Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-24 / 221. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 24. KÖZÉLET I 3 Először jelölhetünk be két nemzetiséget CZÍMER GÁBOR Pozsony. A jövő év elején esedékee népszámlálás során lesz először lehetőségünk arra, hogy kát nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat. A változással kapcsolatban sok a bizonytalanság, ás a pártok sem viszonyulnak hozzá egységesen. A Szlovák Statisztikai Hivatal által előkészített népszámlálásnak a kisebbségek szempontjából legfontosabb része az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozó kérdések. Az utóbbi esetében két választ is megadhatunk. Jasmina Stauder, a hivatal népszámlálásért felelős szóvivője lapunknak elmondta, a második kérdés az ő értelmezésükben arra vonatkozik, hogy az érintett személyek származási, családi okból érzelmileg kötődnek-e valamilyen más nemzetiséghez. Arra a kérdésre, hogy ez miként jelenik majd meg az összesített adatokban, Stauder úgy válaszolt, az ország lakosságának struktúráját mindkét kérdés szerint külön-külön dolgozzák fel. A szóvivő ezt úgy magyarázta, hogy a feldolgozott adatokból egy adott település esetében például látható lesz, hányán és hogyan töltötték ki az első nemzetiségre vonatkozó kérdést és hányán voltak olyanok, akik a másodikra is válaszoltak, illetve mit jelöltek be. Ebből következik, hogy a hivatal külön közli azok számát, akik éltek a két nemzetiség bevallásának lehetőségével és második helyen jelölték például a magyar nemzetiséghez való tartozást. Értelmezési kérdések Ravasz Ábel (Híd), az előző kabinet romaügyi kormánybiztosa szerint azonban az adatok máshogy is értelmezhetőek. „A standard nemzetközi és egyben magyarországi, valamint csehországi gyakorlat, amelyre a szlovákiai modell is épül, nem nevezi meg külön a kettős identitású embereket” - mondta azzal, hogy így nem lehet külön kategóriaként kezelni például a szlovákmagyar identitású személyeket. Ezért szerinte a népszámlálás kérdőíve semmilyen más értelmezést nem tesz lehetővé, mint azt, hogy a felmérés során bevallott nemzetiségi identitások számát egyszerűen összeadják. Ez azt jelenti, nem számítana, hogy első, vagy második, esetleg csak egyetlen kérdésre válaszolva jelöli meg az adott személy a nemzetiséghez való tartozását, az eggyel növelné az országban az érintett kisebbség létszámát. „Komárom esetében például könnyen lehet, hogy az ott élő emberek több mint 50 százaléka magyarnak vallja magát és ugyanakkor több mint 50 százalék nyilatkozik úgy, hogy a szlovák nemzetiséghez tartozik” - magyarázta Ravasz. Hozzátette, a nemzetközi gyakorlat szerint csak annak van közpolitikái relevanciája, hogy mennyi az adott nemzetiséghez tartozó személy, függetlenül attól, hogy az első, vagy második helyen jelölik-e meg a hovatartozásukat. Más-más ártákelás Az egyesülési szándékát kinyilvánító három párt, a Híd, az MKP és az Összefogás nem egységes a két nemzetiség jelölhetőségének kérdésében. A Híd pozitívan értékeli a lehetőséget. Ravasz lapunknak arról is beszélt, pártja számára a többes nemzetiség jelölésének lehetősége fontos kérdés, a programjukban is szerepelt, ezért került most bele a kérdőívbe. „Akiknek több kötődésük is van, így például, akik vegyes családban élnek, vagy a magyar ajkú romák csoportjába tartoznak, azoknak ez segít abban, hogy a magyart is be tudják ikszelni”-véli Ravasz. Az MKP a kérdésben a kétségeinek adott hangot. Lapunknak küldött állásfoglalásukban azt írják, szerintük a kettős nemzetiség feltüntetése egy új lehetőség, aminek valójában még nem látjuk a következményeit. A párt kiemeli, ez a lehetőség egyrészt növelheti a magukat másodlagosan magyarnak vallók számát, ugyanakkor nagymértékben csökkentheti a magukat kizárólag magyarnak vallók arányát is. „A fő veszélyt abban látjuk, hogy az adatok későbbi értelmezése, annak jogi következményeinek tisztázása nem történt meg, így elvileg lehetőség lesz az állam részéről a népszámlálás adatainak közösségünkre hátrányos alkalmazására is” - véli az MKP. Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs pedig arról beszélt, az a legfontosabb, hogy minden magyar vállalja nemzetiségét. „Mivel a kettős identitás értelmezésével kapcsolatban több a kérdőjel, mint a bizonyosság, a legjobb az lesz, ha azok, akik eddig is magyarnak vallották magukat, nem keresnek maguknak második nemzetiséget” - fogalmazott. Arányszámok vs. eurók Az országban élő nemzetiségek számának nem csak szimbolikus jelentősége van. A kisebbségi jogokat szabályozó törvények értelmezése során ugyanis figyelembe veszik a népszámlálás során felmért adatokat. Az önkormányzatok esetében a kisebbségi, így a magyar hivatali nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényben 15, a nemzetiségi nyelvű táblákról szóló jogszabályban pedig 20 százalékos küszöb szerepel, de a Kisebbségi Kulturális Alap által szétosztott támogatások során is figyelembe veszik a népszámlálás adatait. Bár az utóbbi esetében nem közvetlen az összefüggés a népszámlálási adatok és a kisebbségeknek juttatott támogatások között, alapvetően igaz, hogy a nagyobb létszámú nemzetiségek nagyobb arányban részesülnek az alap által kiosztott több mint nyolcmillió euróból. Azzal kapcsolatban, hogy végül az állam miként értelmezi majd az adatokat, megkerestük a belügyminisztériumot és a tárcához tartozó romaügyi kormánybiztos irodáját. Egyelőre egyik intézmény sem tudott erről felvilágosítást adni. A belügyi tárca közigazgatásért felelős osztályának egyelőre nincs a kérdésben álláspontja, a kormánybiztos munkatársai pedig később, a Statisztikai Hivatallal való egyeztetés után ígértek tájékoztatást. Szakmai szemmel Az adatok értelmezése tehát még nem lezárt ügy, de legalább ennyire fontos, hogy miként alakul majd az egyes nemzetiségek aránya. Mrva Marianna szociológus a lapunknak elmondta, tudomása szerint nincs olyan nagy mintás, reprezentatív felmérés, amiből megbízható következtetéseket lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy milyen eredmények várhatók az új módszertan bevezetése következtében. Ezt egyébként maga a Statisztikai Hivatal is megerősítette. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a cseh példa azt mutatja, a lakosság elenyésző része (kb. 1,5%-a) vallotta magát 2011-ben több mint egy nemzetiséghez tartozónak. „Magyarországon viszont jelentősen megnőtt a nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya” - tette hozzá Mrva, aki a több nemzetiség jelölhetősége mellett érvelt. „A nemzetiségi hovatartozás kutatásakor a szabad önmeghatározás joga kell, hogy érvényesüljön. Ebbe véleményem szerint bele kell, hogy tartozzon az is, hogy aki több nemzetiséghez tartozónak érzi magát, annak legyen lehetősége ennek kifejezésére” - véli a szakember. Gyurgyík László demográfus azonban szkeptikus a több nemzetiség bejelölhetőségének kérdésben. Elmondta, egy korábbi, 12 települést érintő kutatásában már kipróbálta a módszertant. „Nem nagyon tudtam mit kezdeni ezekkel az adatokkal, mert nem volt hozzáadott értékük” - mondta. Gyurgyík szerint az egy nemzetiség és az azzal párhuzamosan megadott anyanyelv sokkal használhatóbb számokat eredményezett. „Ez jobban megfogja a kettős kötődést” - véli a szakember. Gyurgyík arra emlékeztetett, a 2011-es népszámlálás során durván 10 százalékkal magasabb volt a magyar anyanyelvűek száma a magyar nemzetiségűekénél. A demográfus a 2021-ben sorra kerülő népszámlálás módszertanával kapcsolatban elmondta, becslése szerint most több lehet majd azoknak a száma, akik valamilyen formában bejelölik az adatlapon, hogy magyar nemzetiségűek, mint 2011-ben. Akkor 458 467 személy vallotta magát magyarnak. Gyurgyík hozzátette, ez a szám a természetes fogyás által évente közel kétezer fővel csökken. Kampányok is lesznek Ahogy a pártok, a releváns szlovákiai magyar társadalmi szervezetek is egy felvilágosító kampánnyal készülnek a népszámlálásra. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, ők biztosítják a pártok és a szervezetek együttműködése számára az intézményes keretet. Az MKP-n, a Hídon és az Összefogáson kívül a Magyar Fórum és az MKDSZ delegáltjai is részt vesznek az előkészítésben. Az MKP a lapunkkal azt közölte, bekapcsolódik a közös népszámlálási kampányba, támogatja azt a saját eszközeivel. „Természetesen saját rendezvényeinken erre a fontos kérdésre is mindig sort kerítünk” - olvasható a párt közleményében. A Híd ehhez hasonlóan, a közös kampányt kiegészítve próbál majd a témában kommunikálni azokban a régiókban, ahol a párt erősen jelen van. Mózes Szabolcs úgy nyilatkozott, a népszámlálás olyan társadalmi ügy, ami nem lehet pártkampányok eszköze, ezért közös társadalmi kampányra van szükség, ami nem politikai, hanem civil és szakmai irányítású. „Mindenben támogatjuk a Kerékasztal vezetésével működő közös kampánycsapat munkáját, amiben a mi szakértőink is részt vesznek” - közölte. Magyar v 11. Mi az Ön nemzetisége?© A nemzetiség az Ön valamely nemzethez vagy etnikai csoporthoz való tartozása, válasszon nemzetiséget 11.1 Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?© Ha egyéb nemzetiséghez tartozónak is érzi magát, adjon meg egy további nemzetiséget saját belátása szerint. O egyéb nemzetiséghez tartozónak érzem magam O nem érzem magam egyéb nemzetiséghez tartozónak válasszon nemzetiséget v ] A Statisztikai Hivatal már elindította a népszámlálás ún. pilot-felmérését, így az online kérdőív tesztváltozatát a www.pilot.scitanie.sk oldalon már bárki kitöltheti. Kellemes meglepetés, hogy a honlap igazodik a számítógép alap nyelvi beállításaihoz, magyar konfiguráció esetén automatikusan a magyar nyelvű változatot tölti be. A nemzetiségre vonatkozó kérdések megválaszolásakor a legördülő menüben az első helyen a szlovák, a másodikon a magyar, a harmadikon pedig a roma szerepel. (Felvétel: www pilot scitanie.sk) Drágulást hozhat az új hulladéktörvény MOLNÁR IVÁN A kormány szerdán ugyan elfogadta a hulladéktörvény módosításjavaslatát, a jogszabály miatt azonban a kereskedők keményen bírálják a környezetvédelmi tárcát, azzal vádolva a minisztériumot, hogy a javaslata miatt tovább nőnek a terheik. Pozsony. „Szlovákiában szétesőben van a hulladékgazdálkodás, ezért elengedhetetlen a hulladéktörvény módosítása” - indokolja a kormány által szerdán elfogadott módosításjavaslat jogosságát Ján Budaj környezetvédelmi miniszter. Szerinte az eddigi szabályok kezdettől fogva rosszak voltak, így nem csoda, hogy a koronavírus-járvány miatt összeomlott a hulladékgazdálkodás. „A termelők és a kereskedők által befizetett összeg a rendszer fenntartásához sem elegendő. Idén nyáron 400 településnek nem volt szerződése a hulladék elszállítására” - mondta Budaj. Az új szabályozással azonban nem mindenki ért egyet. A kereskedők szakmai szervezete már egy nappal a szerdai kormányülés előtt elíentámadásba lendült, ízekre szedve a környezetvédelmi tárca javaslatát. Azt a kereskedők sem vitatják, hogy szükség van a módosításokra, Martin Katriak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség (ZOSR) elnöke szerint azonban ezeket nem így képzelték el. „Ha a most közzétett módosításjavaslatot változások nélkül fogadják el, akkor az újrahasznositási díjak jövő januártól az eddigieknek a hatszorosára nőhetnek, ami hatalmas terhet jelent majd a kereskedőknek, azonban nem csupán nekik” - figyelmeztet Katriak, arra utalva, hogy a díjak növelése az árakra is hatással lehet. A kereskedők szakmai szervezete azt is kifogásolja, hogy egy ilyen fontos törvénymódosítást a környezetvédelmi minisztérium anélkül próbál meg áterőszakolni a jogalkotáson, hogy előtte egyeztetett volna az érintett szakmai szervezetekkel. „Az egyeztetésre már csak azért is szükség lett volna, mivel a termelők és a kereskedők már megkötötték a szerződéseket a jövő évi árakról, a kereskedők így nem tudják majd kellő mértékben beépíteni a fogyasztói árakba az újrahasznosítási díjak növelését. Mindennek fatális következményei lehetnek a kereskedők és egyéb vállalkozások gazdálkodására” - tette hozzá Katriak. „Mi nem a lobbicsoportoknak és az üzletláncoknak dolgozunk. Ha ez utóbbiak a hulladékgazdálkodás és a biztonságos lakókörnyezet kárára szeremének extraprofitot termelni, akkor ezt mondják meg a lakosság és a fogyasztóik szemébe” - reagált a Szlovák Kereskedelmi Szövetség bírálatára a környezetvédelmi miniszter. Budaj szerint az újrahasznosítási díjak összegéről egyébként a hulladéktörvénytől függetlenül döntenek, és az új díjszabást az elfogadása előtt szakmai vitának vetik alá. A tárcavezető ezzel kapcsolatban egy szakmai kerekasztal összehívását javasolja a média részvételével.
