Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-15 / 190. szám
2020. augusztus 15., szombat, 13. évfolyam, 33. szám Omladoznak a világörökségi épületek Veszélyeztetett helyszín A 2200 méter magasan elterülő völgyben fekvő Szanaa a Krisztus születése körüli időszakban az Egyiptomot, Indiát és Arábiát átszelő kereskedelmi útvonalak egyik legszebb virágzó központja volt. A kb. 2500 éve lakott település tevékenyen részt vett az Arab-félsziget politikai életében. Az abesszin uralom alatt I. Iusztinianosz bizánci császár segítségével nagy katedrálist emeltek a településen, a legnagyobbat a földközi-tengeri térségtől délre levő területeken. Jemen 628-ban áttért az iszlámra, és a hágyomány szerint Mohamed próféta személyesen adott utasítást a város első mecsetének felépítésére. A 7. és a 8. században Szanaa volt az iszlám vallás terjesztésének egyik fő központja. Ekkor kezdődött a nagy építkezések kora, a házak, mecsetek többsége ezer évnél régebbi. A házakat mintegy régi „felhőkarcolóként" építették kőből és kiégetetlen agyagtéglából. Fehérre festették az ajtókat, ablakokat, virág- és geometriai motívumokkal díszítve őket. Évszázadokon át sikerült megőrizni, eredeti formájában felújítani a városképet meghatározó gyönyörű házakat. Az országban uralkodó háborús állapotok alatt romlott a helyzet, emiatt a helyszín felkerült a Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, (ú) A jemeni főváros, Szanaa veszélyeztetett világörökségi helyszínként számon tartott óvárosában a nagy esőzések miatt omladoznak a páratlanul szép épületek. A főváros történelmi negyedeiben magasodó, jellegzetes barna-fehér színű, agyagtéglából épült házak all. század előttről származnak, és már régóta komoly fenyegetést jelent rájuk az országban zajló fegyveres konfliktus és az elhanyagoltság. A történelmi városok megóvásáért felelős hatóság szerint az állampolgárok ma már nem gondozzák úgy ezeket a házakat, ahogy annak idején, aminek következtében az épületek megrepedeznek, a szerkezetük meggyengül, a falak omladoznak. Az óváros épületei közül csaknem ötezernek beázik és 107-nek részben beomlott a teteje. A hatóság az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), valamint különböző alapítványokkal együttműködve igyekszik megmenteni az épületek egy részét. Idén kivételesen heves esőzések sújtják az országot április közepe óta, és a helyzet várhatóan szeptember elejéig nem változik. Az esőzések hozzájárulnak olyan betegségek terjedéséhez, mint a koleA jemeni főváros történelmi negyedeiben magasodó, jellegzetes barna-fehér színű, agyagtéglából épült házak a 11. század előttről származnak ra, a dengue-láz és a malária, ilyen körülmények között nem csoda, ha az egyik legszegényebb ország fővárosában az emberek nem a történelmi házak megóvásával és szépítgetésével foglalkoznak. Az Irán támogatását élvező húszi hatóságok azonban most az UNESCO-hoz fordultak segítségért a város örökségének megóvása ügyében. Az elmúlt hetekben nagyjából 111 ház omlott össze részben vagy teljesen az óvárosban. Egy szanaai lakos elmondta, hogy az egyik helyi dúl polgárháború a húszi síita lázadók, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz - a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz - hű erők között. A konfliktusba 2015-ben Szaúd-Arábia szövetségeseivel együtt katonailag is beavatkozott. Az UNESCO szerint Szanaa óvárosában már ekkor súlyosan megsérültek a történelmi épületek, például a régi iszapházak, mecsetek és a 11. század előtti hammámok. A jemeni polgárháborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók váltak földönfutóvá. Az országban a világ legsúlyosabb humanitárius válsága alakult ki, amelyen csak tovább ront a koronavírus-járvány. Jemen több fronton is válsággal kénytelen szembenézni. (MTI, ug) Az elmúlt hetekben nagyjából 111 ház omlott össze részben vagy teljesen az óvárosban (Fotók: Shutteistock, Wikipedia/Scastellsf) Hagyományos házak a szanaai sikátorban bank kezdeményezésére műanyag borítást osztanak szét a rászorulók között, hogy azzal fedjék le a házak tetejét. Jemen eddig is a legsúlyosabb élelmezési válsággal küszködő ország volt az immár több éve dúló belháború miatt. Az élelmiszer-ellátás korábban nagy nehezen megteremtett szintjét lerombolhatja a gazdasági hanyadás, a folytatódó háborús konfliktus, a megannyi esőzés és sáskajárás, nem is beszélve a koronavírus-járvány terjedéséről. Az UNICEF egy hónappal ezelőtt közölte, hogy Jemenben az alultáplált gyerekek száma akár a 2,4 milliót is elérheti az év végére, azaz 20 százalékkal nőhet. E szervezetnek mintegy 54,5 millió dollárra lenne szüksége augusztus végéig, ennek hiányában a szervezet szerint több mint 25 ezer gyerek élete kerülhet veszélybe, további ötmillió öt éven aluli gyerek pedig nem kaphatja meg a szükséges oltásokat - volt olvasható az UNICEF jelentésében. Jemenben 2014 augusztusa óta A kegyetlen valóság: omladozó falak, kosz, szegénység
