Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-21 / 218. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptemberi. | www.ujszo.com RÖVIDEN Bocsánatot kért a Novicsok előállítója Moszkva. Bocsánatot kért Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikustól a Novicsok előállításáért a Dozsgy rendszerbíráló online televíziónak nyilatkozva Vil Mirzajanov, akit a sajtóban az idegbénító méreganyag „atyái” között szoktak emlegetni. Az Egyesült Államokban élő Mirzajanov úgy vélekedett, Navalnijnak körülbelül egy évre lesz szüksége ahhoz, hogy az egészsége helyreálljon. Mint mondta, 1993-ban találkozott egy Novicsok-mérgezést túlélt emberrel, akinek hasonló tünetei voltak, mint Navalnijnak, és aki egyebek között arra panaszkodott, hogy nem tudott a táblára írni, ami a vegyész szerint az agy és a funkcionális szervek közötti jelátadás megszakadásánakjele. Navalnijnak „türelmesnek kell lennie, végül meg fog gyógyulni” - nyilatkozott a volt szovjet vegyész. (MTI) Sok a fertőzött a menekültek között Mória. Eddig mintegy kilencezren költöztek át a leégett móriai menekülttáborból a Kara Tepében kialakított új sátortáborba, köztük 213 koronavírusfertőzött, akiket egy félreeső táborrészben elkülönítettek. A migránsok mindegyikét regisztrálták, hogy megkezdődhessen menedékjogi eljárásuk. Emellett az új típusú koronavírusra is tesztelték őket, és a fertőzötteket izolálták. A túlzsúfolt móriai tábor két hete égett le. A tűz miatt 12 ezer ember maradt fedél nélkül. A görög hatóságok szerint a tábor lakóinak egy kis csoportja gyújtotta fel a létesítményt. (MTI) Amerikai erősítés Észak-Szíriába Washington. Az USA páncélozott harci járműveket, radarokat és katonákat vezényelt Szíria északkeleti részébe, és intenzívebbé teszi a harci repülőgépek járőrözését - jelentette be az amerikai erők Középső Parancsnoksága (Centcom). A térségben - ahol az USA immár csak korlátozott számú katonával van jelen - több olyan incidens történt az elmúlt időszakban, amelyben amerikai és orosz katonák kerültek konfliktusba egymással. (MTI) Fontos olaszországi népszavazás Róma. Olaszországban megnyíltak a szavazóhelyiségek a helyhatósági választásokon és a parlament létszámcsökkentéséről szóló népszavazáson, a járványhelyzet miatt ma délutánig voksolhatnak. A kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S) mindent a népszavazásra tett fel: kétkamarás parlament 945 tagjának 600 főre redukálása kezdettől fogva a párt egyik politikai célkitűzésének számít. Az előrejelzések a népszavazás sikerét vetítik előre, de az esetleges vereség az M5S megsemmisüléséhez vezethet. (MTI) Minszk ÖSSZEFOGLALÓ M inszk. A fehérorosz rendőrség több száz kormányellenes tüntetőt őrizetbe vett a hétvégén Minszk belvárosában - közölték szemtanúk. Becslések szerint mintegy kétezer ember követelte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását. A többségében nőkből álló demonstrálok útját elállták a rendőrök, akik aztán egyesével emeltek ki embereket a tömegből. Szemtanúk szerint egy eszméletlenül heverő nőt mentővel szállítottak el a tüntetés helyszínéről. A letartóztatottak között volt a 73 éves nagymama, Nyma Bahinszkaja is, aki az elmúlt hetekben a tüntetések egyik ismert arcává vált. Egy felvételen látható volt az is, hogy maszkos rendőrök kiszedték a kezéből a virágot és a zászlót, miközben egy furgonba tuszkolták. Helyi jogvédők szerint mintegy 300 nőt vehettek őrizetbe a rendőrök. Tegnap ismét emberek tízezrei vonultak utcára a fehérorosz fővárosban, a letartóztatások is folytatódtak. bünteti az Európai Uniót A tüntető nőkkel sem bántakfinoman a fehérorosz rendőrök (tasr/ap) Eközben hackerek közzétették az interneten mintegy ezer fehérorosz rendőr személyes adatait, megtorlásképpen