Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-22 / 196. szám
www.ujszo.com | 2020. augusztus 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kötelezővé lehet tenni a Covid-oltást? Az unoka kérdez LAMPLZSUZSANNA Az egyen szabad döntéshez való joga ütközhet a közérdekkel MARTIN VANCO égéhez közeledik a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztéséért indított versenyfutás szerte a világban, és hamarosan nem az lesz a kérdés, hogy mikorra lesz oltóanyag, hanem hogy lesz-e elég, és kik fogják megkapni. És a politikára vár annak eldöntése, hogy kötelező lesz-e az oltás, vagy önkéntes. A politikusok többsége egyelőre visszafogott ebben a kérdésben, illetve a járványügyi szakemberekre hárítja a válaszadást. Csakhogy ez nem csupán járványügyi, egészségügyi döntés, hanem politikai is. Az egyén szabad döntése és az állami rendelkezés kerülhet összeütközésbe. Szakértők szerint a lakosság 60-70 százalékát kellene beoltani, hogy értelme és eredménye legyen az egésznek, de az egyre növekvő oltásellenesség mellett nehéz elképzelni, hogy például Szlovákiában sikerülne meggyőzni 3-4 millió embert, hogy oltássá be magát. Még masszív információs kampánnyal sem. Eközben az érvek és ellenérvek sem teljesen világosak és egyértelműek. A kötelező oltás ellen elsősorban azt az érvet hozzák fel, hogy mindenkinek jogában áll a saját testével kapcsolatban döntést hozni - erre vannak más példák is az egészségügyben. (Itt kell megjegyezni, hogy a kötelező maszkviseléssel kapcsolatos vita egyáltalán nem ide tartozik, mert az nem jelent semmiféle beavatkozást a szervezetünkre nézve.) Mi több, a nemzetközi emberi jogok szerint még az életmentő gyógykezelés is visszautasítható, még ha irracionálisnak is tűnik ez ajog. A másik oldalon viszont ott van a közegészségügy és a társadalmi érdek, és vannak olyan felelőtlen egyének is, akik például visszautasítják a jelenleg is kötelező oltásokat, veszélybe sodorva ezzel az úgynevezett nyáj immunitást. Az államnak ezért bizonyos esetekben jogában áll korlátozni az egyéni jogokat a közérdekre hivatkozva - például ez a helyzet a gyerekeknek adott kötelező oltásokkal. Csakhogy ha az állam erőnek erejével rendelné el a Covid elleni kötelező oltást, az esetleg még nagyobb ellenállást szülne, növelné a bizalmatlanságot az állami intézményekkel szemben, és a populisták malmára hajtaná a vizet. Célszerűbb tehát kompromisszumos megoldás után nézni. Ilyen, ha az oltásra úgy tekintünk, mint a normális élethez való visszatérésünk eszközére. A volt egészségügyi miniszter asszony valami hasonlóra törekedett, amikor azt akarta elérni, hogy az óvodákba csak olyan gyereket vegyenek fel, aki átesett a kötelező oltásokon. A koronavírus esetében valami hasonló lenne, ha például nem vehetne részt tömegrendezvényeken az, akit nem oltottak be. De hogy végül hova veretne az állampolgárok ilyen módon való szelektálása, azt ma még nem látjuk és elképzelni is nehezen tudjuk. A legvalószínűbb megoldás tehát valami olyasmi lehet, hogy csak a legveszélyeztetettebb csoportokhoz tartozókat oltják be kötelezően. Például az idősotthonok lakóit, ráadásul itt semmiféle komoly ellenállásra nem kell felkészülnie az államnak. A kompromisszum ára azonban végső soron az, hogy a vírus itt marad velünk. A szerző a Trend kommentátora Kicsi unokám szeret biciklizni. Ez jó. Ami nem jó, hogy alig van hely, ahol ezt megtehetné. Az úton autók száguldoznak, a járdán és a kerékpárúton pedig felnőtt biciklisták és újabban elektromos rollerezők. Ha falun vagyunk, akkor is csak a templom körül kerekezhet. Miközben a tölgyfaaggastyán alatt várom, mikor bukkan fel újra, eszembe jutnak a falusi nyaraim, amikor a főúton játszottunk, és ez egyáltalán nem volt veszélyes, mert csak elvétve bukkant fel egy-egy autó. Emlékszem, a falusi gyerekek szinte hősnek tartottak, mert amikor a kocsmánál át akartunk menni az út másik oldalára, és a kanyarban feltűnt egy autó, akkor csak én mentem át, ők nem mertek, pedig nagyon messze volt még az a jármű. Csak hát ők nem voltak hozzászokva, nem tudták kiszámítani a távolságot a biztonságos átkeléshez, én meg pozsonyi gyerekként bő tapasztalattal rendelkeztem. Unokám nemcsak biciklizni szeret, hanem kíváncsi is, az autótéma pedig a kedvencei közé tartozik. Meg is kérdezi, hogy akkor miért nem volt olyan sok autó, mint most. Mert keveset gyártottak, ezért drága volt, és mivel drága volt, kevesebb embernek volt rá pénze. De azért egyre többen akartak autót venni, mégsem tehették, mert keveset gyártottak. Nem akarja elhinni. Nem volt autó? Hát nem. Fel kellett iratkozni egy listára, aztán az ember valamikor sorra került. Még a bicajozást is abbahagyja, olyan keményen gondolkodik azon a rég letűnt világon. Én meg utánanézek a múltbeli sajtóban, hogy konkrétumokkal is tudjak neki szolgálni. Hangosan olvasom, hogy harminc évvel ezelőtt a Mladá Boleslav-i Skoda Autógyárban arra az esztendőre 190 000 Favorit személygépkocsi gyártását tervezték (kérdezi, mi az a Favojit?). Ebből körülbelül 130 000 kocsi került a hazai piacra (Nem autó? De. Akkoj méj kocsi?). Ez még mindig kevés volt. A gyárban 1995-ig 220 ezer darabra akarták növelni a termelést. További három év után már évente 350 ezer gépkocsit akartak gyártani (Mi az a gépkocsi? Autó. Méj gépkocsi, méj nem autó?). Az is kiderült, hogy az akkoriban közlekedő személygépkocsik közül (Méj személygépkocsi, méj nem gépkocsi?), szóval az autók közül - a kisgyerek a számokat is szereti-591 ezer ötévesnél fiatalabb, 747 ezer 5-10 éves, 698 ezer 10-15 éves, 444 ezer 15 évesnél régebbi, s még 55 ezer olyan kocsi is futott, amelyeket több mint húsz éve gyártottak. Vagyis nagyon öregek voltak (Akkoj tjagacsok!). A személygépkocsipark átlagos megújulási ideje tizennyolc év volt. Vagyis egy autóval lett felnőtt a gyerek. Aztán már nehéz is volt megválni tőle, úgy az ember szívéhez nőtt. A mi első autónknak, egy világoskék Skodának, még nevet is adtunk. O volt Autó Aurél. Tizenöt éves volt. Az is tjagacs volt jelenti ki az ifjú. Az. De nekünk akkor megbecsült családtag. FIGYELŐ Járvány alatt is dőzsöl a politika Tegnap lemondott Dara Calleary ír földművelési miniszter, mert kiderült, hogy részt vett egy tömegrendezvényen. Calleary azzal védekezik, hogy az előzetes információi szerint „teljesen másképp kellett volna kinéznie a rendezvénynek”. Micheál Martin kormányfő annyit közölt, hogy Calleary „rosszul mérte fél a helyzetet. A miniszter az ír parlamenti golfklub fogadásán vett részt, ahol több mint 80-an voltak, köztük számos politikus. A partit egy nappal azután rendezték, hogy a kormány új szigorításokat vezetett be, és most csak hat személy lehet egyszerre zárt térben. Az eset felháborította az íreket, és a közösségi médiában zúdították haragjukat a miniszterre. Sokan írták, hogy közeli családtagjaik esküvőjére, temetésére sem mehettek el, a politikusok meg dőzsölnek. (tasr) Ausztrália mindenkit beoltatna A világ számos országában már arról vitáznak, kötelezővé lehet-e tenni a koronavírus elleni oltást. Scott Morrison ausztrál kormányfő kötelezővé tenné, mihelyst rendelkezésre áll az oltóanyag. Morrison nyilatkozata szerint amennyire csak lehet, kötelezővé kell tenni az oltást a 25 milliós lakosságú országban, kivételt csak egészségi okokból lehetne elfogadni. A tervek szerint az oltás valamennyi ausztrál állampolgár számára ingyenes lesz. (MTI) Ha lefotózod Szijj ártót, akár a csónakodat is elsüllyeszthetik Ha valaki lefényképez egy magyar politikai közszereplőt, annak például el lehet süllyeszteni a csónakját - legalábbis a magyar kormány szakértője szerint. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter továbbra is próbálja elsunnyogni luxusjachtos nyaralását, amelyet dolgozásként állít be, ám számos ok miatt a súlyos korrupció gyanúja is felmerül. Az Átlátszó közölt fotókat a hajókázásról. Viszont Földi László, a kormány kedvenc „biztonságpolitikai szakértője”, egykori kommunista hírszerző szerint kémkedés állhat a háttérben - írta a 24.hu. Földi szerint komolyan meg kéne vizsgálni, hogy az Átlátszó milyen külső szervek számára dolgozik. Szerinte bűncselekmény volt Szijjártó „megfigyelése”, ahogy a képek engedély nélküli közzététele is, mivel egy védett személy hollétét leplezték le, emiatt például merényletet is végre lehet hajtani ellene. Moroghat a választó... Földi szerint titkosszolgálati manőverről van szó, és a „védett személy tartózkodási helye államtitok. És most ezen lehet morgolódni, hogy a választók és egyebek... De a választók közül senki nincs kitéve annak a potenciális merényletlehetőségnek, ami egy védett személy esetében felmerül.” Földi szerint jogos lett volna az is, ha a külügyminiszter emberei elsüllyesztik a csónakot, amivel a fotós a jacht közelébe ment. Ha lett volna egy határozott testőrparancsnok, akkor elsüllyedt volna a csónakjuk Földi szerint. Napi tízmillió A G7 című portál szerint napi tízmillió forint körül van az ahhoz hasonló jachtok bérleti díja, amilyenen Szijjártó Péter külügyminiszter nyaralt Szijj Lászlónak, a kormányzati közbeszerzési pályázatokon taroló Duna Aszfalt tulajdonosának hajóján. Eközben a miniszter Facebook-oldalán olyan fotók jelentek meg, mintha az irodájában dolgozna. Gulyás Gergely miniszter szerint Szijjártó saját felelőssége, hogy kinek a jachtján ül. A külgazdasági minisztérium semmilyen részletet nem árult el a hajózásról, most már azt mondván, hogy Szijjártó szabadságon volt, és „magánprogramjairól” nem adnak tájékoztatást. Közben viszont azt is állítják, hogy a szabadsága alatt is dolgozott, ezért jelentek meg a munkájáról szóló Facebookposztok. (24.hu, 444.hu)
