Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-10 / 210. szám

101 HASZNOSTANÁCS 2020. szeptember 10. | www.ujszo.com Hogyan válasszunk délutáni szakkört? ÖSSZEFOGLALÓ A koronavírus-járvány miatt sok szabadidős tevékenység márciustól szünetelt vagy on­line zajlott, és a szülők egy ré­sze az új tanévben óvatosab­ban választ csoportos foglal­kozást a gyerekeknek. Akár­csak a tanórák alatt, a szakkö­rökön is szigorúbb higiéniai előírások lesznek érvényben. Az iskolák kapui már kitárultak, és sok szülő most azon töri a fejét, eb­ben a tanévben milyen délutáni fog­lalkozást biztosítson csemetéjének. Különböző szakköröket rendszerint egyrészt maguk az iskolák szervez­nek, másrészt a helyi szabadidő- vagy művelődési központok, polgári tár­sulások és magánintézmények is szá­mos szabadidős tevékenységgel ke­csegtetnek. A megfontoltan kivá­lasztott szakkör nemcsak unaloműző, hanem rendkívül hasznos is lehet, sokszor itt derül ki, mihez van igazán tehetsége egy-egy tanulónak, mit szeretne csinálni felnőttként. Mire jó a szakkör? Általánosságban elmondható, hogy a szakkörök célja a gyermek szabadidejének hasznos eltöltése mellett a tehetségkutatás és -gondozás. Szakemberek szerint a szabadidős foglalkozások több szempontból "is hasznosak. Például segítségükkel alakítható a közösségi tudat, fejleszthető a Személyiség, bi­zonyos esetekben nagy szerepük le­het a pályaorientációban, esztétikai vagy egészségtudatos életmódra ne­velésben (sport, művészet), a kitar­tásra, a felelősségtudatra való felké­szítésben. A szabadidős tevékenységeket 3 nagy csoportra oszthatjuk: sport, művészeti és tananyagot kiegészítő különórák. Mindig a gyermek képes­ségeiből, alkatából, tulajdonságaiból kell kiindulni. Másra van szüksége egy örökmozgó, és másra egy jó kéz­ügyességgel, ritmusérzékkel vagy A járvány miatta szakkörökön is kötelezővé tehetik a szájmaszk viselését éles logikával rendelkező gyermek­nek. Figyelni és figyelmeztetni kell a gyereket, mihez van tehetsége, mert nem mindenkinek van pontos elkép­zelése arról, mit is szeretne. Gyakori szempontok Vannak, akik azért járnak valami­lyen szakkörre, mert ott akarnak szó­rakozni, s nem az utcán csellengeni. Ha a cél, hogy a gyermek közösségi életet éljen, akkor a tánckor, a sport­körök, a színjátszó szakkörök ideális lehetőséget nyújtanak. Ha valaki cse­metéje intelligenciájára szeretne hat­ni, akkor különböző tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörre érdemes be­íratni, de a sakk is megoldás lehet. „A szakkörök kiválasztásánál érdemes figyelembe venni gyermekünk sze­mélyiségét, terhelhetőségét és érdek­lődési körét. A túlzsúfolt napirend, amelybe nem fér bele a szabad játék­kal, barátokkal töltött idő, könnyen Téma: Szakkörök - kiválasztása ? kimerítheti gyermekünk energiafor­rásait, ami súlyos következmények­kel járhat. A gyermek könnyebben betegszik meg, vagy éppen nagyon szorongóvá válik. A túlterheltség te­hát testi-lelki szinten kihat a gyerme­kekre - figyelmeztet Lelkes Viktória pszichológus. - A szakkörök palet­!». *1.1 (Sh utterstock-felvétel) tája általában nagyon színes: zene, sport, kézművesség, nyelvtanulás, hogy csak a legnépszerűbbeket em­lítsem. És ezek mind fontosak is a gyermeki fejlődés szempohtjából, de nem minden áron.” Nagyon fontos szempont, hol zaj­lik a szakkör. Az iskolai foglalkozá­sok nagy előnye, hogy nem kell kü­lön elmenni valahova a gyerekkel; időt és pénzt spórolnak, ráadásul is­merős helyen, ismerős emberek kö­zött foglalkozhat olyasmivel, amiben örömét leli. Amire nincs lehetőség az iskolában, talán elérhető a közeli művelődési házban vagy szabadidő­­központban. Ha túl messzire kell menni, illetve a város különböző ré­szeibe kell utazni, az időigényes és egy idő után nagyon fárasztó lehet. Mennyibe kerül? A szabadidős tevékenységek rend­szerint pénzbe kerülnek, és vannak családok, ahol problémát okozhat havonta a családi költségvetésből ki­gazdálkodni az egyes szakkörökkel járó pluszkiadásokat. Mielőtt beírat­juk valahova gyermekünket, taná­csos előre tájékozódni a szakkört ve­zető pedagógusról (hány éve vezeti a szakkört, mennyire népszerű az általa vezetett tevékenység, milyen ered­ményeket ért el, mire lehet számítani a tanév végén), valamint arról, hogy mennyibe kerül, és a tandíj on ki vül mi szükséges a tevékenységhez. Az év elején minden gyerek átvehet(ett) az osztályfőnökétől az idei évre szóló oktatási utalványt, melyet olyan szakkörre válthat be, amilyenre akar. A saját iskolájában biztosan felhasz­nálhatja az utalványt, de némelyik szabadidőközpont is elfogadja. A művészeti alapiskolákban és a ma­gániskolákban el szokták utasítani, ott saját csekket adnak. Az előbbiekben általában 6-12 euró havonta a tandíj, a magánintézményekben lényegesen több - például a tenisz és a lovaglás ti­pikusan drága időtöltés. Óvintózkedések A koronavírus-járvány terjedésé­nek a megakadályozása érdekében az új tanév szigorú higiéniai intézkedé­sek mellett indult. Az első két hétben kötelező a szájmaszk viselése a kö­zépiskolákban és az alapiskolák fel­ső tagozatán, az alsó tagozatos alap­iskolásoknak csak ajánlott. A helyi­ségeket rendszeresen kell fertőtlení­teni, szellőztetni is gyakrabban kell. A szabadidős tevékenységek a leg­több helyen októbertől kezdődnek, és ha addig nem történik változás, ak­kor a szájmaszkok viselése már nem lesz kötelező. Ennek ellenére a szak­emberek óvatosságra intenek, és a későbbiek folyamán is tanácsos be­tartani a szigorúbb higiéniai intéz­kedéseket. Érdemes előre megér­deklődni, hány gyerek van egy cso­portban, milyen gyakran fertőtlení­tenek, kell-e becsületbeli nyilatko­zatot tenni a gyerek és a család egészségi állapotáról, illetve ha be­zárnák az intézményt, biztosítanak-e online órákat stb. (sza) Adjunk zsebpénzt? Ha a délutáni foglalkozás nem az iskola épületében van, sok szülő ad némi zsebpénzt - buszjegyre, uzsonnára-, amikor szakkörre kezd járni a gyerek. Minden tanév elején felmerül: mennyit és hány éves kortól adjunk? A pénz kezelésére és a vele való gazdálkodásra fokozatosan már pi­ci koruktól kell tanítani a gyereke­ket, megoszlanak a vélemények azonban arról, hogy ezt hogyan kell elkezdeni. Általános nézet: az óvo­dás korúak és a kis elsősök kezébe még nem való zsebpénz. Lelkes Viktória pszichológus szerint a zsebpénz a szülők kezé­ben hatékony tanítási-nevelési eszköz lehet, ha átgondoltan és tu­datosan adják gyermeküknek. „Egyértelműen kijelölni a korha­tárt és a pénzösszeget nem célszerű. Amikor szülőként - és itt fontos, hogy a két szülő hozzáál­lása megegyezzen a témában - a zsebpénzről döntünk, a következő szempontokat érdemes figyelem­be venni: milyen a család anyagi helyzete, mennyire érett a gyer­mek, mi a célunk a Zsebpénzzel” — hangsúlyozta a szakember. Hoz­zátette: ha szeretnénk tudatosan a pénzzel való gazdálkodásra taní­tani, akkor nem elég a hónap vagy a hét elején odaadni neki a pénzt, fontos beszélgetni a pénz értékéről és a spórolásról már alsós korban is. „Emellett fontoljuk meg, mennyi­re van szüksége gyermekünknek, amelyet zsebpénzként költhet el. Különböző korban különbözőek az igények is, a zsebpénz mértékét te­hát érdemes ehhez igazítani - se túl kevés ne legyen, abból nehéz spó­rolni, ha viszont túl sok, vészit az értékéből. Figyeljünk arra, hogy a zsebpénzt ne jutalom/büntetésként használjuk, a tanulást, jó jegyeket pénzhez kötni egyáltalán nem ja­vasolnám, mivel így a tanulás bel­ső motivációját csökkentjük” - magyarázta Lelkes Viktória. Pénzügyi elemzők szerint a 6-8 éveseknek elég például 1 euró, az idősebbeknek 5 euró, a középisko­lásoknak pedig 10 euró havonta. Eleinte, amíg megtanulnak gazdál­kodni, ajánlott elkérni a gyerekek­től a számlák hogy mire mennyit költöttek. (sza) Minden korosztálynak más ajánlott A megfelelő szabadidős tevé­kenység kiválasztásakor ala­posan mérlegelni kell a gyer­mek adottságait. Minden korosztályra más jellem­ző, és már a legkisebbeknek is szer­veznek szakköröket. A 0-3 évesek­nek elsősorban babatomát és -úszást, zenés-dalos játékokat ajánlanak - ez a kor ideális arra, hogy a gyermek megismerkedjen valamilyen közös­séggel. A 3-4 évesek óvodába kez­denek járni, túlteng bennük az ener­gia, nagy a mozgásigényük, de már kezdenek rajzolni is. Ebben a korban kedvelt tevékenységek: aerobic gye­rekeknek, úszás, rajz- és kerámia­szakkör, torna a szülőkkel. Az óvodáskorúakat már hozzá le­het szoktatni bizonyos rendszeres te­vékenységekhez, felelősségtudathoz, járhatnak nagyobb figyelmet és össz­pontosítást igénylő szakkörökre. Az 5-6 éveseknek például ezeket ajánl­ják: zenei nevelés és hangszerokta­tás, gyermekkórus, úszás, tenisz és kollektív sportok, ismerkedés idegen nyelvvel, színjátszókör, tánc. Az iskoláskorúak fizikailag és szellemileg is igényesebb foglalko­zást választhatnak. A 7-12 évesek körében kedvelt tevékenységek: küzdősportok, labdarúgás, floorball, modem tánc, hiphop, idegen nyelv, szülj átszás, számítógépes alapisme­retek, hangszeroktatás. Mozogjunk sokat! A mozgás minden korosztály szá­mára fontos. A gyermekek számára a legalkalmasabb sportok azok, ame­lyek javítják a reakcióikat, az egyen­súlyukat, a mozgások koordinálását, amelyek megtanítják őket az együttműködésre. Arról, hogy mely rendszeres testmozgást milyen kor­ban tanácsos elkezdeni, megoszlanak a vélemények. Ráadásul, minden gyerek más, és mindig az adott gyer­mek testi adottságait kell szem előtt tartani. Sportpszichológusok figyel­meztetnek: nem mozogni sokkal ár­talmasabb, mint mozgásban lenni, ugyanakkor a rendszerszerű sportte­vékenységgel csak akkor érhető el tartós hatás, ha mértékkel és öröm­mel végezzük. Nem minden gyerek szeret sportolni, ám őket is meg lehet mozgatni: sétálhatunk, kerékpároz­hatunk, labdázhatunk, korcsolyázha­tunk együtt gyerekeinkkel. Művészeti alapiskolák Sokan a szakkörök közé sorolják a művészeti alapiskolákat is, amivel főleg az ott dolgozó pedagógusok nem értenek egyet, mondván: ez több mint szakkör. Abban mindenki egyetért: olyan szabadidős tevékeny­ségről van szó, ahol az oktatói-nevelői munka, illetve a tanév megszervezé­se hasonlít a rendes általános iskolá­kéhoz. A művészeti alapiskolákban zenét, táncot és képzőművészetet le­het tanulni, illetve sok helyen van dráma, azaz színjátszó és beszédkészség-fejlesztő szak, sőt né­hol bevezették az audiovizuális és a multimediális szakot is. Egy-egy tan­óra 45 percig tart, de nem ritka, hogy például a rajz- vagy a tánciskolákban egyszerre egymás után megtartanak 2-3 órát is. Az utóbbiakban nem szoktak házi feladatot adni, a hang­szeren viszont naponta legalább egy picit kell gyakorolni. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: TANULÁSI ZAVAROK ■ PROBLÉMÁS ÉS INTEGRÁLT GYEREKEK, FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom