Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-17 / 215. szám
6 I RÉGIÓ 2020. szeptember 17. I www.ujszo.com Uj tárgyak az ógyallai obszervatóriumban Kerékpárút összefogással Pályázati forrásból építenének kerékpárutat (Fotó: Robert Hálák archívuma) ÖSSZEFOGLALÓ A Szlovák Központi Csillagvizsgáló múzeuma a közelmúltban több új kiállítási tárggyal bővült, amelyek közül több Konkoly-Thege Miklóshoz kötődik. GYALLA „Úgy gondolom, nagy munkát végeztünk el, és ez a múzeum végre kezdi betölteni azt a szerepet, amit egy múzeumnak be kell. Ez a szerep nem a tárgyak kiállításáról szól, hanem a katalogizációról, tudományos és történeti kutatásról” - így összegezte Marián Vidovenec, az obszervatórium igazgatója a múzeumuk működését, ahol több mint 200 katalogizált tárgyat tartanak nyilván. A 2006 óta múzeumi minősítéssel bíró tárlatban már megtekinthető egy terrakotta Krisztus-szobor a 19. század második feléből. Az alkotás rossz állapotban volt, Csütörtöki András professzionális restaurátor újította fel. A szobor eredetileg egy olyan bécsi műhelyből származik, amely ma is működik, s még Konkoly- Thege Miklós révén került Ógyalléra, a szakemberek pedig a hagyaték részeként kezelik. A múzeum új szerzeményei között több más tárgy is az obszervatórium alapítójának személyéhez kötődik, így például kaptak egy-egy olyan teodolitot és meteroszkópot, amelyeket még Konkoly-Tnege használt. Debrecenből nemrég több olyan csillagaszati eszközre tettek szert, amelyet szintén a neves kutató használt. Ezeket a tárgyakat még válogatják és vizsgálják, mielőtt eldöntik, hogy melyiket bocsájtják közszemlére. Kuriózumnak számít az első magyar égi glóbusz, amely szintén a csillagvizsgáló birtokába került, az 1840-ből származó tárgy még nem látható a nagyközönség számára, restaurálásra szorul. Az ógyallai intézménynek sikerült megszereznie Kanadából Komáromi Kacz Endre egyik mind ez idáig ismeretlen festményét is. (vp) A Krisztus-szobor (Fotó: Bagin Árpád) MAROSI BIANKA A helyi turizmus fellendítése céljából több mint 30 kilométer hosszú kerékpárút megépítéséről állspodott meg hat település polgármestere. Ha a terveik megvalósulnak, Vágsellyétől Komáromig lehet majd kerekezni a Vág mentén. FARKASD Az érintett települések polgármestereinek és a farkasdi születésű Robert Hálák parlamenti képviselő közös kezdeményezésére tartottak megbeszélést a múlt héten a farkasdi községi hivatalban. A találkozón részt vett Jozef Belicky, Vágsellye, Selmeczi Henrietta, Negyed, Gönczöl Gabriella, Ifjúságíálva, Horváth Árpád, Gúta és Bób János, Szímő polgármestere. „Minden résztvevő egyetértett abban, hogy rendkívül hasznos lenne a kerékpárút megépítése. A találkozón kiderült, hogy a jelenlévők évek óta szeretnének kerékpárutat építeni, de eddig nem voltak meg ehhez a megfelelő feltételek. A közlekedési minisztériumnál azonban most lehetőségünk adódik pályázaton támogatást kapni erre a célra. Gúta és Komárom között már megépült a töltésen a kerékpárút, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon népszerű, sokan használják. Ezt az utat szeretnénk meghosszabbítani egészen Vágsellyéig. A helyi turizmus szempontjából rendkívül hasznos lenne. Környékünkön nincsenek nagy jelentőségű történelmi értékek, látnivalók, a Vág folyó és környéke azonban nagyon szép és gazdag természeti kincsekben. Ez az egyetlen, ami vonzó lehet a környékre látogatók számára” - mondta el Restár János, Farkasd polgármestere, a találkozó házigazdája. A kerékpárút a tervek szerint a Vág jobb partján a töltésen húzódna végig Vágsellyétől Gútáig. Az egyeztetésen jelen volt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat három képviselője is, akik ugyancsak támogatták a kezdeményezést. A jelenlévők polgári társulás alapításában egyeztek meg, majd terveik szerint a kormány vagy az Európai Unió által kiírt pályázatok valamelyikén próbálnak meg támogatást nyerni a projekt megvalósítására, amelynek keretében úgy erősítenék meg a töltést, hogy alkalmas legyen aszfaltozott kerékpárút megépítésére. „Az út mentén pihenőhelyeket, büféket, szálláshelyeket és kerékpárkölcsönzőket lehetne építeni, így a helyiek is lehetőséget kaphatnának vállalkozások elindítására. A kerékpárúttal megélénkülne a helyi turistaforgalom, könynyebben megközelíthetőek lennének a folyóparti strandok” - egészítette ki Restár János. Sikertelen volt a kutatás Lépésről lépésre Virten A felújított épület a település büszkesége (A szerzó felvétele) BUCHLOVICS PÉTER HELEMBA-SZIGET Vasárnap, a kora esti órákban érkezett lakossági bejelentés alapján hétfő délutánig tartott az Esztergom melletti Helemba-szigetnél a bajbajutott girokopteres keresése. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság már nem keresi a légi járművet. A bejelentés szerint a girokopter a víz felett végrehajtott csavarok után eltűnt a szigeten. Az esethez riasztott esztergomi, tatabányai és budapesti hivatásos tűzoltók csónakokkal bejutottak a szigetre, azt gyalogosan csatárláncban átfésülték, ám balesetre utaló nyomokat nem találtak, a keresést dél körül befejezték - tájékoztatta az Új Szót Varga Mihály Sebestyén tűzoltó főhadnagy, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője, és hozzátette, a kereséskor szonárt nem használtak. A szóvivő szerint a bejelentő jóhiszeműenjárt el, ugyanis épp az apjával jetskizett a közelben, amikor észrevették a girokoptert, és utána még csónakkal a szigetre indultak, közben pedig jelentették az esetet. Szerkesztőségünk értesülései szerint a keresésben részt vett a pápai kutató-mentő bázis alakulata is, ám a katonai helikopter sem bukkant a girokopter nyomára. Mivel az úgynevezett Helembasziget a Dunán pontosan Helembával és Kovácspatakkal szemben van, de egyébként Esztergomhoz tartozik, felhívtuk Izrael Gergelyt, Helemba polgármesterét is, aki az esettel kapcsolatban annyit közölt, a hegyen lévő Panoráma Szállóból érdeklődtek, hogy mi lehet a szigeten, mert katonákat, tűzoltókat, technikát látnak mozogni, a helikopter rotorjának szele a Duna vizét veri fel. „Ennyit tudok, többet nem” - mondta lapunknak a polgármester. Úgy értesültünk, hogy a katasztrófavédelem a környékbeli repterekkel és légi bázisokkal is kapcsolatba lépett, de sehonnan sem jelentették girokopter le- és felszállását. Ugyanakkor az Új Szó párkányi tudósítója is látott girokoptert röpülni a bejelentés körüli időpontban Párkány felett, a Mária Valéria híd közelében. VATAŐŐIN PÉTER Idén sikerült felújítani a községi hivatal és óvoda épületét , a közterek is új köntöst kaptak. Az önkormányzat bízik abban, hogy egyre több kisgyerekes család költözik a községbe. FITI71 Virt egyike a Komáromi járás legkisebb falvainak. A mintegy 300 lelkes település 4 utcából áll. A Zsitva régi folyásából kialakított tó melletti partra telepedett falu helyzetéről Lengyel László (Híd) polgármester számolt be lapunknak. Felújítások Az idei év legnagyobb eredménye a községi hivatal és az óvoda közös, emeletes épületének felújítása volt. A folyamat még az előző polgármester idején indult el, akkor pályázat útján a környezetvédelmi minisztériumtól közel 230 ezer eurót kaptak. A hőszigetelésen, nyílászárók és égőtestek cseréjén kívül modernizálták a fűtést is, új kazánt helyzetek el az épületben. Ä munkálatok egybeestek a koronavírus okozta leállással, ugyanis március elejétől április végig dolgoztak az épületen, a járvány első szakaszában. Ä polgármester szerint ugyan a mesterembereknek gondot okozott a boltzár, mivel nem mindig tudták könnyen beszerezni a nyersanyagokat, másfelől viszont több idejük volt arra, hogy az épületen dolgozzanak. A hivatali épületrész melletti udvart már tavaly elkezdték kitakarítani, ahol a talaj elrendezése után felállítottak a szintén múlt évben megvett rendezvénysátort. A füves területen egy kis labdarúgópályát alakítottak ki. A régi virti focipálya jelenleg használhatatlan, így most a hivatal mellett tudnak összejönni a focizni vágyó gyerekek. Augusztusban esedékes lett volna egy falunap, amellyel megünnepelték volna Virt önállóságának 30. évfordulóját. A fokozódó vírusveszély miatt végül lemondták az eseményt, azonban falugyűlés címen az önkormányzat összehívta a polgárokat, akikkel megbeszélték a falu ügyesbajos dolgait, valamint közös főzést is tartottak. Mi van még hátra? Sürgőssé vált a ravatalozó felújítása is. Első lépésben a tetőzetet szeretnék rendbe tenni saját forrásból, miután rendezték az ingatlan tulajdonjogi viszonyait. Lengyel László szerint komoly fejtörést okoz a januártól esedékes hulladékszeparálási szabályok betartása. Elképzelhető, hogy a falu minden háztartásának komposztálókat szereznének be, és így oldanák meg a zöldhulladék osztályozását, azonban még ezzel sem elfogadható a kormány által méghat tározott januári határidő, amely számos szlovákiai önkormányzatnak fejfájást okoz. A másik lehetőség, hogy a hulladékkezelő cégnek több pénzt fizetnek, ha az izsai szemétlerakatnál végeznék el a szétválogatást. Lengyel László másfél éve vezeti a falut. Mint mondja, fontosnak tartotta behozni a korábbi elmaradásokat, így például rendeződött az önkormányzat pénzügyi helyzete is. Már két alkalmazott is segíti a munkáját félállásban, míg a hivatali idejét egyedül kezdte. A falunak ugyan nincs iskolája, viszont a polgármester fontosnak tartja az óvodát. „A választás előtt sokan attól tartottak, hogy meg fogom szüntetni az óvodát” - mondja, majd hozzáteszi: „Hogyan tudok egy falut felépíteni? Csak úgy, hogy biztosítom az infrastruktúrát és az alapellátást, amely miatt a fiatal családok is fel fogják keresni. Most ott tartunk, hogy fiatalok is érdeklődnek az ingatlanvásárlás iránt. Tavaly egy ötgyermekes, idén pedig egy háromgyermekes család költözött hozzánk” - zárta a településvezető. A kutató-mentő csapatok nem találták meg a girokoptert a Helemba-szigeten (A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felvételei)