a hatóságok erőszakos fellépése és túlkapásai miatt. A fehérorosz belügyekbe való beavatkozásnak tekinti a minszki külügyminisztérium azt, hogy Brüszszelbe várják e héten Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőt az uniós külügyminiszterek tanácskozására. A minszki külügy tájékoztatta az európai diplomatákat is véleményéről. Aljakszandr Lukasenka államfő szerint az ellenzéki tüntetőket külföldi hatalmak támogatják. Az Európai Unió Fehéroroszország elleni esetleges szankcióira a minszki vezetés megfelelő válaszlépéseket fog tenni, amelyek érinthetik az országban akkreditált külföldi tudósítók tevékenységét is - jelentette ki Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter. „Magától értetődő, hogy amennyiben valamilyen büntetőintézkedéseket fogadnak el Fehéroroszországgal szemben, úgy gondolom, a fehérorosz állam is megfelelő lépéseket tesz, amelyek - mondjuk úgy - az országok belpolitikai működésével kapcsolatosak. Ezek érinthetik a politikai rendszert, a Fehéroroszországban akkreditált külföldi sajtó működését, de egy sor más intézkedést is” - mondta a külügyminiszter. A fehérorosz diplomácia vezetője a lehetséges válaszlépések között említette, hogy országa felülvizsgálhatja tagságát egyes nemzetközi szervezetekben. Veszélyes precedensnek nevezte és az ország belügyeibe történő beavatkozásnak minősítette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozatát is, amely felszólítja Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztost, hogy kövesse figyelemmel a fehérorosz válságot, és az év végéig tegyen jelentést róla. Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-ei elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok 80%-ával megszerezte 6. mandátumát. (MTI, 444) Trump él a bíró halála adta helyzettel US A-szankciók Iránnal szemben Donald Trump amerikai elnök megígérte, hogy egy héten belül jelöl egy nőt az elhunyt Ruth Bader Ginsburg helyére a legfelső bíróságba. Washington. Pénteken elhunyt az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság egyik tagja, a 87 éves Ruth Bader Ginsburg - jelentette be maga a bíróság, amely a szövetségi alkotmánybíróság szerepét tölti be az Egyesült Államokban. Ginsburg az alkotmánybíróság legidősebb tagja volt, 1993-ban, a demokrata párti Bili Clinton elnök jelölésére választották a taláros testület tagjává. Az elhunyt bírót a női jogok egyik élharcosaként és a liberálisok ikonjaként tartották számon az USA politikai és közéletében. Alkotmánybírói döntéseiben is csaknem mindig a liberális elvei szerint hozott döntést. Az amerikai politikai élet személyiségei párthovatartozástól függetlenül méltatták az ; elhunyt bírót. Donald Trump elnök ; „nagyszerű asszonynak” nevezte, s azt mondta: szomorúsággal tölti el a halála. Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője szintén kifejezte részvétét, és jelezte, kész megszervezni a szenátusi szavazást Ginsburg utódjáról, amennyiben Trump elnök jelöli az új bírát. A szenátus kisebbségben lévő demokrata párti csoportjának vezetője, Chuck Schumer viszont azzal érvelt, hogy Ginsburg utódjáról majd az elnökválasztás után kell dönteni. Ruth Bader Ginsburg halála elemzők szerint drámaian megváltoztat| hatja a 9 tagú alkotmánybíróság ; összetételét. Eddig öt konzervatív és i négy liberális bíró foglalt helyet a testületben, egy újabb - Trump által jelölt - konzervatív bíró átbillentené ezt a törékeny egyensúlyt a konzervatívok oldalára. Donald Trump ezt tudatosítva, máris jelezte, e héten jelöl egy női bírót a szövetségi legfelsőbb bíróságba Ginsburg helyére, és felszólította a republikánus többségű szenátust, hogy „haladéktalanul” szavazzon róla. „Nőt fogok jelölni. Azt gondolom, nőt kell jelölnöm, mert sokkal jobban szeretem a nőket, mint a férfiakat” - mondta az elnök, megnevezve két esélyest a jelölésre: Amy Coney Barrett-et, a chicagói 7. szövetségi kerületi bíróság elnökét és Barbara Lagoát, az atlantai 11. kerületi bíróság vezetőjét. Bármelyikük megválasztása tovább növelné a konzervatív bírók arányát a legfelsőbb bíróságban, már hatan volnának a három liberálissal szemben. Ez már a harmadik poszt a legfelsőbb bíróságban, amelyre elnöksége alatt Trump jelölhet bírót. (MTI, 444 hu) Washington/Teherán. Az amerikai kormány bejelentette, visszaállított minden ENSZ- szankciót Iránnal szemben. A világ legtöbb országa elutasítja az egyoldalú lépést, illegálisnak tartja, és ebből az éles szembenállásból heves vita lesz a világszervezetben. Irán szombaton levelet küldött a Biztonsági Tanácsnak, és ebben kijelentette, hogy az amerikai intézkedés semmis, nincs jogi érvénye, ezért teljesen elfogadhatatlan. Oroszország támogatásáról biztosította a Biztonsági Tanács tagjai többségének álláspontját, amely szerint Washington kezdeményezésének nincsen jogi érvénye. Hozzátette, hogy folytatják a 2015-ben megkötött atomalku megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseket. (MTI) Az MSZP két társelnöke Három emberéletet követelt a Görögországra lesújtó, ritkának számító hurrikán jellegű ciklon. A medikánként is ismert, Jánosz névre keresztelt ciklon fákat csavart ki, áradásokat, áramszünetet is okozott a Jón-szigeteken és a Peloponnészoszi-félszigeten. A vihar szombaton söpört végig az ország középső részén, majd elérte Krétát. Mintegy 2450 alkalommal riasztották a tűzoltókat. Kardíca térségében 5000 lakóházat elöntött a víz, hidak omlottak össze, az áradás a szántóföldeket mocsárrá változtatta. Ilyen ciklont először 1995-ben észleltek Görögországban, az utóbbi években egyre gyakoribbá vált e légköri képződmény. Hasonló vihar utoljára 2018-ban csapott le az országra. (tasr/ap) Budapest. Az eddigi elnök, Tóth Bertalan, valamint Kunhalmi Ágnes vezetheti a következő két évben az MSZP-t társelnökként, miután megválasztásukat a szombati, online tartott kongresszuson a küldöttek 86%-a támogatta. A társelnöki rendszer bevezetéséről júniusban döntött az MSZP. A szocialista párt elnökhelyettese Komjáthi Imre, két alelnöke Gurmai Zita és Hegyi Gyula lett. E posztokért és a tíz elnökségi helyért sem volt verseny, miután a jelölőbizottság úgy döntött, hogy a testületek tagjairól zárt listákon szavazhatnak. Nem adott le listát az elnöki posztra korábban jelentkező volt pártelnök Mesterházy Attila, mivel nem értett az MSZP történetében példátlan, zárt listás szavazással, amiről szerinte nem tájékoztatták időben. Múlt szerdán az MSZP feloszlatott Pest megyei szervezetének tagjai tartottak demonstrációt a párt székházánál, mert szerintük a párt vezetése politikai leszámolást hajtott végre ellenük. A szervezet feloszlatása azért is váltott ki vitát, mert a társelnöki posztra bejelentkező Mesterházy Attila szerint a Pest megyei küldöttek 90%-a őt támogatta volna. A párton belüli konfliktusok rendezését Hiller István választmányi elnök vállalta. A Závecz Research friss kutatása szerint egyébként az ellenzéki szavazók 87%-a egyetért abban, hogy 2022-ben egy jelöltet kellene indítani a Fidesz ellen minden választókerületben. „Az MSZP, a Párbeszéd, a DK és az LMP támogatói mindenképpen az egyetlen közös listát látják jónak, a Jobbik támogatói és a Momentum támogatói között van egy kis hezitálás. Tizedük a két lista pártján áll” - mondta Závecz Tibor. A felmérés szerint a fideszes lista a választók 39, és egy közös ellenzéki lista pedig a választók 39%-át vonzaná. Vagyis a kutatás alapján fej-fej mellett áll a kormánypárt és az egyesült ellenzék. (atv, népszava, 24.hu)
