Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-03 / 153. szám
2 KÖZÉLET 2020. július 3. iwww.ujszo.com A Benes-dekrétumok ügye több tárca kihívása Ján Miőovsky (OLaNO) mezőgazdasági miniszter szerint a Beneá-dekrétumokat nem akarják megnyitni, csak összhangba hozni a jelenlegi jogi helyzettel (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA CZÍMER GÁBOR Tárcaközi munkacsoportot hoznak látra, hogy ellenőrizzék, az elmúlt években a jogos tulajdonosoknak adták-e viszsza a mezőgazdasági területeket. Ennek keretében a Benei-dekrétumokra hivatkozva most konfiskálni szándékozott telkekkel is foglalkozni fognak. Ján Miőovsky (OLaNO) mezőgazdasági miniszter szerint nem a dekrétumok kérdését akarják megnyitni, csak kiderítenék, mely telkek vannak állami kézben. Arra a kérdésünkre, foglalkoznake azzal, hogy a magyar és német felmenőkkel rendelkező földtulajdonosoknak a Benes-dekrétumokra hivatkozva nem akarja az állam kifizetni a D4-es alatti telkeik árát, Miőovsky a tegnap reggeli sajtótájékoztatóján azzal válaszolt, szerinte nincs szó arról, hogy a dekrétumok által érintettek esetében akadályoznák a folyamatot. „Nem arról van szó, hogy blokkolnánk a kifizetést egy adott nemzetiségű konkrét polgár esetében” - mondta a miniszter, és hozzátette, inkább az a helyzet, hogy amennyiben kétség merül fel az eredeti tulajdonosok megállapításának folyamatát illetően, igyekeznek azt helyreigazítani. A miniszter szerint az eredeti tulajdonosok keresésekor ugyanis egyes ingatlanok nevesítetlen státuszt kaptak, tehát az első körben nem sikerült kideríteni, ki azok mai örököse, de nem is tekintették az ingatlanokat a dekrétumok következtében konfískált vagyonnak. „A Szlovák Földalap munkatársai megállapították, hogy az ilyen bejegyzések helytelenek voltak, ezeket a telkeket egykor tényleg Csehszlovákia, illetve a mostani jogutódja, Szlovákia állami tulajdonába kellett volna adni. így aztán csak arról van szó, hogy a második világháború utáni valóságot igyekszünk összhangba hozni azzal a valósággal, amely az eredeti földtulajdonosok felkutatásából, a ROEP-eljárásból adódott és amely helytelen volt” — mondta a tárcavezető. Hozzátette, szerinte ez nem a Benes-dekrétumok újbóli alkalmazása, csak az egykori adminisztratív hibák kij avítása. Adminisztratív hiba? Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pozsonyt elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya pozsonypüspöki szakasza alatt lévő telkek tulajdonosai nem kapták meg az ingatlanjaikért járó jelentős összeget, mert a földalap egy ponton arra kezdett el hivatkozni, hogy a telkeket a Benesdekrétumok alapján a negyvenes években konfiskálni kellett volna. A kérdéses földterületek elkobzására azonban 75 évvel ezelőtt valamiért nem került sor. Sokszor az adminisztratív folyamat akadt meg, illetve egyes esetekben konfiskációs végzést sem adtak ki, máskor pedig ugyan volt döntés az elkobzásról, de az érintettek még az 1948-as kollektivizáció előtt vissza tudták szerezni a tulajdonukat stb. A miniszter által is emlegetett ROEP-eljárás nyomán a valamilyen okból a negyvenes években nem konfískált ingatlanokat örökölték most meg az egykori pozsonypüspöki magyarok és németek leszármazottai. Ezeken a földterületeken húzódik az épülő D4-es autópálya. A földalap azonban a dekrétumokra hivatkozva leállította a telkek árának kifizetését. A tárcavezető tegnapi válaszából pedig nem világos, mit tekintenek majd az egykori adminisztratív hiba kijavításának, mely telkek tulajdonosaként ismerik el az államot és melyek esetében az örökösöket. Ennél fogva az sem tudható, hogy az érintett földtulajdonosok hozzájutnak-e végül a telkeikért járó pénzhez. A Benes-dekrétumok ugyanis a kollektív bűnösség elve alapján az akkori Csehszlovákiában élő összes magyarra és németre föld- és vagyonelkobzást szabtak ki büntetésül. Mór egyeztetnek A minisztériumnál külön is érdeklődtünk, hogy konkrétan milyen lépéseket terveznek. A szóvivő, Dániel Hrezík lapunkkal azt közölte, a mezőgazdasági, a belügyi, az igazságügyi, a közlekedésügyi és a külügyi tárca, illetve a földalap bevonásával egy munkacsoportot alakítanak. „Közösen fogunk küzdeni azok ellen a csalók ellen, akik a földterületekkel való üzérkedésből akarnak profitálni. Mindezt főleg abban az esetben, amikor sok bizonyíték van arra, hogy a kérdéses földterület az állam tulajdonát kell képezze” - fogalmazott a szóvivő. A rendkívül értékes pozsonypöspöki telkek esetében a földalap korábban mindössze azzal érvelt az állam tulajdonjoga mellett, hogy az egykori tulajdonosok legnagyobbrészt magyarok és kis arányban németek voltak, így a dekrétumok alapján az ő tulajdonukat biztosan konfiskálni kellett volna. Miőovsky még hétfőn tárgyalt Boris Zemkóval, a tárca főosztályvezetőjével, Gabriela Bartosovával, a Szlovák Földalap igazgatójával, Pető Tiborral, Magyarország nagykövetével és Berényi Józseffel (MKP), Nagyszombat megye alelnökével az autópálya pozsonypüspöki szakasza alatti földterületek ügyéről. A miniszter lapunk kérdésére reagálva tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszélt, az egyeztetés eredménye a már említett munkacsoport létrehozása, amely majd foglalkozik a földek kérdésével. „A problémának történelmi gyökerei vannak, és bizonyos mértékben több tárcának is kihívást jelent” - fogalmazott Micovsky. „Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy megnyitjuk a Benes-dekrétumokat, csak összhangba hozzuk a jelenlegi jogi helyzettel” - tette hozzá. Mint mondja, az archívumokban található dokumentumok segítségével fogják igazolni, melyek azok a telkek, amelyek az államhoz tartoznak. „Az is lehet, hogy több ezer hektárról van szó, hiszen nem csak az autópálya alatti telkekről beszélünk, úgyhogy ez a probléma a jövőben biztosan több megoldást is magával hoz” - véli a tárcavezető. Még nincs egyezség a minimálbérről MOLNÁR IVÁN A munkáltatók és a szakszervezetek az e heti találkozójukat követően jeleztók, hogy nem sikerült egyezségre jutniuk a jövő óves minimálbérről, ós az elkövetkező napokban már nem is terveznek újabb tárgyalásokat. Pozsony. „A szakszervezetek eleve azzal a felhatalmazással jöttek el a tárgyalásokra, hogy semmiben sem engednek a munkáltatóknak. Miről kellene akkor így egyáltalán tárgyalnunk?” - tette fel a kérdést Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. Szerinte a munkáltatók továbbra is azt tartanák a legjobb megoldásnak, ha a minimálbér egyáltalán nem nőne, sőt, ha lehetne, jövőre még le is faragnának az idei 580 eurós minimálbérből. Módosítanának a minimálbér kiszámításának a szabályain is, és azt is szeretnék elérni, hogy az egyes szociális juttatásokat és bérpótlékokat ne a minimálbér alapján számolják ki. Cégek szűnhetnek meg Hasonló véleményen van a másik munkáltatói érdekvédelmi szervezet, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) az alelnöke, Rastislav Machunka is. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a minimálbér jövőre ne nőjön. Ha erre mégis sor kerül, ennek a negatív következményeiért a kormány lesz a felelős” - mondta Machunka. A munkáltatók elsősorban arra hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatti drasztikus gazdasági visszaesés időszakában teljesen elhibázott döntés lenne a minimálbér emelése. Az ezzel járó többletterhek miatt ugyanis rengeteg cég kerülne a megszűnés határára, aminek végső soron így is az alkalmazottak innák meg a levét. Keresik a felelőst A szakszervezetek szintén a másik felet teszik felelőssé azért, hogy zátonyra futottak a tárgyalások. „Számunkra a minimálbér befagyasztása vagy csökkentése elfogadhatatlan. Mivel a munkáltatók semmi egyébről nem hajlandók tárgyalni, továbbra is tartjuk magunkat az eredeti követeléseinkhez, vagyis ahhoz, hogy a jövő évi minimálbér kiszámításánál a tavaly elfogadott képletet vegyék alapul, aminek köszönhetően 656 euróra nőhetne a minimálbér” - mondta el Marián Magdosko, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke. Szerinte a gazdaság felfuttatásának az egyik legjobb módszere a hazai fogyasztás fellendítése lenne, amihez elengedhetetlen a bérek növelése. Új szabályok jöhetnek A hatalmas nézetkülönbségek miatt szinte biztos, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek nem egyeznek meg, ami elvileg akár ez utóbbiaknak kedvezhetne, hiszen a hatályos szabályok szerint a minimálbért így az emlitett képlet alapján számítanák ki, vagyis valóra válhatna a szakszervezetek 656 eurós minimálbérről szőtt álma. Az előzetesjelzések szerint azonban idén is a kormányé lehet a végső szó, ami azt jelenti, hogy az elkövetkező időszakban valószínűleg módosítanak a szabályokon. A tervek szerint ugyan jövőre is nőhet valamelyest a minimálbér, az említett képletet azonban vagy átdolgozzák, vagy végleg kidobják. A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint a legnagyobb eséllyel a munkáltatók azon javaslatára bólinthat rá a kormány, amely alapján a jövőben már nem a minimálbér alapján számolnák ki az egyes szociális juttatások és bérpótlékok nagyságát. A munkáltatók által gyakran bírált szabály megszüntetése ellen az elmúlt időszakban Milan Krajniak munkaügyi miniszter sem tiltakozott. Krajniak korábban azt is felvetette, hogy a minimálbér ágazatonként más-más lehetne, vagyis a nagyobb fizetést biztosító ágazatokban magasabb lenne. Ezzel részben a szakszervezetek is egyetértenének, Emil Machyna, a Kovo szakszervezet elnöke szerint azonban a legalacsonyabb ágazati minimálbér ez esetben sem lehetne alacsonyabb a jelenlegi országos minimálbérnél. A legkisebb esélye a regionális minimálbér elfogadásának van, amit nemrég Richard Sulik gazdasági miniszter vetett fel. Eszerint régiónként más-más minimálbért szabnának meg, figyelembe véve az adott régió átlagbérét. E tekintetben azonban a kormányon belül sincs egyezség, a Szakszervezetek Szövetsége pedig jelezte, hogy ezzel soha nem értenének egyet, a regionális minimálbér miatt ugyanis szerintük tovább mélyülne az ország egyes régiói közötti gazdasági szakadék.
