Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-28 / 201. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. augusztus 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Katonai erősítés a forrongó wisconsini városba Kritikus helyen kutat a török hajó Ankara. Törökország szeptember 1-ig meghosszabbította Oruc Reis nevű szeizmikus kutatóhajó küldetését a Földközi-tenger keleti medencéjében, ahol Görögország által vitatott területen vizsgálódik energiahordozók után. A kutatóhajót hadihajók kísérik. Athén mellett Nicosia is szuverenitása megsértését látja a tevékenységben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter arra intette Athént, hogy hagyjon fel a pimaszkodással, és nehogy „helytelenül lépjen”. A törökgörög tengeij ogi vitában N émetország próbál közvetíteni. (MTI) Életfogytiglani börtönbüntetés Christchurch. Tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a christchurchi bíróság a tavaly márciusban két új-zélandi mecsetben 51 embert lemészároló ausztrál Brenton Tarrantot. Ez volt az első alkalom, hogy valakit a terrorizmusellenes törvény alapján ítéltek el az országban, és először fordult elő az is, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Cameron Mander bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta, hogy e „torz ideológiájú, elvetemült személy tette mögött mélységes gyűlölet rejlik”, amely ártatlan emberek, nők és gyermekek meggyilkolására késztette. Jacinda Ardem új-zélandi miniszterelnök jelezte: a rémtett elkövetője megérdemli, hogy teljes és örök némaságra kárhoztassák. (MTI) Ismét működik Bejrút kikötője Bejrút. Ismét teljes kapacitással működik a bejrúti kikötő. Besszám al-Kaiszi, a kikötői hatóság vezetője azt mondta, libanoni és francia katonák együtt dolgoznak a romok eltakarításán és a part mentén elsüllyedt hajók kiemelésén. A munkálatok még két hétig tartanak. Libanon több országtól segítséget kapott azt követően, hogy augusztus 4-én a főváros kikötőjében felrobbant 2750 tonna ammónium-nitrát, amelyet évek óta, különösebb óvintézkedések nélkül tároltak ott. A robbanás súlyos pusztítást okozott Bejrútban, legalább 183 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, rengeteg épület megrongálódott. (MTI) Elhajóznak a tunéziai migránsok Lampedusa. Örömmel fogadta a lampedusai migránstáborba zsúfolt több mint ezer tunéziai tegnap azt a bejelentést, hogy a kormány karanténhajókkal szinte mindenkit elszállít a szigetről. A két olasz hajóval 850 migránssal csökkentik a lampedusai tábor létszámát. A tunéziaiak gazdasági bevándorlóknak számítanak, ezért a két ország közötti megállapodás értelmében Tunéziának vissza kell őket fogadnia, amire csak elvétve kerül sor. (MTI) Rendőrségi razziák Kenoshában. A város vasárnap óta lángokban áll. (tasr/ap) Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy erősítóst küld a faji zavargások miatt feldúlt wisconsini Kenosha városba, Tony Evers, a tagállam kormányzója pedig közölte, 500 főre növeli a Nemzeti Gárda városba rendelt létszámát. Washington/Kenosha. Az amerikai elnök hangsúlyozta: „Nem tűrjük a fosztogatásokat, a bűnös gyújtogatásokat, az erőszakot és az anarchiát az amerikai utcákon”. Trump leszögezte, hogy helyre kell állítani a törvényességet és a rendet a 170 ezer lakost számláló városban. A Fehér Ház munkatársai telefonon egyeztettek Wisconsin demokrata párti kormányzójával, aki elfogadta a felajánlott szövetségi segítséget. Ennek értelmében az elnök a Nemzeti Gárdát és a szövetségi rendőrség egységeit irányítja a Michigan-tó délnyugati partján fekvő Kenoshába. Tony Evers kormányzó közleményben tudatta, hogy felhatalmazást adott a wisconsini Nemzeti Gárda létszámának 500 főre növelésére is. A gárdisták a város rendfenntartó erőit segítik majd. Ez a segítség az infrastruktúra és a kulturális intézmények védelmét jelenti majd. A Chicago és Milwaukee között fekvő Kenoshában vasárnap törtek ki a zavargások, miután két rendőr egyelőre tisztázatlan körülmények között hátba lőtte a 29 éves affoamerikai Jacob Blake-et, akinél állítólag kés volt. A férfit megoperálták, és az állapota az orvosi jelentés szerint stabil. Családtagjai szerint deréktól lefelé megbénult. A városban már vasárnap éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, és Tony Evers kivezényelte a Nemzeti Gárdát is, eleinte csak száz fővel. A zavargások azonban nem csillapodtak, a város napok óta csaknem teljes egészében lángokban áll. Lakóépületeket, boltokat, egy autóüzlet valamennyi gépkocsiját felgyújtották, leégett az üzleti negyed. Szerdára virradóra a tüntetők egymást kezdték lőni, ketten meghaltak, egy embert pedig kórházban ápolnak. A rendőrség bejelentette, a szomszédos Illinois államban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, egy 17 éves fiatalt, aki ellen várhatóan gyilkosság miatt emelnek majd vádat. Clyde McLemore, a Black Lives Matter (BLM, Fekete életek számítanak) mozgalom helyi vezetője azt mondta: a demonstrációt addig folytatják, amíg a rendőröket bíróság elé nem állítják. A kenoshai zavargások nyomán feléledtek a tüntetések Wisconsin több városában, Minneapolisban, New Yorkban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban is. Ez utóbbiban a BLM aktivistái - köztük sok fehér amerikai - végigvonultak a belvároson, majd egy étteremben a vendégeket kezdték erőszakosan zaklatni. Azt követelték, hogy öklüket magasba emelve fejezzék ki szolidaritásukat a Black Lives Matter mozgalommal, mert - mint skandálták - „a fehér hallgatás erőszak”. (MTI, ú) Lukasenka hívhatja az oroszokat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Minszk. Oroszország tartalékot alakított ki rendvédelmi erőiből, hogy szükség esetón segítséget nyújtson Fehéroroszországnak - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök. Fehéroroszország belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta meg Lukasenka fehérorosz elnök a hazájával szomszédos országokat. Mintegy húsz tüntetőt őrizetbe vettek a fehérorosz biztonsági erők szerda este a Minszk központjában tartott megmozduláson. A rendőrség különleges alakulatai (OMON) érkeztek ki a minszki Függetlenség terére. Újbóli letartóztatások A tüntetés résztvevői közül a biztonságiak megjelenésekor a résztvevők közül többen a szomszédos utcákra menekültek, előtte azt skandálták, hogy „Győzni fogunk!” és „Éljen Fehéroroszország!”. Korábban a minszki belügyminisztérium azt közölte, hogy a szerdai kormányellenes tüntetések során 51 embert vettek őrizetbe. Tanúként idézték be a hatóságok Szvetlána Alekszijevicset az ellenzéki Koordinációs Tanács megalakítása miatt indított bűnvádi eljárás keretében, de a Nobel-díjas írónő megtagadta a válaszadást a fehérorosz nyomozóhatóságok kérdéseire. Az irodalmi Nobel-díjat 2015-ben elnyerő írónő élesen bírálta a tüntetések első napjaiban a békés tiltakozók elleni rendőrségi erőszakot. „A múlt századba illik az, amit az első három napban láttunk, amikor péppé verték az embereket”—mondta. Orosz eröösszevonás Oroszország tartalékot alakított ki rendvédelmi erőiből, hogy szükség esetén segítséget nyújtson Fehéroroszországnak — jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök. ,Az orosz erőket mindaddig nem fogják alkalmazni, amíg a szélsőséges elemek Fehéroroszországban nem lépik át a határt, és nem kezdenek banditizmusba” - mondta Putyin, aki szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kérésére intézkedett így. Úgy fogalmazott, kettejük megállapodása szerint a beavatkozás csak akkor történik meg, ha a helyzet ellenőrizhetetlenné válik. Előzőleg Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta: Oroszország az Egyesült Államok és egy sor európai uniós ország lépéseit a Fehéroroszország belügyeibe való beavatkozásként értékeli, amire sok a bizonyíték. „Látjuk, mit csinálnak a balti államok, látjuk, mit csinál Lengyelország és látjuk, hogy mit csinál az Európai Unió államainak egész sora. És még a NATO is. Látjuk az Egyesült Államok álláspontját. Mi ezt egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítjük” - kommentálta Zaharova a Fehéroroszország körül kialakult helyzetet. Hibrid háborút látnak Fehéroroszország belügyeibe való nyílt beavatkozással vádolta meg tegnap Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hazájával szomszédos országokat, hozzátéve, hogy ezek kormányai „hibrid háborút” folytatnak Minszk ellen. Azt mondta: Fehéroroszország szomszédai az új választás kiírására vonatkozó követelésükkel nyíltan beavatkoznak országa belügyeibe. Ezt ő „diplomáciai háborúnak, diplomáciai mészárlásnak” nevezte. Megismételte azt a vádat, hogy Lengyelország annektálni akaija a határ menti (lengyel kisebbség által is lakott) Hrodna (lengyelül Grodno) városát és a Hrodnai területet. Közölte: Minszk csapatokat vezényelt a térségbe. Fehéroroszországban tüntetések zajlanak az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka megszerezte 6. államfői mandátumát. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást, és a nyugati országok sem ismerik el annak eredményét. Távozik posztjáról Phil Hogan, az Európai Unió kereskedelmi biztosa a járványügyi előírások - hazájában, Írországban történt - megsértése miatt. Az ír kabinet elhatárolódott Hogantől, amiért a korlátozások dacára részt vett az ír parlament golfegyesületének vacsorarendezvényén, amely nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak, emellett az országban tett útjaival további járványügyi intézkedéseket, így vesztegzárra vonatkozó előírásokat is megszegett. Múlt pénteken Dara Calleary ír agrárminiszter már beadta lemondását, mert részt vett a 80 fős rendezvényen. Dublin 6 főben maximalizálta a beltéri rendezvények jelenlévőinek számát, leszámítva az esküvőket és a miséket. (TASR) Sztrájkolnak a magyar önkormányzati dolgozók Budapest. Béremelést követelnek és tiltakoznak a magyar önkormányzatokat ért kormányzati elvonások miatt. Három napon át sztrájkolnak az önkormányzati dolgozók szeptember 2-a és 4-e között, ezért a munkabeszüntetést szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívja a figyelmet: „akinek sürgős elintéznivalója van az önkormányzati hivatalokban, az a szeptember eleji sztrájk előtt tegye meg vagy időzítse a sztrájk utáni napokra”. Boros Pétemé, az MKKSZ elnöke elmondta: „az elmúlt hónapok kormányzati döntései ellehetetlenítették az önkormányzatok gazdálkodását, és ezzel veszélybe sodorták több ezer önkormányzati dolgozó munkáját, biztos megélhetését”. A közszférában munkaerőhiány van, az alacsony keresetek miatt nagy a dolgozók íeterheltsége. A koronavírus-járvány alatt az önkormányzati dolgozók egészségüket veszélyeztetve védték a lakosságot, de a védekezés költségeit még mindig nem térítette meg az állam. A gazdaság több hónapos leállása csökkenti az iparűzési adót, hiányzik az önkormányzati bevételekből az ingyenes parkolás miatt be nem szedett pénz, a kieső turisztikai bevétel, az elvont gépjárműadó, miközben nőtt a szolidaritási adó mértéke - emelte ki az érdekvédő. Hozzátette: az önkormányzatokat érintő súlyos elvonások miatt elbocsátások lehetnek, miközben az ágazatban munkaerőhiány van. (MTI, Nszav)
