Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)

2020-09-09 / 209. szám

2 I KOZELET 2020. szeptember 9.1 www.ujszo.com Rosszul fialtatjuk a megtakarításainkat A legnagyobb hiba, hogy az emberek többsége egyszerű bankszámlán tartja a megtakarításait (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A koronavírus-járvány idején a szlovákiai kisbefek­tetők körében ugyan nem tört ki olyan pánik, mint az előző gazdasági válság során, a lakosság nagy része azonban továbbra sem képes hatéko­nyan fialtatni a megtakarítá­sait. Mire kellene ügyelnünk? Míg az előző, 2008-ban kezdődő gazdasági válság során a lakosság tömegesen szedte ki pénzét a befek­tetési alapokból, az Across Private Investments befektetési társaság legfrissebb elemzése szerint a koronavírus-járvány idején sikerült megőriznünk a hidegvérünket. „Az eladásokat természetesen most sem sikerült teljesen elkerülni. A va­gyonkezelők márciusban 129 millió eurós mínuszban voltak, a kisbefek­tetők azonban gyorsan visszanyer­ték a bátorságukat, tudatosítva, hogy a befektetéseknél nem szabad az ér­zelmeikre hagyatkozniuk” - nyilat­kozta Marián Bulik, az OVB Allfi­nanz Slovensko pénzügyi elemzője. Elveszik a pénzünk Annak ellenére azonban, hogy a pénzpiaci pánikot ezúttal sikerült el­kerülnünk, a lakosság nagy része még mindig képtelen hatékonyan fialtatni a megtakarításait. „Az egyik leggya­koribb hiba, hogy a többség egyszerű bankszámlán tartja a pénzét. Jelenleg mintegy 40 milliárd eurót tartanak a lakossági folyószámlákon. Ezeken azonban az átlagos hozam a 2016 óta eltelt négy évben csupán 1,5 száza­lékos volt, vagyis évente kevesebb mint fél százalékkal gyarapodtak a megtakarítások. Ez arra sem volt elég, hogy legalább a korábbi értékét megőrizze az így félretett pénz, hi­szen az infláció is nagyobb volt” - mondta el Maros Durík, az Across Private Investments vezérigazgatója. Drága alapok Durík szerint ugyanilyen hiba, hogy a lakosság hajlamos drága és kevésbé hatékony pénzügyi termé­kekbe fektetni a pénzét. „A befekte­tési alapok átlagos ügyfelei az elmúlt négy évben így még az inflációra sem keresték meg a pénzt. A befektetési alapok átlagos bruttó hozama az el­múlt négy évben ugyan elérte a 12 százalékot, a hozam csaknem felét azonban elnyelték az alapkezelők, nem beszélve arról, hogy a hozamot meg is adóztatják” — tette hozzá Durík. Szerinte így azon sem szabad­na csodálkoznunk, hogy a kisbefek­tetők inkább az ingatlanvásárlás mel­lett döntenek, ezzel ugyanis az elmúlt négy évben átlagosan 30 százalékos hozamot érhettek el. Nyertesek és vesztesek A pénzpiacokon Durík szerint mára stabilizálódott a helyzet, és új­ra egyre többen szeretnének befek­tetni a megtakarításaikat, a többség azonban még mindig óvatos befek­tetőnek számít, vagyis irtózik a na­gyobb kockázatoktól, látványosabb változásokra így az elkövetkező időszakban sem számíthatunk. Az egyes ágazatok között azonban to­vábbra is látványos különbségek lesznek, így egyáltalán nem mind­egy, hogy a befektetéseink során mire fókuszálunk. „Minden válság­nak megvannak a győztesei és a nyertesei. A járvánnyal kapcsolatos krízis legnagyobb nyerteseinek a technológiai, a biotechnológiai és az egészségipari cégek számítanak, míg a legnagyobb vesztesek az olaj­ipari, szállodaipari és turisztikai cé­gek, az autógyártók és a légitársa­ságok” - nyilatkozta