Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-09 / 209. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. szeptember 9.1 www.ujszo.com röviden Terrorizált fehérorosz ellenzékiek McGuinness lehet az új uniós biztos Brüsszel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Mairead McGuinnesst, az Európai Parlament egyik alelnökét javasolja új uniós biztosnak azt követően, hogy Phil Hogan, a bizottság kereskedelemért felelős ír tagja augusztus végén lemondott megbízatásáról, miután kiderült, hogy hazájában, Írországban megsértette a koronavírusjárvány miatt bevezetett előírásokat. Hogan területét Valdis Dombrovskis alelnökre ruházná át. Az uniós bizottság elnöke közölte, McGuinness számára a bizottság pénzügyi területekért felelős portfolióját szánja. (MTI) 1368 óv börtön a terroristának Ankara. Negyvenszeresen súlyosbított életfogytiglanra és további 1368 év börtönbüntetésre ítélte egy török bíróság azt az üzbég férfit, aki 2017 újévének hajnalán az isztambuli Reina klubban gépkarabélyával tüzet nyitott a tömegre és megölt 39 embert, beleértve egy rendőrt, 79 ünneplőt pedig megsebesített. Abdulkadir Masharipov a sokszoros életfogytiglani az alkotmányos rend megdöntésének kísérletéért, valamint a 39 ember szándékos meggyilkolásáért kapta. Az Iszlám Állam terrorszervezet azonnal magára vállalta a merényletet. Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás reményével törölte az alkotmányból. (MTI) Szövetségre lépett Maduro ellenzóke Caracas. Szövetségi megállapodást írt alá a Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető körül szerveződő több tucat párt és száznál is több civil szervezet. Az aláírók kötelezettséget vállaltak Venezuela felszabadítására és arra, hogy visszaadják a szuverenitást a nép kezébe. A részt vevő 37 párt egyetértett abban, hogy bojkottálja a december 6-ára kitűzött parlamenti választást, amelyet már előre elcsaltnak minősítettek. Nicolás Maduro elnöksége alatt a latin-amerikai ország súlyos válságba süllyedt, ötmillió lakos hagyta el Venezuelát. Guaidó másfél éve hadakozik Maduróval a hatalomért: tavalyjanuárban kikiáltotta magát ideiglenes elnöknek, és mintegy 60 ország el is ismerte őt Venezuela legitim vezetőjeként. (MTI) Iráni urándúsítók új csarnoka ópül Teherán. Irán megkezdte urándúsító centrifugái számára egy új csarnok építését a natanzi atomközpont közelében. Az iráni nukleáris program vezetője szerint korszerűbb, nagyobb lesz az új csarnok, amely a régi helyett készül. Utóbbi jelentős tűzkárt szenvedett július 2-án csaptak fel a lángok a főleg föld alatti atomlétesítményben. Irán úgy véli, hogy szabotázs történt. (MTI) Egy képbe sűrítve a mostani fehérorosz helyzet: az elrabolt majd fogva tartott Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető rendőrök gyűrűjében (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Brüsszel/Vilnius.A fehérorosz hatóságok elfogták a fehérorosz-ukrán határon Marija Kalesznyikava ellenzéki vezetőt, két társának pedig sikerült átszöknie Ukrajnába - közölte tegnap a fehérorosz állami média. Európa Tanács: Fehéroroszország a törvénytelenség állapota felé sodródik. A fehérorosz állami média szerint Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető „megkísérelt törvénytelenül átkelni a határon, de elfogták”. Két társának, Anton Radnenkavnak és Ivan Kravcavnak sikerült átszöknie Ukrajnába. Az Interfax ellenzéki forrásokra hivatkozva azt írta, hogy egyikük sem tervezte a távozást hazájukból, sőt határozottan ellenezték ezt. Ki akarták toloncolni Állítólag először elfogták, majd a határra szállították őket a hatóságok, és ott megrendezték Kalesznyikava szökési kísérletét. Más forrásokból az orosz hírügynökség úgy tudja, amikor Kalesznyikavát megpróbálták kitoloncolni, összetépte az útlevelét, és ezért nem engedhették át a határon. A három fehérorosz ellenzéki tagja a Koordinációs Tanácsnak - Kalesznyikava a testület elnökségi tagja is és mindhárman hétfőn tűntek el. Kalesznyikava az államfő, Aljakszandr Lukasenka egyik legkeményebb bírálója, és fontos szerepet játszott abban, hogy az augusztus 9-i elnökválasztás után - amelyet az ellenzék szerint elcsalt a hatalom - tömeges tüntetések és sztrájkok kezdődtek az országban. Minszk tárgyalásokat folytat Ukrajnával a fehérorosz ellenzéki Koordinációs Tanács két tagjának, Kravcavnak és Radnenkavnak kiadatásáról - mondta tegnap Lukasenka fehérorosz elnök. Kijev kemény ellenlépéseket tesz minden olyan kísérletre, amellyel a fehérorosz titkosszolgálatok megpróbálják felhasználni az ukrán határok nyitottságát - közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Nincs üzlet Lukasenkával Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető arra figyelmeztetett tegnap, hogy senki ne kössön nemzetközi megállapodásokat Aljakszandr Lukasenka kormányával, mert a majdani, demokratikusan megválasztott hatalom nem fogja őket magára nézve kötelezőnek tekinteni. A Vilniusban tartózkodó Cihanouszkaja videókapcsolaton keresztül szólalt fel az Európa Tanács politikai kérdésekkel és demokráciával foglalkozó bizottságában. Sem országok, sem pártok nem várhatják el, hogy a fehérorosz nép és az általa igazságosan és demokratikusan megválasztott kormány jóváhagyjon olyan egyezményeket, amelyeket akaratuk ellenére kötött a minszki il; legitim rezsim - mondta. Leszögezte, hogy Lukasenka nem legitim elnök, ; és többé nem képviseli az országot. F ennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország a törvénytelenség állapota felé sodródik, illetve politikai üldözések helyszínévé válik - jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára. Leszögezte: a polgárok tömeges megfélemlítése elfogadhatatlan, az eleve nehéz helyzet súlyosbodásának kockázatát hordozza magában, valamint előre nem látható következményekkel járhat. Az orosz medve árnyéka Lukasenka fehérorosz elnök a küszöbén áll annak, hogy kiárusítsa Fehéroroszország függetlenségét Oroszországnak egy szorosabb integrációról szóló megállapodással - közölte Linas Linkevicius litván külügyminiszter. „Oroszország most gyorsan elvégzi azt, amit 20 éve nem : tudott megtenni, és ez nagyon aggasztó” -jelentette ki a tárcavezető. Linkevicius szerint a szorosabb kötelék M inszk és Moszkva között orosz csapatok fehérorosz állomásoztatásához vezethet. Vlagyimir Putyin több éve sürgeti az orosz-fehérorosz viszony szorosabbra fűzését egy szövetségi állam keretében. Az orosz elnök augusztusban vetette fel ismét ezt az elképzelését. Lukasenka korábban sorra elvetette ezeket a kezdeményezéseket. Azonban az augusztus 9-i elcsalt elnökválasztás óta Lukasenka tömegtüntetésekkel és nyugati országok szankcióival is kénytelen szembenézni. Oroszország eddig kiállt szövetségese mellett, aki nemrég be: jelentette, hogy a közelgő napokban I Moszkvába látogat. Trump legszívesebben nem kereskedne Kínával Donald Trump amerikai elnök felvetette Washington ós Peking gazdasági kapcsolatainak esetleges szétcsatolását, vagyis a kétoldalú kereskedelem minimalizálását. Washington. Az amerikai elnök hosszasan foglalkozott Kínával. „Dollármilliárdokat veszítünk, és ha nem üzletelnénk velük (a kínaiakkal), akkor nem veszítenénk dollármilliárdokat. Ezt hívják szétkapcsolásnak, kezdjenek csak el gondolkodni erről” - fogalmazott Trump. Közölte: mindent megtesz azért, hogy a Kínába kiszervezett munkahelyeket visszavigye az USA-ba. ígéretet tett arra, hogy megtiltja a szövetségi kormányzat szerződéskötéseit olyan amerikai vállalatokkal, amelyek kiszervezik, vagy már ki is szervezték a munkahelyeiket Kínába. Adók kivetését helyezte kilátásba azon amerikai cégek számára, amelyek - úgy fogalmazott - „cserben hagyják” Amerikát, és Kinában vagy másutt hoznak létre állásokat. ,„Amerikát ismét a világ gyártási szuperhatalmává tesszük, és egyszer s mindenkorra véget vetünk annak, hogy Kínára támaszkodjunk. Akár a kapcsolatok szétkapcsolásával, akár masszív adók kivetésével történik ez, amit már korábban is megtettünk, de véget fogunk