Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-03 / 204. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 3. KÖZÉLET 3 Csökkent a káosz, de a szabályozás még ködös Már nincsenek akkora torlódások a határon (Vataáőin Péter felvétele) CZÍMER GÁBOR A koronavírus-járvány miatt elrendelt magyar határzár második napján némileg csökkent a káosz, megszűntek a határon a torlódások. Az viszont még nem világos, miként működik pontosan a korlátozás. Az egyes határátkelőkön más és más volt a magyar hatóságok eljárása. Míg tegnap reggel Komáromban könnyen át lehetett jutni, Miglécnél a határellenőrzést végző magyar rendőrök bizonyos esetekben megtagadták a belépést. „Ha semmilyen lakhatást, tartózkodást, vagy munkahelyet bizonyító dokumentum nincs önöknél, nem engedjük be önöket” - közölte a Sme munkatársaival a magyar rendőr Miglécnél. A 30 km-es határsáv A határzárat elvben Magyarországon belül a rendőrség ellenőrzi. Vizsgálhatják, hogy a szomszédos országokból, így a Szlovákiából érkező személyek a 30 kilométeres határsávon belül maradnak-e. Az erről szóló szabályozás szerint a határsávba való belépéshez egyébként semmilyen igazolás nem kell. Ha a rendőrök Magyarországon belül, például egy közúti ellenőrzés során, igazoltatnak egy érintettet, és kiderül, hogy az átlépte a 30 kilométeres sávot, akkor kiutasítják az országból. A magyar rendőrség sajtóosztályától próbáltuk megtudni, hogy ezt miként kivitelezik, ha a belépéskor semmilyen dokumentumot nem kapnak az utazók, de lapzártáig nem értük el az illetékeseket. Ha a magyar rendőrség belföldön ellenőrizné, hogy a szomszédos országok polgárai a 30 km-es határsávban maradnak-e, akkor érdekes helyzetbe kerülnek azok, akik jelenleg a határsávon kívül tartózkodnak, de még a határzár életbe lépése előtt utaztak be Magyarországra. így például azok, akik hétfő éjfél előtt mentek nyaralni a Balatonhoz és most szeretnének hazajönni Szlovákiába. Úgy tudjuk, a magyar hatóságok azt javasolják, ilyen esetben az érintettek a szállásadójuktól kérjenek igazolást arról, hogy még a határzár előtt, tehát hétfő éjfél előtt érkeztek az országba. Egy közúti ellenőrzés esetén az igazolással lehet bizonyítani, hogy az érintettek nem sértették meg a 30 kilométeres határsávra vonatkozó előírást. Szigorú vonatellenőrzés Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szlovákiából Magyarországra közlekedő vonatok is menetrend szerint járnak. A Magyar Államvasutaknál (MÁV) aziránt érdeklődtünk, hogy a Pozsony és Budapest között közlekedő EuroCityjáratokon milyen intézkedésekre kell számítaniuk az utasoknak, de erről nem volt információjuk. A járványügyi helyzetet kezelni hivatott magyar operatív törzs ügyfélszolgálatától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a kérdéses vonatokon is várható határellenőrzés. Arról azonban nem tudtak mondani semmit, hogy ez milyen formában valósul meg. Azok a szlovák állampolgárok, akik külföldről térnének haza, de át szeretnének utazni Magyarországon, csak bizonyos tranzitfolyósokat használhatnak. Erre vonatkozóan a magyar rendőrség hivatalos honlapján, a www.police.hu oldalon, a Határinfó aloldalon található egy interaktív térkép, amely az egyes belépési pontokhoz rendelt útvonalakat és kilépési pontokat tartalmazza. A tranzitforgalom csak ezeken a meghatározott útvonalakon engedélyezett, és csak bizonyos pihenőkön lehet megállni. Kizárólag egészségügyi, vagy műszaki okok miatt lehet máshol leállni. Legfeljebb 24 órán belül pedig meg kell Továbbra is téma az egyházak állami támogatásának leállítása NAGY ROLAND Az SaS továbbra is kitart amellett, hogy az egyházak finanszírozását függetleníteni kellene az államtól. Lucia Öurié Nicholsonová, a párt európai parlamenti képviselője úgy véli, a járvány nem szabhat gátat a kellő társadalmi párbeszéd megkezdésében. Pozsony. Miroslav Ziak, az SaS parlamenti képviselője nemrégiben a közösségi oldalán hangoztatta, hogy éppen itt lenne az ideje beszélni az egyházak finanszírozási modelljének megreformálásáról. Ziak nem ért egyet a jelenlegi rendszerrel, miszerint az egyes felekezetek közvetlenül az állami költségvetésből jutnak hozzá az anyagi támogatáshoz (2020-ban összesen 52 millió eurót osztottak szét 18 egyház között). Ehelyett azt javasolja, hogy az egyházakat függetlenítsék az állami támogatástól, és az adófizetők saját maguk döntsenek arról, hogy adójuk 1 vagy 2 százalékával hozzá akamak-e járulni az általuk választott felekezet munkájához. A javaslat azonban elsőre nem győzte meg a koalíciós partnereket. Igor Matovic (OCaNO) kormányfő a Facebook-oldalán fejezte ki nemtetszését, Boris Kollár (Sme rodina) házelnök és Veronika Remisová (Za l’udí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter pedig úgy vélte, a koronavírus-járvány miatt nem ez a megfelelő időzítés a téma megnyitására. Konferencia készül Lucia Duris Nicholsonová viszont úgy véli, hogy az egyházak finanszírozásáról igenis beszélni kell. Az európai parlamenti képviselőnő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ez a reform már az SaS megalapításakor is az egyik fontos célkitűzésnek számított, eddig viszont főként az ellenzékben politizáltak, ahol az akkori kormánypártok botrányaival voltak elfoglalva, most viszont lehetőségük van rá, hogy valódi áttörést érjenek el. Ehhez azonban szükség lesz egy széles körű társadalmi vita elindításához, „Az egyháznak autonómnak kell lennie. Ez '89 novemberének egyik utolsó beteljesületlen követelése." Lucia Öuri§ Nicholsonová, az SaS európai parlamenti képviselője melyben a politikusokon kívül az egyház képviselőinek is helyet kell biztosítani. Nicholsonová elmondta, hogy egy nagyszabású konferencia megszervezésén dolgoznak, ahol a lényegi kérdéseket megvitathatnák az érdekelt felek. Hogy pontosan mikor is kezdődne a konferencia, Nicholsonová egyelőre nem tudta megmondani, de lehetőleg még az idei karácsonyig meg szeretné szervezni. A képviselőnő hozzátette: az egyháznak egy olyan szervezetnek kellene lennie, amely morális szempontból teljesen autonóm, viszont amíg az állami támogatástól függ, addig ez nem valósulhat meg. „Ez '89 novemberének egyik utolsó beteljesületlen követelése” - jelentette ki Nicholsonová, aki szerint éppen az anyagi függés miatt fordulhatott elő az utóbbi években, hogy az egyházak nem reagálhattak megfelelő módon a kormány botrányaira. Hova megy a pénz? Az egyházak finanszírozásának megváltoztatása azonban nem jelentené azt, hogy a felekezetek innentől semmiféle segítséget nem kapnának az államtól. Nicholsonová hangsúlyozta, hogy az egyházhoz tartozó kulturális emlékművek gondozása, vagy az egyéb közhasznú jótékonysági munkák finanszírozása továbbra is az állam kötelessége maradna. Miroslav Ziak szerint azzal van a fő probléma, hogy az egyházak pénzügyi gazdálkodása nem átlátható. „Meg tudjuk pontosan nevezni, hogy az idei 52 millió euróból mennyi pénz ment el a közhasznú dolgokra, vagy a fizetésekre? Nem tudjuk, legalábbis egyelőre” - mondta a képviselő. Hozzátette: az utóbbi 10 évben csaknem 453 millió euró támogatást kaptak a felekezetek az államtól, ebből pedig akár 13 új kórházat is felépíthettek volna. A témával kapcsolatban nemrégiben felkerestük a katolikus és az evangélikus egyház szóvivőjét. Mindketten megemlítették, hogy az új finanszírozási modellről szóló diskurzusba szóba kellene vonni azt a témát is, hogy a kommunizmus idején elkobozták az egyházak tulajdonát, és azóta sem kaptak semmiféle kártérítést. Nicholsonová szerint a már említett konferencián erről is tárgyalni fognak. Vatikáni szerződés Az egyházak teljes anyagi leválasztása viszont a vatikáni szerződés miatt egyelőre nem lehetséges. Nicholsonová állítja: a párton belül azon is gondolkoznak, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben. A Progresszív Szlovákia (PS) közleményében viszont arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi szerződéseket az Alkotmánybíróság csak a ratifikáció előtt bírálhatja felül, ráadásul csakis a kormányfő és az államfő kérvényezhet ilyesmit. Nicholsonová elismerte, hogy ez egy nagyon bonyolult folyamat lenne, viszont a vatikáni szerződés felbontása nélkül is képesek lennének egy megfelelő finanszírozási rendszer kialakítására. A témáról részletesebben szeptemberben egyeztetnek majd a képviselők. Miroslav Ziak elmondta: már lefolytatott néhány „nem hivatalos” tárgyalást a koalíciós képviselőkkel, és néhányan már támogatták is a javaslatát. történnie az országból való kilépésnek. A magyar hatóságok az átutazóktól megtagadhatják a belépést, ha felmerül a fertőzöttség gyanúja. Káosz a repülőkön A magyarországi légi közlekedésre vonatkozóan a szlovák rendőrség korábban azt közölte, hogy mivel az állam alapesetben nem enged be külföldieket a területére, azok a nemzetközi reptereken nem is szállhatnak fel a gépükre. Azoknak a szlovák állampolgároknak, akik valamely magyar reptérre érkeznek meg, 24 órán belül el kell hagyniuk az ország területet. A Repülőtéri Rendőri Igazgatóság minden járat minden utasát a határellenőrzési pontnál okmányellenőrzésnek, illetve kötelező testhőmérsékletmérésnek veti alá. A szlovák külügyminisztérium a honlapján azt írja, a nemzetközi légitársaságok dönthetnek úgy, hogy nem engedik fel a Budapestre tartó gépeikre a nem magyar állampolgárokat. Ezért azt tanácsolják a szlovák állampolgárságú utasoknak, hogy a budapesti érkezés, átszállás ügyében érdeklődjenek a légitársaságnál. Ugyanakkor a budapesti reptér azt közölte, azok a külföldiek, akik nem léphetnek be Magyarország területére, de a budapesti reptéren kell átszállniuk, az erre a célra kijelölt tranzitban várakoznak elutazásukig. A tranzitban várakozó utasoknak a Budapest Airport takarót, korlátlan wifihozzáférést, illetve igény esetén arcmaszkot biztosít. A képviselők visszatértek a nyári szünetből Pozsony. Boris Kollár (Sme rodina) tegnap megnyitotta a parlament ülését, mely során a képviselők a Zuzana Úaputová köztársasági elnök által megvétózott törvényekről tárgyaltak. Az államfő a nyáron több törvényjavaslatot is visszaküldött a honatyák elé. Az egyik a foügyészválasztásról szóló törvénymódosítás, mely több ponton is változtatna a jelenlegi eljáráson. Caputová főként azzal a ponttal nem értett egyet, hogy a javaslat értelmében a parlamenti képviselők visszahívhatnák a főügyészt, amennyiben úgy gondolják, hogy nem végzi megfelelően a feladatát. A képviselők elfogadták az államfő észrevételét, így a törvény e feltétel nélkül lép majd életbe. A sokat vitatott pont, miszerint nem ügyészek is jelentkezhetnek a főügyészi posztra, végül megmaradt. A másik megvétózott javaslat értelmében a közegészségügyi hivatalok információkat kaphatnának a telefonos szolgáltatóktól a rizikós országokból hazatérő személyek helyadatairól. Az államfő szerint ez a javaslat nincs összhangban a szlovák alkotmány elveivel, ennek ellenére a képviselők megtörték az elnöki vétót. Az ülésen továbbá szóba került a Belgiumban meggyilkolt szlovák állampolgár esete is. Az üggyel kapcsolatban a képviselők elfogadtak egy kinyilatkozást, melynek értelmében elítélik a belga hatóság tettét, és arra szólítják fel a belga kormányt, hogy derítsék fel az esetet. (nar)
