Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-03 / 204. szám
A SZÍV HÓNAPJA •4 ^ ^ Folytatás a 4. oldalról Mi a különbség a két betegség kezelése között? Az akut végtag iszkémiában szenvedő beteg esetében az a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban átjárhatóvá tegyük az eret, hogy biztosítsuk az akadálymentes véráramlást az érintett végtagba. Cukorbetegeknél 50 százalékban az alkar és a lábszár erei érintettek, amelyeket mini invazív endovaszkuláris technikával nagyon jól szabaddá tudunk tenni. Az érintett érbe vékony csőszerű eszközt vezetünk, és szonda segítségével kitágítjük. Hálós szerkezetű, csőszerű eszközt, vagyis sztentet is használunk, amit ugyanígy bevezetünk az érbe, mint például a szívbe. Az endovaszkuláris kezelés tipikus helye az ágyék, ahol az ér szélessége 6-7 mm, és vékony, 1-2 mm-es mozgékony csövecske segítségével a véráramon át eljutunk az érintett érhez, az elzáródás helyéhez, és helyre tudjuk állítani a vérkeringést. Minden mozdulatot a képernyőn követünk. A beavatkozás a károsodás mértékétől függ. Például a dialízisre járó cukorbetegeknek kiterjedt az érelmeszesedésük, ezért több típusú szondát kell alkalmaznunk. Egyébként a beteg a beavatkozás alatt ébren van, kommunikálunk vele, a vágás helyét érzéstelenítjük. Fájdalmat nem, csak időnként nyomást érez. Általában egy óráig tart a beavatkozás. Természetesen vannak műtétek, amelyek több óráig is eltartanak. Akinek az agyi erei elmeszesedtek, annál törvényszerű a végtag iszkémia? Mint említettem, az érelmeszesedés polivaszkuláris betegség, vagyis minden eret érint. Tehát nemcsak a szív és az agy erein, hanem az alsó végtag erein is gyakran figyelhető meg szűkülés. Ön szerint hatásosak azok a készítmények, amelyek érelmeszesedés ellen vannak forgalomban? Ha már kialakult az ereket szűkítő plakk, gyógyszerrel azt már nem lehet sem kisebbíteni, sem eltüntetni, de a kockázati tényezők feltárásával és megszüntetésével le lehet lassítani a folyamatot. A kardiovaszkuláris kockázattal élő páciensnek azt javasoljuk, hogy élete végéig éljen egészségesen: rendszeresen mozogjon, végezzen aerób sportot, ne dohányozzon, és módosítsa táplálkozását. A gyógyszeres kezelés az úgynevezett rossz (LDL és VLDL) koleszterin, esetleg a triacilglicerol szintjének csökkentésére, továbbá a vérrögképződés megakadályozására és az értágításra irányul. Minden érszűkülés esetében ugyanazt a beavatkozást végzik? Nem. Két lehetőség van: az első, amikor a szűkülés helyén hirtelen vérrög képződik, a második az, amikor az érfalon kemény, gyakran mészplakk van. Aszerint, hogy milyen típusú elzáródásról van szó, két módszer közül választunk. Az egyik lényege a friss vérrög, a másiké a régebbi mészlerakódás eltávolítása. A friss vérrög esetében farmakomechanikai trombektómiát, a mészlerakódások esetében pedig mechanikus aterektómiát alkalmazunk. Ezeket a miniinvazív módszereket alkalmazzuk az intervenciós radiológiában. A laikusnak elég azt tudnia, hogy el tudjuk távolítani a vérrögöt (trombusz), és speciális katéterrel ki tudjuk emelni a végtagi érből a plakkot is anélkül, hogy felvágnánk a lábat. Mindezt úgy tudjuk elvégezni, hogy az ágyékban egy kis vágást ejtünk. Szlovákiában hány olyan intézmény van, ahol ilyen beavatkozást végeznek? Európában két oktatóközpont van, az egyik a mi kórházunk, vagyis mi tanítjuk az európai szakembereket is erre a módszerre. Szlovákiában még mindig nagyon kevés az ilyen központ, ahol ezt a beavatkozást végzik. Összehasonlításképpen jegyzem meg: csak Prágában annyi van, mint egész Szlovákiában együttvéve. Kovács Ilona •Egészség EXTRA 2020. Szeptember WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM ■ VASARNAP(®VASARNAP.COM ■ WWW.VASARIMAP.COM Ha a szívizomnak elégtelen a vérellátása, az igen gyakran mellkasi fájdalommal hívja fel magára a figyelmet. Ugyanakkor sokszor tünet nélkül van jelen az iszkémiás szívbetegség, amely azonban súlyos következményekhez, például szívizomelhaláshoz is vezethet. Iszkémiás szívbetegségeknek (ISB) nevezzük azokat a kórállapotokat, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) kimutathatóan szerepet játszik. Mivel az ISB kialakulásában jelentős hangsúlyt kap az egészségtelen életmód, ezért a WHO prognózisa szerint hamarosan az egész világon ez lesz a vezető halálok. Hogyan vezethet a mozgáshiány, a magas kalória- és zsírtartalmú ételek fogyasztása és a dohányzás a szív elégtelen vérellátásához? Úgy, hogy ezek a faktorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső falában zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ezek pedig nyilvánvalóan szűkítik az erek átmérőjét, tehát akadályozzák a véráramlást. Mindezek hatására pedig nem jut elég vér és ezzel oxigén a szívhez, vagyis kialakul a szívizom elégtelen vérellátása, az iszkémia. Természetesen az életmódon kívül genetikai tényezők, alapbetegségek és az életkor is kockázati tényezőnek számítanak, de tény, hogy a megelőzésben az életvitelnek van a legnagyobb szerepe. A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legjellemzőbb tünete a mellkasi fájdalom lehet. Előfordul, hogy csak enyhe diszkomfortérzés, esetleg nyomás, gyengeségérzet formájában merül fel, hiszen a panaszok megítélése egyénenként teljesen változó. Típusos esetben a mellkasi fájdalom mellé verejtékezés, légszomj, hányinger, nehézlégzés, félelemérzés társulhat, esetleg a fájdalom kisugárzik az állkapocsba, a karokba, a hátba. Ilyenkor forduljunk haladéktalanul orvoshoz. Persze a mellkasi fájdalomnak egyéb okai is lehetnek. Nem szív eredetre utalhat például, ha a fájdalom légzésre, testhelyzetaváltozásra, étkezésre megváltozik, vagy ha a mellkasfal egy bizonyos részére lokalizálható, illetve akkor is, ha a fájdalom nyomásra fokozódik. Mindemellett a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is - ezt nevezik néma iszkémiának, amelyet azonban utólag is fontos lenne diagnosztizálni, hiszen hosszú távon növeli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét. Az iszkémiának különböző megnyilvánulási formái lehetnek. A szívizom-iszkémia járhat tünetekkel (angina pectoris, ingerképzési és/ vagy ingerületvezetési zavar, heveny szívelégtelenség), illetve a klinikai tünetek hiányozhatnak is. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama, illetve a kialakuló károsodás jellege. Minél gyorsabban születik diagnózis, annál eredményesebb kezelésben részesülnek a koszorúérbetegek, annál kisebbre redukálható egy későbbi szívinfarktus vagy szívelégtelenség esélye. Ha valaki többször átéli a mellkasi fájdalmat, még ha el is múlik a panasz, vagy teljesítményromlást, nehézlégzést tapasztal, még ha csak átmenetileg is, fontos lenne, hogy részt vegyen kardiológiai kivizsgáláson. Ugyanígy mindenkinek ajánlható ez, aki stresszes életet él, illetve akinek saját vagy családi történetében előfordult már szív-érrendszeri betegség. Megfelelő vizsgálatokkal ugyanis már a kisebb elváltozások is időben felfedezhetők, és elsősorban életmódváltással - kiegyensúlyozott táplálkozással, a dohányzás elhagyásával és rendszeres fizikai aktivitással -, valamint szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, szívkatéterezéssel jelentősen javíthatók az életkilátások, az életminőség. (kardioközpont)
