Új Szó, 2020. augusztus (73. évfolyam, 178-202. szám)
2020-08-01 / 178. szám
Bergamói álom 13. oldal 2020. augusztus 1., szombat, 13. évfolyam, 31. szám A tervrajzok e heti bemutatása volt az ambiciózus projekt legfrissebb állomása. Cousteau szerint három év szükséges a Proteus megépítéséhez. (Fotó: Courtesy Proteus/Yves Béhar/Fuseproject) Élet a tenger mélyén Érdekes és ezúttal pozitív hírek érkeztek a napokban tengerkutatóktól, tudósoktól, akik hihetetlen projektekről és mélytengeri felfedezésekről számoltak be. Úgy gondoltuk, ezekről az áttörő tervekről, tudományos expedíciókról és észlelésekről be kellene számolni az érdekességeket közreadó mellékletünkben is. A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel. A projekt ötletgazdája Fabien Cousteau oceanográíüs, a világhírű francia tengerkutató, Jacques Cousteau unokája, aki Yves Béhar tervezővel együtt ismertette a Curacao-sziget közelébe tervezett Proteus részleteit - írta a CNN hírportálja. A 372 négyzetméteres laboratórium a világ különböző tájairól származó tudósoknak ad majd lehetőséget az óceán tanulmányozására, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatától kezdve az eddig ismereden tengeri teremtmények felfedezésén át a gyógyszerkutatási áttörésekig. A héten közzétett tervrajzok szerint a körkörös kialakítású, kétemeletes komplexumot a tengerfenékhez rögzített cölöpök fogják tartani. Az oldalán sziromszerűen kiálló kabinokban egyebek mellett laboratóriumokat, lakrészeket és orvosi helyiségeket alakítanak ki. A szél- és napenergiával működtetett építmény az óceáni hőenergiát is hasznosítani fogja, valamint a világ első víz alatti üvegházának is otthont ad majd. A projekt meg-Yves Béhar tervező és Fabien Cousteau, a híres Cousteau kapitány unokája, akit a People magazin 2002-ben a legszexisebb kutatónak választott. (Fotók: scv2com/Justin Buell, Wikipedia/Fcousteaufan) álmodói perint a Proteus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) víz alatti megfelelőjeként fog működni, ahol a kormányügynökségek, a tudósok és a magánszektor szereplői a kollektív tudás szellemében fognak együttműködni. „Az óceán felfedezése ezerszer fontosabb az űrkutatásnál az emberiség túlélése szempontjából, a jövőnk szempontjából” - mondta Cousteau eg)' Béharral közös videokonferencián. „Ez a mi létfenntartó rendszerünk. Ez az elsődleges oka, hogy életben vagyunk” - tette hozzá az oceanográfús. Mélytengeri expedíció Mélytengeri tudományos expedíciójuk során 11 bálna-és delfinfajt észleltek kínai kutatók a Dél-kínai-tengeren - közölte a Kínai Tudományos Akadémia. A Hajnan tartománybeli Sanyában 21 nap után e héten befejeződött kutatás során több mint 3000 kilométert jártak be. A projekt célja az, hogy a Dél-kínai-tengerben lévő Hszisa és Csungsa szigeteknél élő bálnák populációjának méretéről és elterjedési mintázatukról szerezzenek információkat. Hasonló vizsgálatot 2019-ben végeztek. A tudósok az idei kutatás során négy olyan delfinfejt is megfigyeltek, amelyek jelenlétét nem észlelték az elmúlt évben: a törpe-kardszámyúdelfin (Feresa attenuata), a kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens), a pettyes hosszúcsőrű-delfin (Stenella longirostris) és a fehérajkú kardszámyúdelfin (Peponocephala electra) egyedeit is regisztrálták. A kutatók szerint a korábbi felmérések alapján több mint 30 fajt jegyeztek fel a Dél-kínaitengerben, itt a legnagyobb a bálna- és delfinfejok sokszínűsége a kínai partok mentén. Drónnal fotózott törpe-kardszárnyúdelfinek (Fotó: Shutterstock) 17 napig maga előtt tolta elpusztult újszülöttjét, miközben mintegy 1600 kilométert vándorolt az óceánon Washington állam partjai mentén. Ismét vemhes a gyászáról világhírűvé vált orka Ismét vemhes Tahlequah, az a kardszárnyú delfin, amely két éve kiváltotta a tudósok és az állatbarátok aggodalmát azáltal, hogy 17 napig maga előtt tolta elpusztult újszülöttjét, miközben mintegy 1600 kilométert vándorolt az óceánon Washington állam partjai mentén. Amerikai kutatók a Puget-tengerszoros környékén élő veszélyeztetett kardszárnyú delfin fajról (Orcinus orca) készült drónfelvételeket vizsgálva fedeztek fel három családban egyegy vemhes nőstényt, köztük Tahlequaht - adta hírül a The Seattle Times napilap. Az orkák vemhessége nem szokatlan, de Tahlequah vemhessége különös jelentőségű a kutatók és a térség lakói számára két évvel ezelőtti súlyos gyásza miatt. A Puget-tengerszoros térségében élő kardszárnyú delfin veszélyeztetett faj, és körükben a legtöbb vemhesség nem végződik életképes utód világra hozatalával. „Ezen fej nőstényei általában elveszítik borjaik kétharmadát. A lazacok hiánya okozta éhség miatti stressz áll a háttérben” - mondta Sam Wasser, a Washingtoni Egyetem kutatója. „A családokban lévő fiatal egyedek soványak. Súlyosan stresszesek ezek a bálnák” - tette hozzá Holy Fearnbach tengeriemlőskutató. (MTI, ug)
