEaNO) miniszterelnök is plági­umbotrányba keveredett. A helyzet végül odáig fajult, hogy Kollárnak rendkívüli parlamenti ülést kellett összehívnia, amelyen először az ő pozíciójáról, később pedig Matovic visszahívásáról is szavaztak a kép­viselők. Bár a koalíció végül átvészelte a válságot, a botrány nem maradt kö­vetkezmények nélkül: a koalíciós képviselők az oktatási minisztéri­ummal együttműködve kénytele­nek voltak kidolgozni egy törvény­­módosító javaslatot, mely lehetővé tenné, hogy a törvénytelenül szer­zett titulusokat visszavonj ák. Aki odaítélte, az veszi el A javaslat értelmében a meg­fosztásáról nem az oktatásügyi mi­nisztérium döntene, hanem annak az egyetemnek a rektora, amely a Ha a törvényt elfogadnák, akkor már lehetőség lenne a 2021 januárja után odaítélt titulusok visszavonására (TASR-feivétei) törvénytelenül szerzett titulust odaítélte. A rektor viszont nem egyedül hozná meg a döntést, hanem először egy általa kinevezett bizottság tár­gyalna az ügyről. A bizottságba el­sősorban egyetemi tanárokat lehet­ne jelölni, akik az adott diploma­­munka témájának szakértői, illetve jogászokat, akik értelemszerűen a törvénysértés oldaláról közelítenék meg az ügyet. A bizottság a helyzet kiértékelése után javaslatot tenne a rektornak, aki ezt elfogadhatná, de felül is bírálhatná. Ha a törvényjavaslatot a parla­ment októberi ülésén második és harmadik olvasatban is megszavaz­zák a képviselők, akkor jövőre élet­be lép (feltéve, ha a köztársasági el­nök is aláírja). Ez azt jelenti, hogy a 2021 januáija után kiosztott titulu­sokat már visszavonhatná az adott egyetem. Ezzel azonban nem oldód­na meg a plágiumbotrányba keve­redett politikusok problémája, hi­szen a törvény nem tenné lehetővé, Végül a tiltakozás ellenére is módosították a hulladéktörvényt Ján Budaj környezetvédelmi miniszter szerint a törvény egyik fő célja a sze­lektált hulladékgyűjtés hatékonyságának a növelése (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN LipSic nem lesz főügyész Pozsony. Nem pályázza meg a főügyészi posztot Daniel Lipsic ügyvéd, inkább a jogi praxisnál marad-jelentette be pénteken a közösségi hálón. „Elszánt és határozott főügyészt kívánok Szlovákiának” - tette hozzá. Lipsic szerint a történelem leg­átláthatóbb főügyészválasztá­sának kellene következnie. . A parlament a november 24-én kezdődő ülésen választja meg a főügyészt. A jelöléseket október 9-én 21 óráig lehet leadni. (TASR) Márpedig vannak ügynökök Pozsony. A polgári (SIS) és a katonai (VS) titkosszolgálat éves jelentése megerősítette, hogy Szlovákiában orosz és kínai irá­nyítású dezinformációs kampány zajlikjelentette ki Tomás Valásek (Za l’udí) parlamenti képviselő, miután a törvényhozás a két szolgálat által készített do­kumentumról tárgyalt. Juraj Krúpa (OEaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke szerint ajelentések érdekes in­formációkat tartalmaznak az or­szág területén működő külföldi titkosszolgálatok tevékenységé­ről, a szélsőséges csoportok akti­vitásairól, korrupcióról, a Szlo­vákia területén működő félkato­nai szervezetekről is szólnak. Az SIS vezetője, Vladimír Pcolinsky szerint jövőre részletesebb jelen­tést készítenek. (TASR) MOLNÁR IVÁN A kormány szerdai jóváhagyását követően csütörtök este gyorsított eljárásban a parlament is elfogadta a hulladéktörvény módosító javaslatát. A Szlovák Kereskedelmi Szövetség után a többi szakmai szervezet is tiltakozik az új szabályok ellen. Pozsony. Szigorúbb ellenőrzé­sek a hülíadékgazdálkodásban ér­dekelt felekkel, a termelőkkel, a feldolgozókkal és az önkormány­zatokkal szemben, a szelektált hulladékgyűjtés hatékonyságának a növelése - Ján Budaj környezetvé­delmi miniszter szerint ezt szeret­nék elérni a jogszabály módosítá­sával, amely már a jövő hónaptól életbe lép. A tárcavezető szerint a fő problémát a szelektált hulladék­­gyűjtés finanszírozása jelenti, sok cég ugyanis felmondta az ezt intéző szervezettel a fizetési szerződést, anélkül, hogy újat kötött volna, így hiányoznak a szelektált hulla­dékgyűjtéshez szükséges források. Budaj szerint az új szabályokkal ennek is szeretnének véget vetni, így annak a cégnek, amely felmondja a szerződést, az adott év októberéig újat kell kötnie. A szabályok meg­szegőire szigorú büntetések vár­nak. Ha például a nagy hulladék­termelők vétenek a szabályok ellen, a büntetés felső határa elérheti a 350 ezer eurót. Magasabb díjak A szaktárca túl alacsonynak tart­ja a gyártók által a csomagolásaik után fizetett újrahasznosítási díjat is, ezért ezek is nőni fognak, amiről azonban Budaj még egyeztet az érintett cégek képviselőivel. Mar­tin Katriak, a Szlovák Kereskedel­mi Szövetség (ZOSR) elnöke a hét elején figyelmeztetett arra, hogy az újrahasznosítási díjak jövő január­tól az eddigieknek akár a hatszoro­sára is nőhetnek, ami hatalmas ter­het ró majd a kereskedőkre. Idő­közben a többi szakmai szervezet - a Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kamara (SPPK), a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS), a Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetsége (SAMO) és a Márkás Termékek Szlovákiai Szövetsége (SZZV) - is csatlako­zott a tiltakozáshoz. „A koronavírus-járvány idején a kormánynak arra kellene töreked­nie, hogy csökkentse a cégekre há­ruló terheket, így rendkívüli felhá­borodással vettük a hírt, hogy en­nek az ellenkezőjére készülnek, ami negatív hatással lesz a szlovákiai élelmiszeripari cégek versenyké­pességére” - mondta el Jana Holé­­ciová, az SPPK szóvivője. Elégedetlen munkáltatók A legnagyobb munkáltatói ér­dekvédelmi szervezetek - a Mun­káltatók Országos Szövetsége (RÚZ), a Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) és az Ipari Szervezetek Szövetsége (APZ) - közösen kiadott nyilatkozatukban elsősorban a gyorsított eljárás jo­gosságát vitatják, azt is felróva a kormánynak, hogy nem kérte ki az érintett szakmai szervezetek véle­ményét. „A környezetvédelmi tárca által választott módszer ellenkezik a jogállamiság alapelveivel” - nyi­latkozta Silvia Septáková, az APZ szóvivője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom