Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-17 / 191. szám
KÖZÉLET 2 I 2020. augusztus 17.1 www.ujszo.com Új bevándorláspolitika elfogadását kérik Barbora MeáSová (középen), Anna Barseghyan és Ameer Ghareeb a Szlovákia tótájékoztatón pénteken SZALAY HAJNALKA Pozsony. Az Emberi Jogi Liga azt javasolja a kormánynak, hogy hozzon létre egy külön hivatalt, amely a bevándorlással ás a honosítással foglalkozik. Szerintük e feladatok felaprózódtak, pedig évről évre több a külföldi az országban, ezért szükség lenne a központosításra. Az Emberi Jogi Liga (LEP) civil szervezet számításai szerint egy év alatt több mint tizenötezerrel nőtt a Szlovákiában élő külföldiek száma. A növekmény jelentős részét az Európai Unió határain kívülről érkezők teszik ki. Ezt azt jelenti, hogy jelenleg közel 146 ezer külföldi tartózkodik az országban, közülük több mint 88 ezren származnak a harmadik világ országaiból. A hazánkban élő, unión kívülről érkező külföldiek legnagyobb része, majdnem 45%-a Ukrajnából érkezett hozzánk, őket követik a szerbek (18%), majd a vietnámiak (7%). Szintén nagy csoportot alkotnak a Szlovákiában élő oroszok és kínaiak. A legtöbben Pozsony megyében élnek, valamint jelentős a számuk Nagyszombat és Kassa megyében is. Leginkább munkavégzés céljából költöznek ide a harmadik világ országaiból, de olyanok is vannak, akik itt vállalkoznak. Szintén említésre méltó azok száma, akik családegyesítés céljából költöztek az országba. Barbora Messová, az LEP igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az országban igazából senkihez sem tartozik a migrációs és az integrációs kérdés, ezért eljött az ideje egy kizárólag ezzel foglalkozó intézmény létrehozásának. „Az országban 2015-ben széles vita tárgyát képezte .a migráció, de a kormány utoljára 2011-ben fordított figyelmet erre, amikor elfogadta a 2020-ig tartó migrációs politikával foglalkozó dokumentumot” - figyelmeztetett Messová, aki szerint a 2014-ből származó integrációs politikáról szóló dokumentum is elavult mára. Az igazgatónő szerint az aktualitását leginkább az elmúlt három év során az országban letelepedő ukránok és szerbek fokozatos növekedése miatt veszítette el. új bevándorláspolitikájáról tartott saj(TASR-felvétel) Az országnak külön figyelmet kellene szentelnie a munkakörülményeik feltérképezésének, valamint az esetleges kizsákmányolásuknak. Az igazgatónő szerint a különálló, bevándorlással és honosítással foglalkozó hivatal azon túl, hogy összefogná ezt a problémahalmazt, lehetővé tenné az ellenőrzések minőségének javítását, valamint hatékonyabbá tenné az ezzel összefüggő gondok megoldását. Az új intézménybe pedig beleolvadhatna a jelenleg is működő bevándorlási hivatal. A liga elvégzett egy elemzést, amelyre alapozva megfogalmazták, mire lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon az ország a bevándorlókkal kapcsolatos kérdések megoldásában. Szeretnék, ha létrejönne egy állami integrációs program azon személyeknek, akik nemzetközi védelem alatt állnak, valamint támogatnák, ha javulna a nemzetközi védelemről szóló tájékoztatás mértéke. Fontosnak tartják továbbá egy új, országos bevándorláspolitikai alapelv kidolgozását és elfogadását. Szintén aggályosnak tartják, hogy sok helyen hiányzik a külföldieknek szóló, többnyelvű tájékoztatás, amely kulcsfontosságú lehetne a megbízható információkhoz való hozzáféréshez és a külföldiek tájékozódása szempontjából. Messová arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyenge tájékoztatás és a különböző folyamatok bonyolultsága negatívan befolyásolhatja a külföldiek Szlovákiáról kialakult képét. „Hiányzik nekik, hogy nincs egy olyan hely, ahol megkapják az alapinformációkat, amelyek alapján berendezkedhetnek nálunk” — foglalta össze az egyik lényegi problémát MeSsová, aki pozitívan értékeli, hogy a kormányprogram foglalkozik a bevándorlási és honosítási tematika egyesítésével. A kisebbség nyelvén is kell tájékoztatni CZÍMER GÁBOR A kisebbségek által lakott településeken a koronavírusjárvány veszélyeire figyelmeztető, a hangosbemondóban elhangzó felhívásokat a nemzetiség nyelvén is be kell mondani. Pozsony. Tomás Kovác, a ZSSK szóvivője elmondta, a kisebbségi nyelvű tájékoztatásnak technikai akadálya is van, hiszen az egyes vasúti kocsik gyakran más-más szakaszon közlekednek egy napon belül is. , Amennyiben találunk arra alkalmas technikai megoldást, akkor a hangosbemondó-jelentések terén is bevezetjük a fordítások használatát” - ígéri a szóvivő, és arra hivatkozik, hogy az állomásokon több helyen a kisebbség nyelvén is feltüntették a koronavírus megelőzésével kapcsolatos figyelmeztető információkat. A kisebbséginyelv-törvényt a kisebbségi kormánybiztosnak, még az előző kormány által kinevezett Bukovszky Lászlónak (Híd) kell betartania. Törvénysértés esetén az ő általa vezetett intézmény küld figyelmeztetést, majd, ha nem szűnik meg a jogsértő állapot, a kormányhivatal szabhatja ki a 2500 euróig terjedő büntetést. Bukovszky lapunknak arról beszélt, a törvény területhez, az. érintett településekhez köti a figyelmeztetések kötelező kisebbségi nyelvű megvalósítását. Szerinte ezért nem egyértelmű, hogy a vonatokon milyen jogi helyzet vonatkozik az ilyen, egészségkárosodás veszélyéről, életveszélyről szóló figyelmeztetésekre. „Úgy gondolom, ettől függetlenül, ha a vonatokon a hangosbemondóban ez az információ elhangzik szlovákul, akkor az érintett településeken el kell hangoznia kisebbségi nyelven is” — tette hozzá Bukovszky. A kormánybiztos ugyanis azt hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi nyelvű bejelentéseket semmilyen törvény nem tiltja. „Itt az élet védelméről van szó” - húzta alá az ilyen figyelmeztetések fontosságát Bukovszky. Lancz Attila jogász szerint azonban a törvény egyértelműen fogalmaz, és vonatkozik a vonatokon belüli figyelmeztető feliratokra és a hangosbemondóban elhangzó felhívásokra is. A jogszabály ugyan első körben lehetőségként nyitja meg, tehát megengedi a kisebbségi nyelvű tájékoztatást, amely egyébként az összes szlovákiai településre vonatkozik. „Ehhez képest van egy speciális szabály, ami azt mondja, hogy a veszélyhelyzetre felhívó, kisebbségi nyelvű, nyilvánosságot tájékoztató hirdetmények megjelentetése kötelező, tehát nem csak lehetőség, legalábbis a kisebbségek által lakott településeken” - fogalmaz a jogász. Lancz szerint, ha a kisebbséginyelv-használati törvény, vagy más jogszabály, ez utóbbi speciális szabályt is tovább szerette volna pontosítani, például, hogy a veszélyhelyzeti hirdetmények speciális szabálya alól mégiscsak kivonja a közlekedést, akkor ezt megtette volna. „De ilyen kivétel nincs egyik törvényben sem” - magyarázta a jogász. Hozzáteszi, ez azt jelenti, ha egy vonat vagy busz nem áll meg egy adott településen, vagyis tranzitforgalomról van szó, tehát az adott faluban vagy városban a nyilvánosság számára nem elérhető a jármű beltere, akkor nyilván nem kell a szájmaszk használatára vonatkozó információt magyarul bemondani, és szlovákul sem, mert nincs is beszállási vagy felszállási lehetőség. „Ha viszont a kisebbségi településen van beszállási, vagy felszállási lehetőség, teljesen egyértelmű, hogy figyelmeztetni kell magyarul is a buszokon, vonatokon és az állomásokon egyaránt, ugyanis az adott településen a busz-, illetve vonatállomás a nyilvánosság számára elérhető hely” - véli a jogász. Lancz a ZSSK magyarázatáról elmondta, a törvény „információ közzétételéről” beszél, amibe fogalmilag belefér bármilyen, tartalommal bíró, értelmes és nyilvános közlés. „így ha a vasúttársaság úgy akar kibújni a kötelessége alól, hogy a maga esetében »informativ« jellegű, hangos tájékoztatásról ír, az olyan, mintha valaki a gépkocsija kötelező biztosítása alól úgy szeretne kibújni, hogy »autónak« nevezi, és bízik abban, hogy ezt valami ritka ügyes jogi érvelésnek vélik majd, amivel kár vitatkozni” - tette hozzá. A D4-es autópálya építése miatt péntekről szombatra virradó éjszaka lezárták a fővárosi Kikötői hídról a Bajkál útra vezető forgalmas lehajtót. Az útszakaszt a tervek szerint csak 2021. március 31-én nyitják újra. (tasr) Sulik keményen bírált ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A állami lottótársaság, a Tipos és Michal Miskovic ügyvédi irodája között köttetett szerződések szégyenletesek, jelentette ki Richard Sulik, a koalíciós SaS elnöke, gazdasági miniszter a Markíza tv politikai vitaműsorában. Miskovic ugyanis Eduard Hegernek (OEaNO), a pénzügyi tárca vezetőjének a tanácsadója. „Rossz fényt vet ez, mert a smeres időket idézi. Jobb lenne, ha nem kötnének ilyen szerződéseket” - mondta Sulik. A Peter Pellegrini nevével fémjelzett Hlas parlamenti képviselője, Peter Ziga szerint a kormánykoalíció egészen másról beszél, mint ahogy valójában cselekszik. Ziga szerint azok a versenytárgyalások, amelyeket Miskovic nyert, már csak azért is furcsák, mert mindegyik esetében ugyanazon ügyvédi irodákat szólították meg. „Nem js tudom elképzelni, hogy Matovic mit tenne, ha mindez a mi kormányzásunk idején történt volna” - tette hozzá a korábbi smeres politikus a miniszterelnökre utalva. Sulik arról, hogy a Boris Kollár tulajdonában lévő Fun rádió is értékes reklámszerződést kötött a Tiposszal, azt mondta, érdekellentétről van szó. (TASR) 47 új fertőzött volt szombaton Pozsony. 2013 minta mellett 47 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak szombaton Szlovákiában. Az igazolt fertőzöttek száma így 2902-re emelkedett az országban. A Dimaszerdahelyi, a Galántai és az Ersekújvári járásban is találtak koronavírusfertőzöttet. Az osztrák egészségügyi hivatal a határellenőrzések szigorítását rendelte el a szlovák, olasz, szlovén és magyar határátkelőknél. Az osztrák hatóságok elsősorban a vakációról hazatérő állampolgáraik szigorúbb ellenőrzése végett döntöttek az intézkedés mellett. (Tasr)
