Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-10 / 210. szám
www.ujszo.com I 2020. szeptember 10. KÖZÉLET 3 Könnyen beletörhet az Európai Unióba az autoriter rezsimek bicskája FINTA MÁRK Brüsszel/Pozsony. Az autoriter rezsimek európai befolyásépítési kísérleteiről sok szé esik, ám elsősorban egyes országok vonatkozásában - holott az Európai Unió szintjén is vannak kísérletek, nem is kevés. Egy új tanulmány most épp arra próbál rávilágítani, mennyire jelennek meg az autoriter árnyak az európai intézményekben, például az Európai Parlamentben. A tanulmányt a Political Capital kutatóintézet készítette, a munkafolyamatba pedig bevonta több középkelet-európai ország társadalomkutató intézeteit is, Szlovákiából például a Közéleti Kérdések Intézetét (IVÓ). A kutatás arra összpontosít, hogyan nyilvánul meg európai szinten az autoriter rezsimek befolyása - a tanulmány készítői ezt az Európai Parlament esetében igyekeztek számszerűsíteni is, elsősorban azon keresztül, hogyan szavaztak az egyes EP-képviselők néhány, ezen a területen kulcsfontosságú jelentéssel kapcsolatban. Félig zárt ajtók Az olyan autoriter szuperhatalmaknak, mint Oroszország vagy Kína, melyeknek nagyon is kézzel fogható és jól körülhatárolható érdekeik vannak Európában, nincs könnyű dolguk, ha befolyásolni akarják az európai intézményeket. Míg sok tagállam önmagában kifejezetten sebezhető a befolyási kísérletekkel kapcsolatban, az Európai Unió egészen más terep. A magyarázat az EU struktúrájában rejlik: a felülről lefelé szerveződő, közvetlen utasításláncon alapuló autoriter rendszerek nem igazán tudnak mit kezdeni az ettől teljesen idegen logika alapján működő EU-val, amely hibrid rendszer. A hatalom több intézmény között oszlik meg, a formális bürokrácia bonyolult, túl összetett, nem feltétlenül konzisztens, és olykor kiszámíthatatlan. Az autoriter nyomás tehát hagyományosan inkább a tagállamokon keresztül történik, a bilaterális kapcsolatok révén, és kevésbé az EU intézményein keresztül. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tekintélyelvű rezsimek nem próbálkoznak, mondjuk lobbistákon és üzletembereken keresztül, kiaknázva azok európai vezetőkkel való kapcsolatát, vagy nem próbálják meg megkömyékezni az Európai Bizottság biztosait - ám ezzel általában kemény fába vágják a fejszéjüket, hiszen a döntéshozatal ezen a szinten egyáltalán nem egy emberen múlik. A tagállamokon keresztül ugyanakkor könnyebb a dolguk. Feltételezhető például, hogy Kína már többször is „megfúrt” olyan közös európai állásfoglalásokat az Európai Tanácsban, amelyek elítélték volna az országot - például az emberi jogok állapota, vagy a délkínai szigetvita kapcsán. Az EU lelkiismerete A tanulmány szerint az Európai Parlament - bár nem kulcsjátékos az EU külpolitikájában - gyakorlatilag az Európai Unió külügyi lelkiismeretévé vált az elmúlt időszakban, olyan álláspontokat artikulálva, melyek az unió legfontosabb értékein és alapelvein alapulnak. És bár az autoriter rezsimeknek vannak itt barátai, attól még messze vagyunk, hogy az ilyen álláspontokat valló képviselőcsoportok komolyabb érdekérvényesítő súlyt képviseljenek az intézményben. A tanulmány górcső alá vett több olyan kulcsszavazást az Európai Parlamentben, melyek egyértelműen az autoriter rezsimek, tendenciák vagy attitűdök elleni vagy melletti kiállásként értékelhetők. Ezek alapján az Identitás és Demokrácia (ID) szélsőjobboldali, valamint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) szélsőbaloldali képviselőcsoportoknál, valamint a pártcsaládon kívüli EP- képviselők egy részénél tapasztalható a diktatúrabarátság. Ez a csoport az EP mintegy ötödét teszi ki: jelentős csoport tehát, de az érdekérvényesítési potenciálja továbbra is alacsony. Szicherle Patrik, a Political Capital munkatársa, a tanulmány egyik szerzője lapunknak azt mondta: az oroszbarátság helyenként kifejezetten hangsúlyos, a politikusok a plenáris viták során gyakran állnak elő olyan érvekkel, melyek teljes A szlovák EP-képviselők közül Milan Uhrík, az LSNS jelöltje a kakukktojás, aki ott van a V4-es tagországok, illetve Ausztria, Bulgária és Románia öt legdiktatúrabarátabb képviselője között (TASR-feivétei) mértékben az orosz dezinformációs kampányokban érdekelt sajtótermékekben és propagandamédiumokban megjelentekre alapoznak. Árnyalatnyi különbség Kínával kapcsolatban tapasztalható az EP-képviselők között: a szélsőjobboldali politikusok általában sokkal szigorúbbak Kínával kapcsolatban, mint a szélsőbaloldal képviselői, akik az oroszokkal és Kínával kapcsolatban is megengedőbbek. A legnagyobb EP-csoportok, a Néppárt, a Renew Europe, illetve a szocialisták ugyanakkor kifejezetten kritikusak az autokrata praktikákkal szemben, tagjai pedig konzisztensen szavaznak az ezzel kapcsolatos szavazásokon. Magyarok és szlovákok A tanulmány és a hozzá kapcsolódó weboldal különös figyelemmel követi a közép-kelet-európai EP- képviselők tevékenységét, számon tartja minden szavazásukat, és két mérőszámon keresztül mutatja be, hogy az egyes politikusok mennyire utasítják el az autoriter rezsimeket, valamint mennyire tekinthetők Kreml-kritikusnak. A skála 0-tól 100- ig teljed, minél alacsonyabb a szám, annál diktatúrabarátabbnak tekinthető a képviselő. Mivel Közép- és Kelet-Európa egyfajta geopolitikai pufferzónának tekinthető Kelet és Nyugat között, adná magát a feltételezés, hogy például az orosz befolyás érezhető lehet az innen származó képviselők szavazásain. A tanulmány szerint azonban ez nem így van, sőt: a középeurópai képviselők általában jóval konzisztensebben utasítják el az autoriter praktikákat, mint az EP- képviselők átlaga. A szlovák képviselőket vizsgálva ez például egyértelműen megmutatkozik. Grigorij Meseznikov politikai elemző, a tanulmány Szlovákiával foglalkozó országjelentésének szerzője lapunknak kiemelte: a KDH képviselője, Ivan Stefanec például mindkét kategóriában a maximális, 100-as értékMire számíthatunk, ha nem törlesztünk időben? 77 millió eurót kapnak a frontvonalban dolgozók MOLNÁR IVÁN Pozsony. Egy tavasszal elfogadottjogszabálynak köszönhetően a hitelüket törlesztők kilenc hónapra kérvényezhették a törlesztés elhalasztását. Peter Kazimir jegybankelnök szerint a törlesztés felfüggesztését igénylők tizede tart attól, hogy a későbbiekben sem lesznek képesek törleszteni a hitelüket. Mire kellene ügyelniük, hogy ezt elkerüljék? ,Azokkal kapcsolatban, akik annak ellenére is igényelték a felfüggesztést, hogy ezt az anyagi helyzetük nem indokolta volna, a nagy kérdés az, mire használták fel az így felszabadult forrásokat. Ha a megspórolt pénzhez nem nyúltak hozzá, számukra semmi sem változik, hiszen a jövőben gond nélkül újra elkezdhetik törleszteni a hitelüket” - mondta el Andrea Straková, a Partners Group SK pénzügyi szolgáltató szakértője. Szerinte sok ügyfél azonban valóban nehéz helyzetbe került a koronavírus okozta válság miatt, és a későbbiekben sem lesz képes fizetni a törlesztőrészleteket. „Számukra azt ajánlhatjuk, hogy próbáljanak megegyezni a pénzintézetükkel a törlesztőrészletek standard elhalasztásáról” - tanácsolja Straková. Nem szabadna azonban megfeledkezni arról, hogy ez esetben már felkerülnek a bankok által vezetett adóslistára, és később már nehezebben jutnak kölcsönhöz. Pozsony. 77 millió euróra nő az az összeg, amelyet jutalmul fizetnek ki azoknak, akik a koronavírus-járvány első hulláma idején kockázatos munkakörülmények között dolgoztak. „így tudjuk biztosítani mindenkinek az ígért 300-tól 500 euróig terjedő összeget. Eredetileg 50 millió eurót szántunk erre a célra” - nyilatkozta Eduard Heger pénzügyminiszter a szerdai kormányülés után. Milan Krajniak munkaügyi miniszter főleg a szociális szolgáltatásokat nyújtó létesítmények alkalmazottait emelte ki. A tárcán belül körülbelül 27,3 millió eurót osztanak szét. Az összeget nemcsak az állami létesítmények kapják meg, mint amilyenek a gyermek- és családi központok, hanem a megyei önkormányzatokhoz, városokhoz, falvakhoz és civil intézményekhez tartozó létesítmények is. A védelmi tárcán belül 6972 katona és civil személy kap jutalmat az összesen 4,67 millió euróból. A belügyi tárca 11 180 alkalmazottat jutalmaz meg a rendőrség, a tűzoltó- és mentőszolgálat, a válságmenedzsment és a belügyi tárca tagjai közül. Marek Krajcí egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi tárca csaknem 38 millió eurót kapott, és ezt a következő napokban fogja elosztani csaknem 56 ezer alkalmazott között. (TASR, mi) számot érte el, minden szavazáson az autoriter és a Kreml-barát álláspont ellen szavazott. A Spolu, a Progresszív Szlovákia, az SaS képviselői is a 80-as értékhatár felett teljesítettek mindkét kategóriában, és nincs sokkal lemaradva az OEaNO képviselője, Peter Pollák sem (aki konzisztensen szavazott, de néhány szavazáson nem vett részt), valamint a Smer képviselői is. ,A szlovák EP- képviselők nagy részének tevékenysége maradéktalanul egybecseng Szlovákia hivatalos külpolitikai irányultságával” - mondta Meseznikov. A kakukktojás Milan Uhrík, az ESNS EP-képviselője, valamint Miroslav Radacovsky, a korábbi bíró, aki az ESNS listáján került be az EP-be, de később összeveszett Kotlebáékkal, és kilépett. Míg Radacovsky 37,25-ös és 37,14-es értékszámot ért el a felmérésben, addig Uhrík 29,28-as és 28,57-es eredménnyel büszkélkedhet - ezzel ott vannak a V4-es tagországok, illetve Ausztria, Bulgária és Románia öt legdiktatúrabarátabb képviselője között. Janus-arcú Fidesz Az autoriter tendenciákat a magyar EP-képviselők még a szlovák kollégáiknál is határozottabban utasítják el - és a sorból nem lóg ki a Fidesz 12 EP-képviselője sem. A tanulmány szerzői ezt egyfajta Janus-arcú külpolitikának értékelik - bár a Fidesz otthon folyamatosan harcol Brüsszellel, a Néppárttal, és egyre határozottabb keleti nyitást hangoztat, az EP-képviselők nagyon ritkán szavaznak máshogy, mint az európai mainstream, illetve az ÉPP. ,dinnek az oka lehet az is, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket pártcsaládjuk felé, másrészt megjelenítik a Fidesz európai arca toposzt” - véli Szicherle Patrik. O és Grigorij Meseznikov is felhívta a figyelmet egy további magyarázatra: az új tagállamok EP-képviselői kikerülnek a hazai politikai agendából, és világnézeti szempontból jobban közeledhetnek nyugati kollégáikhoz. Emellett pedig több és más jellegű információkhoz, magyarázatokhoz, narratívákhoz és kontextusokhoz is hozzájuthatnak az Európai Parlamentben. RÖVIDEN Diszkriminált korosztályok Pozsony. Egy tavaly elfogadott jogszabály szerint az 1957 és 1963 között született nőknek nem számolnak le fél évet minden egyes gyerek után a nyugdíjkorhatárhoz, ők így később vonulhatnak nyugdíjba, mint arra eredetileg jogosultak lettek volna. A mintegy 110 ezer nőt érintő diszkriminációnak a kormány szeretne véget vetni, a szerdai ülésén ezért úgy döntött, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatukat a parlament elé terjesztik, azzal a kitétellel, hogy a parlamenti vita során még módosító javaslatokat nyújtanak be ezzel kapcsolatban. (TASR)
