Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)

2020-08-20 / 194. szám

www.ujszo.com | 2020. augusztus 20. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 Jelzőlámpával látnák el az élelmiszereket Jozef Bíreá, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügye­lőség igazgatója szerint egészen más a minősége az olyan zöldségnek vagy gyümölcsnek, amelyet a helyi gazdáktól szerzünk be a piacon, mint annak, amely napokon át utazott hozzánk például Spanyolországból (TASR/AP-feivétei) MOLNÁR IVÁN Nyitra. Hamarosan Szlovákiá­ban is bevezethetik az élelmi­szerek jelölésénél használt jelzőlámparendszert, zöld, narancssárga és piros színnel jelölve, hogy az adott élelmi­szer mennyire biztonságos. A jelzőlámpaszerű adatközlést az élelmiszerek esetében a Sme rodina képviselői vetették fel, akik szeret­nék elérni, hogy az ezzel kapcsola­tos javaslatukat már a parlament szeptemberi ülésén vitassák meg. A rendszer elvileg pofonegyszerű. Zöld jelzést kapnának azok az élel­miszerek, amelyek nem tartalmaz­nak egészségtelen összevetőket, biztonságosan visszakövethető a származási helyük és összetételük. Ha az említett három feltételből az adott élelmiszer egynek nem felelne meg, akkor narancssárga, ha pedig minimum kettőnek, akkor már piros jelzést kapna. „A vásárlóknak biz­tosnak kell lenniük abban, hogy mi­nőségi élelmiszerhez jutnak az üz­letekben, és azt is tudniuk kellene, hogy honnan származik”-mondta el Boris Kollár házelnök, a Sme rodina elnöke a zöldség- és gyümölcster­mesztőkkel, forgalmazókkal meg­tartott e heti nyitrai találkozóján. Garantált a minőség A házelnök véleményét osztja Jo­zef Bíres, az Állami Állategészség­ügyi és Élelmiszer-biztonsági Fel­ügyelőség (SVPS) igazgatója is, aki szerint rendkívül fontos lenne az élelmiszerek, különösen a zöldsé­gek és gyümölcsök származási he­lyének az egyértelmű feltüntetése. „Egészen más a minősége az olyan zöldségnek vagy gyümölcsnek, amelyet a helyi gazdáktól szerzünk be a piacon, mint annak, amely na­pokon át utazott hozzánk például Spanyolországból” - mondta el Bíres. Patrick Linhart, a Sme rodina par­lamenti képviselője szerint a friss, hazai élelmiszerek termelőinek se­gíthetne a jelzőlámpaszerű adatköz­lés. Ennek köszönhetően gyorsan és egyszerűen fel lehetne mérni, hogy melyik a valóban friss élelmiszer, és mely az importőrök által behozott, amelyet hazaiként próbálnak meg rásózni a vevőkre. » Hatékony segítség A témában elvégzett korábbi fel­mérések szerint elsősorban az ala­csonyabb végzettségűek körében lenne nagy jelentősége a feltűnő jel­zésnek, mert ez a társadalmi réteg nem merül el kellően a számszerű adatok tanulmányozásában, ráadásul jelentős részük az átlagosnál egyéb­ként is egészségtelenebb életmódot folytat. Ez utóbbival kapcsolatban több felmérés is kimutatta, hogy köz­vetlen összefüggés létezik az egész­ségtelen összetevők feltűnő jelzése valamint a szív- és érrendszeri meg­betegedések vagy a cukorbetegség gyakorisága között. Egy németor­szági felmérés szerint azonban a megkérdezett szülők több mint 90 százaléka is helyesnek tartaná a cso­magolásijelzőlámpa feltüntetését. „A jelzőlámpaszerű adatközlésről szóló javaslatunkat szeptemberben szeretnénk benyújtani a parlament­be”-nyilatkozta Linhart. Szerinte az új jelölést két fázisban vezetnék be. Áz első fázisban mindez önkéntes alapon működne, vagyis a termelők és forgalmazók kipróbálhatnák, ho­gyan működik mindez a gyakorlat­ban. „Nem büntetni szeretnénk, ha­nem megjutalmazni a zöld jelöléssel azokat, akik biztonságos élelmisze­reket állítanak elő és forgalmaznak” - állítja Linhart. Kollár szerint azon­ban egyéb olyan újításokat is tervez­nek, amelyekkel a termelőkön sze­remének segíteni, csökkentve pél­dául a rájuk háruló bürokratikus kö­telességeket is. A házelnök is elis­merte azonban, hogy a javaslataikat még a koalíciós tanácsnak is meg kell vitatnia. Hol vehetjük meg a legolcsóbb húst? MOLNÁR IVÁN Az elmúlt években látványo­san nőtt a hús ára a szlovákiai üzletekben, így az sem csoda, hogy a visegrádi országok közül a húsféleségek szem­pontjából továbbra is Szlová­kia a legdrágább - derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb jelen­téséből. Pozsony. 2017-ben a Szlovákiá­ban árult hús átlagára az uniós átlag 76,6 százaléka körül mozgott, ta­valyra ez az Eurostat szerint 81,1 százalékra ugrott, ami a visegrádi országok közül a legmagasabb ér­ték. Csehországban a hús ára az uniós átlag 77, Magyarországon a 75,3, Lengyelországban pedig csu­pán a 63,3 százalékát éri el. A len­gyelek ezzel - a románokkal kar­A Szlovákiában árult hús átlagára tavaly az uniós átlag 81,1 százaléka körül mozgott (TASR-felvétel) öltve - a legolcsóbban juthatnak hozzá a húshoz az egész Európai Unióban. A statisztika a húsárak elemzése során a marha- és borjú­húst, a sertéshúst, a juh- és kecske­húst, a baromfit és egyéb készítmé­nyeket veszi figyelembe, így az ehető belsőségeket, az ínyencsége­ket és egyéb húskészítményeket. Szlovákia a drágulás ütemét te­kintve is az első helyen van a viseg­rádi országok között. Míg Szlovákia 2017-hez képest tavalyra 4,5 száza­lékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, Csehország 3,5, Lengyel­­ország 1,9, Magyarország pedig csupán 0,3 százalékponttal. Nem kell azonban messzire utaznunk ah­hoz sem, hogy rábukkanjunk az Eu­rópai Unió legmagasabb áraira. A hús ára az Eurostat adatai szerint Ausztriában a legmagasabb, az át­lagos EU-ár 145 százaléka. Nem sokkal alacsonyabb az ár azonban Luxemburgban (141,4 százalék) és Franciaországban (131 százalék) sem. Azonban még ez is elenyésző összegnek számít a nem uniós tag Svájcban mért árakhoz képest, ahol az uniós átlag csaknem 235 száza­lékáért kínálják a húst. Olcsóbb a forint, drágul a magyar benzin Budapest/Pozsony. Jó hír a magyarországi bevásárlást vagy kirándulást tervező szlovákiai családoknak, hogy az erős euró­­nak köszönhetően újra egyre ol­csóbban juthatnak hozzá a forint­hoz, a rossz hír, hogy holnaptól Magyarországon tovább drágul a benzin. Régiónkban az egyik legna­gyobb visszaesést szenvedte el a második negyedévben a magyar gazdaság, így már hétfőn intenzív forintgyengülés indult, és azóta sincs fordulat. Míg a múlt hét ele­jén 344 forintot adtak egy euróért a pénzpiacokon, tegnap már a 350 forintot is elérte az árfolyam. A fo­rint esésére ráerősített az is, hogy az euró közben tovább tudott erő­södni a dollárral szemben, és teg­napra 1,20-ig ugrott, ahol utoljára bő 2 éve járt az árfolyam. Rossz hír ugyanakkor az autósoknak, hogy holnaptól a magyarországi kuta­­kon is tovább drágul a benzin. A Holtankoljak.hu szerint péntektől bruttó 2 forinttal, 372 forintra (1,06 euró) emelkedik a 95-ös benzin át­lagára. A gázolajé ellenben válto­zatlanul 378 forint (1,08 euró) ma­rad. Csak összehasonlításképpen: a benzin.sk üzemanyagportál sze­rint a 95-ös benzin literenkénti át­lagára Szlovákiában az elmúlt na­pokban 1,15, a gázolajé 1,035 eu­ró körül mozgott. (mi, mti, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK E héten újra kissé olcsóbb a ma­gyarországi bevásárlás (TASR-felvétel) Milliárdos szlovák adókiesések Pozsony. A koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés idén 2,7 milliárd euróval, az ország bruttó hazai termékének (GDP) több mint a 3 százalékával farag­hatja le Szlovákia adóbevételeit az idei évre tavaly decemberben el­fogadott költségvetésben szereplő összeghez képest - figyelmeztet friss augusztusi előrejelzésében a Költségvetési Tanács. A jó hír, hogy ez utóbbi szerint a foglal­koztatottsági mutatók eddig ígé­retesebben alakultak, mint azt ko­rábban feltételezték. (TASR) Érdekegyeztető' tanács már hétfőn Pozsony. Három hónapos szünetet követően augusztus 24-én, vagyis már jövő hétfőn újra összeül a munkáltatókat, a szakszervezeteket és a kormány képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető ta­nács, amelyen elsősorban a jövő évi minimálbérrel és a 13. nyug­díjjal kapcsolatos kérdéseket vitat­ják meg. Az Igor Matovic vezette kormány hivatalba lépése óta ez még csak a második ilyen találkozó lesz. Mivel a minimálbér nagysá­gáról eddig nem sikerült egyez­ségre jutnia a munkáltatóknak és a szakszervezeteknek, Milan Kraj­niak munkaügyi miniszter benyúj­totta sajátjavaslatát, amely szerint az idei 580-ról a jövő év elejétől 620 euróra nőne a minimálbér. A munkáltatók azt tartották volna a legjobb megoldásnak, ha a mini­málbér egyáltalán nem nőne, sőt, ha lehetett volna, jövőre még le is faragtak volna belőle. A szakszer­vezetek ezzel szemben azt javasol­ták, hogy a legalacsonyabb bér ki­számításánál a tavaly elfogadott képletet vegyék alapul, aminek köszönhetően 656 euróra nőhetett volna a minimálbér. (mi, TASR) Történelmi zuhanás a kereskedelemben Genf. Az idei második negyedév­ben történelmi mértékű zuhanással soha nem látott mélységbe esett vissza a világkereskedelmi árufor­galom trendmutatója a Kereske­delmi Világszervezet (WTO) sze­rint. A második negyedévben a WTO áruforgalmi mutatója 84,5 ponton állt, ami a legalacsonyabb érték a mutató kalkulálásának 2007-es kezdete óta, és 18,6 ponttal marad el a tavalyi második ne­gyedévitől. A legrosszabb helyzet­ben az autóipar és a légi áruszállítás van. A WTO előrejelzése szerint a gazdaság L formájú helyreállására számíthatunk, vagyis a világkeres­kedelmi áruforgalom volumene 2021 -ben még jóval a krízis előtti szint alatt lesz. (MTI) aktuális kozí paiu oly amok Angol font 0,9034 Lengyel zloty 4,3942 Cseh korona 26,118 ^jjj Magyar forint 349,79 Horvátkuna 7,5328 Román lej 4,8403 Japán jen 125,74 JJj Svájci frank 1,0811 Kanadai dollár 1,5688 K| USA-dollár 1,1933 Privatbanka 1,22-1,16 26,79-25,48 OTP Bank 1,25-1,14 27,26-24,96 364,18-333,49 Poatabank 1,23-1,16 27,15-25,07 362,91-334,99 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,83-25,34 365,20-333,74 Tatra banka 1,24-1,15 27,03-25,20 366,98-332,02 OSOB 1,23-1,17 26,78-25,44 Általánsa Hitelbank 1,23-1,16 26,97-25,30 365,18-333,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom