Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-10 / 210. szám
www.ujszo.com | 2020. szeptember 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lipsic nem a megfelelő jelölt Más körülmények között pompás jelölt lenne több pozícióra is, mégis túl sok minden MARTIN VANŐO lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy új főügyésze legyen az országnak, amikor a kormánypárti képviselők Zuzana í aputová államfő észrevételeivel együtt fogadták el újra a parlamentbe visszaküldött ügyészségi törvényt. Ezzel elkerültük, hogy az Alkotmánybíróságon landoljon a jogszabály és hónapokat kelljen várni a főügyész megválasztására. De ez még nem jelenti azt, hogy teljes az egyetértés a kormánykoalíció és az államfő között. Caputová megvárja, kit választ a parlament, és ha Daniel Lipsicet, akkor alighanem újra ringbe száll. LipSic a múlt héten ismerte be először, hogy fontolgatja indulását a főügyészi posztért. Ami hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy már alighanem el is döntötte. „Úgy vélem, most érkezett el Szlovákiában az a kivételes pillanat - talán első alkalommal az elmúlt harminc szól főügyésszé válasz évben amikor tényleg előre tudjuk mozdítani az igazságszolgáltatást és olyan embereket is bíróság elé állítsunk, akik eddig azt hitték, hogy a törvények felett állnak” - mondta Lipsic. Viszont számos érv szól az ellen, hogy ő legyen az új főügyész, és ezek közül már önmagában mindegyik elegendő ahhoz, hogy a kormánykoalíció más jelölt után nézzen. Először is még mindig nem telt le Lipsic feltételes büntetése, amit azért kapott, mert egy közúti balesetben halálra gázolt egy gyalogost. Ettől még lehetne főügyész, ez nem jogi akadály, hanem morális. Értette ezt Lipsic akkor is, amikor a baleset után kivonult a politikából, hát értenie kellene most is. Ugyanúgy választott funkcióról van szó, és ez talán még rosszabb lenne, mint amikor a miniszterelnök és a házelnök is plágiummal szerzi a titulusát. Másodszor: Lipsic soha nem volt ügyész. Bár a törvénymódosítás után ez már nem akadály, de attól még gond. A törvény előteijesztői arra hivatkoztak ennél a passzusnál, hogy számos országban létezik 3sa ellen ilyen gyakorlat, a főügyész nem volt korábban ügyész. Csakhogy ez félrevezető állítás, mivel olyan országokról van szó, ahol teljesen eltérő a Főügyészség felépítése és működése. A hazai jogi szaktekintélyek többsége szerint pedig az ügyészek közül kellene főügyészt választani. A harmadik ok Lipsic politikai karrierje és közeli kapcsolata a jelenlegi kormánykoalícióval, a gázolás előtt pedig Matovichoz is közel állt politikusként. Ha az államfő arra figyelmeztetett, hogy ne vigyük be a politikát a Főügyészségre, akkor ki lehetne még alkalmatlanabb jelölt, mint egy volt belügyminiszter és igazságügyi miniszter, aki a kormányfő munkatársa volt. Más körülmények között Lipsic pompás jelölt lenne több posztra is. Szakmailag felkészült, megvan a morális tartása és elég elszánt arra is, hogy az igazi nagyhalakra vesse ki a hálót. De most ez mégsem elég, túl sok minden szól a megválasztása ellen. Tudja ezt a köztársasági elnök is, a kérdés, hogy megérti-e a kormánypárti többség. A szerző a Trend kommentátora Egy Az igazi recesszió FELEDY BOTOND Ha valaki járt mostanában Európa bármelyik nagyobb repülőterén, tisztán láthatta és érezhette a koronavírus-válság hatásait. Nemcsak hogy zárva vannak a boltok, hanem jó párat már fel is számoltak, üresen kong számtalan helyiség. Nem, nem csak az utazni vágyókat érinti ez, és éppen ez a lényeg. Ha egy helyi csemegéket és specialitásokat áruló élelmiszerbolt zárt be, mint amilyennek a hült helyét láttam a dublini nemzetközi repülőtéren, akkor a következő lánc fútott végig a bezárás után: a helyi szárított halat se rendeli már meg az üzlet, ahogy az ír whiskey-t sem. Adót nem fizet a forgalma után, mert nincs. A munkavállalói azóta talán munkanélküliek. A halakat beszállító őstermelő a turistákat kiszolgáló belvárosi üzletekbe is jóval kevesebbet szállít, talán már ő is a csőd szélén áll, és csak az állami támogatások tartják életben. A rendezvényszervezésben és a turizmusban mindenütt hasonló a helyzet, a repülés és a nemzetközi közlekedés terén ugyanúgy. Autópályabenzinkutaktól a szendvicskészítőkig sok-sok beszállító került bajba. Az Egyesült Államokban már vannak olyan plázák, amelyeket lakóapartmanokká alakítanának át. Egyelőre felbecsülhetetlen számú munkahely szűnhet meg a világon. Míg Magyarországon érdekes módon hotelépítésre járt sokmilliárdnyi állami támogatás, de a jövő valószínűleg a kisebb léptékű turizmusé, nem a tömeges nyaraltatásé lesz. , Európa még megúszta a munkanélküliség megahullámát, egész pontosan rengeteg pénzből rakott elé gátat. Amíg a nemzeti segélyprogramokból finanszírozzák a munkavállalók fizetésének egy jó részét, addig a vállalatok valóban nem kezdenek tömeges elbocsátásba. De lehet, hogy a briteknél már ősszel véget ér ez, a németek és franciák még hosszabbítgatnak; és a szegényebb országok eddig sem tudtak ennyi pénzt beletenni egy ilyen programba. A lényeg sajnos ugyanaz. A legtöbbjei arra mutat, hogy nem lesz gyors gazdasági fordulat, sőt. Az államadósságok történelmi rekordnövekedésnek indultak, amit a következő években el kell kezdeni törleszteni - persze az adófizetőknek. Még rosszabb, hogy a munkanélküliség növekedése miatt megkezdődhet a hitelek bedőlése, ezzel a pénzügyi szektort is a koronaválság közepére sodorva. Azt pedig már csak a gazdasági szakértők teszik hozzá, hogy a deflációs kockázattal (és az emiatt elhalasztott beszerzésekkel, hiszen „úgyis még olcsóbb lesz” felkiáltással várnak sokan a vásárlásokkal) a gazdaság további komoly kihívásokkal nézhet szembe. Csökkenő kereslet, ami csökkenő termelést jelent, vagyis tovább erősíti a munkanélküliséget, ami tovább csökkenti a keresletet... Ha ezekből indulunk ki, akkor Európában csak 2021 -re érik majd be igazán a koronavírus gazdasági válságának első komoly hulláma, mikorra az állami kasszák ha nem is kiapadnak, de egyre csökken majd az újabb hajlandóság a pénzpiacok részéről, hogy az állami adósságokat nyakló nélkül finanszírozzák. A biztonsági öveket is be kell kötnünk amellett, hogy a maszkot viselünk. Nem elég túlélni a koronavírust, jön a recesszió. FIGYELŐ Bűzbomba Navalnij irodájára Ismeretlen összetételű bűzös folyadékkal támadtak meg Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus aktivistáit Novoszibirszkben, három ember kórházba került. A CNN amerikai hírtelevíziónak Olga Guszeva, Navalnij csapatának helyi programmenedzsere elmondta, két tréningruhás, maszkot viselő férfi rohant be a Novoszibirszk Koalíció 2020 irodájába, amely egyben a Navalnij-csapat helyi központja. „Az egyik tartotta az ajtót, a másik káromkodásokkal kísérve egy sárga folyadékkal teli palackot dobott, amelynek szúrós vegyszerszaga volt” - mondta Guszeva. A történteket a biztonsági kamerák rögzítették. A támadáskor mintegy ötvenen voltak az irodában, egy választási megfigyelői tanfolyamon vettek részt. Áz elviselhetetlen szag miatt mindenkinek el kellett hagynia az épületet, az emberek köhögtek, három önkéntest kórházba kellett szállítani, mert rosszul lettek, szédültek és rángatóztak. Navalnij néhány nappal azt megelőzően látogatott a szibériai városba, hogy augusztus 20-án rosszul lett és kómába esett a Tomszk- Moszkva repülőjáraton. A politikus a szeptember 13-i helyi választásra készülő ellenzéki jelöltekkel találkozott, és a helyi tisztségviselők korrupciós ügyeiről forgatott videókat Tomszkban. Novoszibirszkben szintén regionális választást tartanak. (MTI) A máltai kormányhoz vezetnek az újságíró-gyilkosság szálai Az egyik kérdés az, hogy a máltai bíróság elfogadja-e majd megdönthetetlen bizonyítékként a telefonüzeneteket. Több száz üzenetet váltott a máltai igazságügyi miniszter Yorgen Fenech üzletemberrel, akit azzal vádolnak, hogy ő rendelte meg Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró 2017-es meggyilkolását. A Times of Malta című napilap beszámolója szerint Edward Zammit miniszter és Fenech 700 üzenetet váltott 2019 januárja és októbere között a WhatsAppon keresztül, Fenech novemberi letartóztatása előtt. A miniszter nem tagadta, hogy üzeneteket váltott az üzletemberrel, de azt mondta, jóval a letartóztatás előtt megszakította vele a kapcsolatot. Leszögezte továbbá, hogy nem állt vele üzleti kapcsolatban. Zammit júliusban még úgy fogalmazott, hogy „nincs kapcsolat” köztük, noha azt elismerte, hogy ismeri az üzletembert. A WhatsApp-üzenetváltást Fenech telefonjából nyerték ki, az adatokat várhatóan a következő hónapban mutatják be a bíróságnak. Daphne Caruana Galiziát 2017 októberében egy autójába rejtett pokolgéppel gyilkolták meg. Az újságíró számos korrupciós ügyet derített fel, amelyek nyomán több magas rangú politikus és kormányzati tisztviselő kellemetlen helyzetbe került. Caruana Galiziának nem sokkal a halála előtt információk kerültek birtokába egy olyan erőműberuházásról, amelyben Fenech is érdekelt volt. Fenech azt mondta a rendőrségnek, üzeneteket váltott Joseph Muscat korábbi miniszterelnökkel és annak kabinetfőnökével, Keith Schembrivel is. Az üzletember szerint a gyilkosság valódi kitervelője Schembri volt, Muscat pedig tudott az ennek leplezésére irányuló erőfeszítésekről. (MTI)