vetni a Kínára támaszkodásnak” - hangsúlyozta Trump. Kijelentette, demokrata párti kihívója, Joe Biden elnökjelölt „puha” Kínával szemben. „Ha Biden győz, Kína győzedelmeskedik, mert Kínáé lesz ez az ország” - hangoztatta. Az elnök bírálta Kamala Harris demokrata párti alelnökjelöltet is, mert szerinte átpolitizálja a járványellenes harcot. „Felelőtlen vakcinaellenes retorikát” vetett Harris szemére. A politikusnő ugyanis egy televíziós interjúban azt fejtegette, hogy nem bízik annak a vakcinának a hatékonyságában, amelyet még a novemberi elnökválasztás előtt fejlesztenek ki, mert szerinte nem a tudósok mondják majd ki az utolsó szót a forgalmazás ügyében. Trump kitért az Északi Áramlat-2 földgázvezetékre is. Úgy vélekedett, hogy Németországnak fel kellene mondania a gázvezetékre vonatkozó szerződést Oroszországgal. (MTI) Újra itt a Szabad Európa Gyűlik a pénz a Telexre Budapest. 27 év kihagyás után nem rádióként, hanem internetes újságként tért vissza Magyarországra a Szabad Európa (szabadeuropa.hu). Az amerikai kongresszus által finanszírozott médium azokban az országokban működik, ahol úgy látják, gond van a sajtószabadsággal. A lap első nagyobb, szöveges-videós anyaga arról szól, hogyan érintette a digitális oktatás a különböző anyagi helyzetben levő családokat. A Medial azt írja, kezdetben nagyjából tízfös szerkesztőség fogja írni a cikkeket a lapban, de külsősöktől is vásárolnak majd tartalmakat. Csák Gyula, a Szabad Európa Magyarország igazgatója azt mondta, szigorú előírások vonatkoznak rájuk, amiket be is fognak tartani. Mivel közszolgálati médiumnak minősülnek, elvárás velük szemben az objektivitás, a pártatlanságra törekvés, a középen állás és a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás. Nonprofit szervezetről van szó, így hirdetések egyáltalán nem futnak majd az oldalon. Nem fognak beszállni a hírversenybe sem, napi 15-20 hírt terveznek megírni, Csák szerint egyrészt azért, mert kevesen vannak, másrészt azért, mert inkább szűrőként akarnak működni a legfontosabb információk alapos feldolgozásával. Csák a BBC-nél kezdte karrieijét, majd Vovesz Tiborhoz, a magyarországi szerkesztőség vezetőjéhez hasonlóan dolgozott az Euronewsnál és a Kossuth rádiónál is. Csák igazgatóként Prágában, a FreeEurope / Radio Liberty régiós központjában fog dolgozni, onnan irányítja majd a magyar kiadást. A szerkesztőség munkatársai közt van a távozó indexes Szalai Bálint és a Magyar Narancstól igazolt Keller- Alánt Ákos is. (444, ú) Budapest. Gyűlnek az adományok, ám ez a pénz csak az induláshoz lesz elég Műnk Veronika, a távozó indexesek új lapjának, a Telexnek alapítója és leendő főszerkesztője szerint. Pénteken indult a távozó indexesek adománygyűjtő kampánya, az abból befolyó összeg biztosítja majd Telex című új lapjuk anyagi hátterét az induláshoz. Közösségi oldalukon kedden délelőtt azt közölték, hogy már 25 ezren támogatták őket. Műnk Veronika, az Index volt főszerkesztőhelyettese azt mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy az első napok adatai alapján a kampányuk igen sikeres, olyannyira, hogy a Telex egy-két héten belül elindulhat. Az új lapnál nem ugyanabban a szerkesztőségi struktúrában dolgoznak majd Műnk elmondása szerint, mint korábban az Indexben: nem ugyanazok lesznek a főszerkesztő-helyettesek, rovatvezetők, mint az előző munkahelyükön. Ennek részben az az oka, hogy kevesebben lesznek, részben pedig az, hogy több, korábban vezető pozícióban dolgozó kollégáját még versenytilalom köti, ezért egyelőre nem csatlakozhatnak a formálódó médiumhoz. „A célunk, hogy akkora szerkesztőséggel induljunk, ami lehetővé teszi, hogy minden fontos hírről beszámolhassunk hajnalban is, éjszaka is, karácsonykor is és újév kora reggel is” - magyarázta Műnk. Műnk szerint pusztán a reklámokból és az olvasói támogatásokból nem tud majd megélni a Telex, ezért „idővel előfizetéses lapnak kell lennie”. Az indulás után azonnal el fogják kezdeni kidolgozni az előfizetői modellt, (hvg.hu)