Andrej Raj­­cány, az Across Private Investments portfolió részlegének a vezetője. Szerinte a befektetők számára az el­következő időszakban érdekesek lehetnek a válság miatt jelenleg alulértékelt ágazatok is, így például az energiaipar, továbbra is jó befek­tetési lehetőséget biztosítanak azonban az ingatlanok is. Úgy tűnik, elkerülhetjük a durva becsapódást RÖVIDEN Újra megnyílt két határátkelő Bánréve. Az ingázók és a mun­kavállalók érdekében, az egész­ségügyi biztonság szigorú fenn­tartása mellett a kedden, szeptem­ber elsején elrendelt határzár után, ismét megnyílt két határátkelő Magyarország és Szlovákia között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén és Tomanádaskán. Ján Tóth lehet az államkassza őre Pozsony. A jegybank volt alelnö­­ke, Ján Tóth lehet a szlovák ál­lamkassza őrének számító Költ­ségvetési Tanács új elnöke-je­lentette be Eduard Heger pénz­ügyminiszter, aki szerint a kor­mány Tóth kinevezését javasolja a parlamentnek. A kormány jelölt­jének a kinevezéséhez azonban a parlamenti képviselők háromötö­dének a szavazatára lesz szükség. Heger szerint azért döntöttek Tóth mellett, mert világos elképzelése van arról, hogyan kellene fenn­tartható pályára állítani a szlovák államháztartást. „A szlovák kor­mányoknak meg kell tanulniuk, hogy a gazdasági növekedés idő­szakában elegendő tartalékot hal­mozzanak fel a nehezebb időkre, az elmúlt nyolc évben ugyanis nem ennek lehettünk a tanúi” - mondta el Heger. A Költségvetési Tanács eddigi elnökének, Ivan Sramkónak a hivatali ideje ugyan már tavaly júniusban lejárt, az utódjáról azonban az előző kor­mány már nem döntött, az új elnök kiválasztásáig ezért Sramko vezeti az intézményt. (mi, tasr) Hrnko és Danko is pártelnök lenne Pozsony. Ketten pályáznak a par­lamenten kívüli SNS elnöki posztjára: Andrej Dankojelenlegi pártelnök és Anton Hrnko alelnök. A párt új elnökét a liptószentmik­­lósi kongresszuson fogják meg­választani, szeptember 12-én. A párt sajtóosztálya szerint minden megyei tanács javasolhatott el­nökjelölteket. Danko múlt héten erősítette meg, hogy ismét meg­pályázza az elnöki posztot. Hrnko, a jelenlegi elnök ellenjelöltje, még júliusban azt üzente Dankónak, hogy ha ő marad az elnök, akkor a párt befejezi a működését. Az SNS-nek szerinte nincs más lehe­tősége, mint a jelenlegi vezetés le­cserélése. A februári parlamenti választáson az SNS 3,16 százalé­kot szerzett, és így nem került be a törvényhozásba. (TASR) Majsky rács mögött marad Prága. A prágai Legfelsőbb Bí­róság elutasította a jogerősen el­ítélt Jozef Majsky üzletember panaszát, melyet a Prágai Városi Bíróság azon döntése ellen nyúj­tott be, amely alapján augusztus elején őrizetbe vették. Majsky így előzetes letartóztatásban ma­rad. A prágai bíróság augusztus 6-án vette őrizetbe Majskyt. Az üzletember még a helyszínen pa­naszt emelt a döntés ellen. Majskynak a Horizont Slovakia és BMG Invest pénzügyi szol­gáltatókkal kapcsolatos csalások miatt kell letöltenie kilencéves börtönbüntetését. (TASR) MOLNÁR IVÁN A világjárvány okozta sokkot követően nyárra újra elstartoltak a legnagyobb hazai autógyártók, Szlovákia idei gazdasági visszaasóse így várhatóan mégsem lesz olyan drasztikus, mint amire a második negyedéves adatok alapján számíthattunk. Pozsony. A Statisztikai Hivatal a múlt héten katasztrofális adatokkal rukkolt elő a szlovák gazdaság idei második negyedéves alakulásáról. A világjárvány miatt az említett időszakban 12,1 százalékkal esett vissza Szlovákia gazdasági telje­sítménye az egy évvel korábbihoz képest, amire 1996 óta nem volt példa. Eubomír Korsnák, az Uni- Credit Bank elemzője szerint a drasztikus tavaszi zuhanáshoz a legnagyobb mértékben az autó­gyártók járultak hozzá, amelyek­nek a termelése az adott időszakban több mint a felével esett vissza. Halvány reménysugár A múlt heti borúlátó előrejelzé­seket követően a Statisztikai Hiva­tal e héten már jóval kedvezőbb adatokkal rukkolt elő. Kedden köz­zétett felmérése szerint Szlovákia kivitele júliusban már csaknem 1 százalékkal nőtt az egy évvel ko­rábbihoz képest, amihez leginkább épp az autóipar járult hozzá. Ez utóbbi esetében a kivitel 8 száza­lékkal nőtt tavaly júliusihoz képest, a szlovák export csaknem kéthar­madát így ez az ágazat adta. Német mentőöv „A szlovák gazdaság a negyedik legnyitottabb az uniós tagországok közül, számunkra így létfontosságú a külföldi kereslet növekedése és az országhatárokon átívelő kereske­delem zavartalan működése. Hogy az elkövetkező időszakban milyen irányt vesz a szlovák gazdaság, az így jelentős mértékben függ a kivi­telünk alakulásától” - nyilatkozta lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanács­adó társaság elemzője. Szerinte el­„Hogy az elkövetkező időszakban milyen irányt vesz a szlovák gazdaság, az függ a kivitelünk alakulásától". Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési társaság elemzője sősorban a német adatokat érdemes figyelni, hiszen a szlovák kivitel 22 százaléka az idei első fél évben is Németországba irányult. E tekin­tetben jó hímek számít, hogy au­gusztusban már nőtt a német ipari termelésre vonatkozó úgynevezett ifo-mutató, amelyet a müncheni egyetem gazdaságkutató intézete számít ki. Az index értéke a júliusi 14,3 pontról 15,4 pontra nőtt az el­múlt hónapban. A felmérés veze­tője, Klaus Wohlrabe szerint a né­met gazdaság motorja, a feldolgo­zóipar kezd visszazökkenni a régi kerékvágásba. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése szerint a legnagyobb né­met feldolgozóipari ágazat, az au­tóipar termelése júliusban már csaknem 7 százalékkal nőtt az elő­ző havihoz képest. Derűlátóbb elemzők Jóval derűlátóbb előrejelzéssel rukkolt elő a szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Ta­nács is. A második negyedéves 12,1 százalékos gazdasági visszaesést követően a Költségvetési Tanács elemzői a legfrissebb előrejelzésük­ben az idei harmadik negyedévre már „csak” 6,5 százalékos csökke­nést jósolnak. Az intézet elemzői ennek köszönhetően jóval derűlátóbbak az év egészét tekintve is. Míg júniusban még azzal szá­moltak, hogy az év első kilenc hó­napjának a gazdasági teljesítménye 11,2 százalékkal marad el az egy év­vel korábbitól, a most közzétett prognózisuk már csak 7,8 százalé­kos zsugorodással számol. „A kül­földi kereslet az iparban és a szol­gáltatásokban is nőtt, sok függ azonban attól, hogyan alakul a vi­lágjárvány második hulláma” - áll a Költségvetési Tanács által kiadott előrejelzésből. Korsnák szerint a második hullám miatt az év utolsó hónapjaiban enyhén romolhat a helyzet, a tavaszihoz hasonló mély­repüléstől a külkereskedelemben azonban már nem kellene tartanunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom