Új Szó, 2020. szeptember (73. évfolyam, 203-226. szám)
2020-09-02 / 203. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. szeptember 2. I www.ujszo.com Mi köze van az ivóvíz lítiumtartalmának az öngyilkossági ráta alakulásához? CSIBRÁNYI ZOLTÁN Az alkálifém lítiumról bizonyára sokaknak a lítiumion-akkumulátorok jutnak eszükbe. Ám rengeteg más területen is használják. És olyan hatást is kifejthet, hogy valaki ne akarjon öngyilkos lenni - noha ez így meióben furán hangzik, számos korábbi és egy nemrég megjelent kutatás is erre utal. Különféle vegyületeit felhasználják egyebek mellett a kenőzsírgyártásban, kohászatban, pirotechnikában, rakéta-hajtóanyagokhoz, zárt terekben a levegő tisztítására. Telekommunikációs termékekbe is kerül lítium. A bipoláris zavar egy a hangulatra, viselkedésre, érzelmekre ható pszichiátriai betegség - az ebben szenvedők kezelésére leghatásosabb gyógyszerek hatóanyagai is lítiumvegyületek; súlyos depresszió ellen is adhatják - ám csak vigyázva, túladagolása veszélyes mellékhatásokkal járhat. Egyes gyógyszerek szedése esetén nem is adható. Egy a CNS Drugs folyóiratban 2009- ben közölt tanulmány sok tünetet említ, amelyek a hosszú távú lítiumkezelésben részesülő páciensek tipikus panaszai, köztük gyomorbélrendszeri fájdalom vagy kellemetlenség, akaratlan remegés, megnövekedett vizelettermelés, ödéma. Azt írják, nefrogén (vese eredetű) diabetes insipidus betegséghez is vezethet. Előidézhet golyvát, ritkán tirotoxikózist, ezek a pajzsmirigyműködés zavarából adódnak. A lítiummal hosszú ideig kezeltek kb. 30 százaléka 4-10 kg-ot hízik. Idegrendszert érintő káros hatásai is lehetnek. Néhány ellenőrzött vizsgálat igazolta, negatívan hat a memóriára, éberségre, reakcióidőre. Ismertek a lítiumos kezeléssel összefüggő halálesetek. Anyatejbe is átjut, de még nem ismert, hogy hosszú távon hatással van-e a csecsemőkre. A jövő autóiban akár ún. lítiumlevegő akkumulátorok is működhetnek (évtizedek óta folynak kutatások-fejlesztések e téren, de ez a technológia még nem teljesen kidolgozott!). Lítium szinte minden kőzetben és talajtípusban van, ezekből kioldódva a felszíni vizekbe, talajvízbe, tengerbe is bejut. Érthető, eltérő mennyiségben megtalálható zöldségekben, gabonákban, halakban és más húsokban, fűszerekben is. Emberi szervezetbe elsősorban zöldségekkel és ivóvízzel jut. Georgia államban található az USA egyetlen természetes lítiumban dúskáló - 1888 óta palackozott - ásványvízforrása, amely az itt élő indiánok számára évezredek óta szent gyógyvíz, ezt régészeti leletek is alátámasztják. A kevés lítiumot tartalmazó vizek ivása hosszú távon lassítja az öregedést (European Journal of Nutrition, 2011). Érdekesség: a 7UP üdítőital eredetileg másnaposság elleni szerként került piacra 1929-ben, és lítium-citrátos vízzel készült, 1948-tól már nem. Mind több eredmény utal arra, talán megvédhet az Alzheimer-kór kialakulásától, például egy 2008-as spanyol tanulmány (Neurodegenerative Diseases) és egy 2014-es brazil tanulmány (ÁCS Chemical Neuroscience). Következzen a címbeli téma. Az angliai Sussex Egyetem kutatói szisztematikusan áttekintették az összes korábbi - Ausztriában, Görögországban, Olaszországban, Litvániában, az Egyesült Királyságban, Japánban és az USA-ban készült - olyan tanulmányt, amelyek összevetették az ivóvízmintákban természetesen előforduló lítium mértékét és az emberek öngyilkossági arányát, és kapcsolatot találtak közöttük. Az említett országokban összesen 1286 régióra, megyére vagy városra vonatkozóan születtek eredmények. A British Journal of Psychiatry oldalain 2020. július 27-én megjelentetett tanulmányukban a következő megállapításra jutottak: azokban a földrajzi térségekben, ahol az ivóvízben viszonylag magas a lítium-koncentráció, ott ennek megfelelően alacsonyabb volt az öngyilkosságok aránya. Ennélfogva szerintük a vízben levő természetes lítiumnak úgymond öngyilkossággátló hatása lehet. A fentiekhez a vezető szerző, Anjum Memon professzor kifejti: „Nagyon ígéretes, hogy az ivóvíz magasabb lítiumtartalma öngyilkosság elkövetését gátló hatást válthat ki és képes javítani a közösség mentális egészségét. Az egész világon évente több mint 800 000 ember követ el öngyilkosságot, és az öngyilkosság a 15-24 évesek körében vezető halálok. A Covid-19 világjárvány példa nélkül való időszakában és az ennek következtében előálló mentális egészségi problémák számának megnövekedése miatt egyre fontosabb a közösségek mentális egészségének a javítása, továbbá a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság előfordulásának csökkentése.” Egy másik szerző, Allan H. Young mindezt kiegészítve azt mondja:, Az összes rendelkezésre álló bizonyíték egységbe foglalása és elemzése megerősíti a korábbi, egy helyre vonatkozóan született tanulmányok megállapításait, és jelzésértékű összefüggést mutat az ivóvíz magasabb lítiumszintje és az alacsonyabb öngyilkossági arány között az adott közösségekben. Az ivóvízben a lítium mennyisége jóval alacsonyabb, mint amikor a lítiumot gyógyszerként alkalmazzák, bár a kitettség időtartama sokkal hosszabb lehet, az is lehetséges, hogy . már a fogantatás pillanatától kezdve.” A még teljesebb képért néhány további gondolat Anjum Memon professzortól: ,A következő lépések egyike lehet a hipotézis tesztelése randomizált közösségi kísérletekkel, amikor is az ivóvizet lítiummal dúsítják, különösen olyan közösségekben (vagy környezetben), ahol a mentálhigiénés állapotok, az erőszakos bűncselekmények, a krónikus kábítószer-használat és az öngyilkosságok kockázata bizonyítottan magas. Ez további bizonyítékokkal szolgálhat annak a hipotézisnek az alátámasztására, miszerint a lítium közösségi szinten felhasználható lenne ezen állapotok kockázatának csökkentésére vagy leküzdésére.” Rengeteg műanyagot esznek a frissen kikelt tengeri teknősök MTI-HÍR Veszélyes mennyiségű műsnyagdsrabot mutattak ki nem sokkal a kikelésük után elpusztult tengeri teknősök tetemében a Floridai Egyetem kutatói. Az intézmény Whitney Tengeri Biotudományi Laboratóriumának szakemberei 42 nemrég kikelt álcserepesteknős tetemét vizsgálták meg. Ezek a fiatal állatok sikeresen eljutottak a fészekből a nyílt vízig és elkezdtek táplálkozni, ám az erős szelek vagy a gyenge egészségi állapotuk miatt kisodródtak a partra - úja a theconversation.com. Ez egy döntő életszakasz a fiatal teknősöknél: muszáj bőségesen enniük, hogy megerősödjenek a parttól több száz kilométerre lévő táplálékszerző helyekre való kimerítő úszás után. A megfelelő táplálkozás továbbá segít nekik, hogy elég nagyra nőjenek a ragadozók többségének elkerüléséhez. A Florida északkeleti partjain begyűjtött 42 teknősből 39-ben (93 százalék) mutattak ki műanyagot a kutatók, gyakran megdöbbentően nagy mennyiségben. Többségében kemény, leggyakrabban fehér színű műanyagdarabokat találtak. Egy 48 grammos teknősből 287 műanyagdarabot szedtek ki, míg egy mindössze 27 grammos társában 119 különálló műanyagdarabot találtak. Ebben a korai életszakaszban a teknősök az óceán felszínén élnek, ahol a lebegő hínárok biztosítanak menedéket számukra. A kisteknősök gerinctelenekkel, például állati planktonokkal táplálkoznak. A tanulmány szerint a teknősök tápláléknak nézik és megeszik a hínárrengetegben és annak közelében lebegő műanyagokat. A kutatók egyelőre nem tudnak sokat arról, hogy a műanyagdarabok lenyelése menynyire széles körű probléma és milyen egészségi következményekkel jár a sebezhető fiatal tengeri teknősök esetében. Nagy mennyiségű műanyag lenyelése növeli az esélyét annak, hogy a lebomló műanyag nanorészecskék és a belőlük származó kemikáliák bekerülnek a teknősök véráramába, aminek nem tudni milyen egészségi hatása van. A lenyelt műanyagdarabok eltömíthetik a teknősök gyomrát, beleit, „elfoglalva” a helyet a valódi táplálékok elől, amelyekre szüksége van az állatoknak a túléléshez és a növekedéshez. Az óceánokban lévő müanyagszemét elsődleges forrása a szárazföld, például a szeméttelepek és gyárak. Évente csaknem 11 millió tonna műanyag kerül az óceánokba és az előrejelzések szerint 2040-re ez a mennyiség csaknem megháromszorozódik, elérve a 29 millió tonnát. A műanyag évszázadokon át megmarad a természetben, még a sós tengervízben is. Az 1950- es évekből, a műanyagtermékek tömeggyártásának kezdetéről származó anyagok még ma is ott vannak az óceánokban. A lenyelt műanyagdarabok eltömíthetik a teknősök gyomrát, beleit, „elfoglalva" a helyet a valódi táplálékok elől, amelyekre szüksége van az állatoknak a túléléshez és a növekedéshez (Shutterstock) Az egész világon évente több mint 800 000 ember követ el öngyilkosságot, és az öngyilkosság a 15-24 évesek körében vezető halálok (Fotó: Shutterstock)
