Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-30 / 176. szám
www.ujszo.com | 2020. július 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az egyetemek felelőssége A Komensky Egyetem beismerte bűnét, a szakolcai főiskola hallgat L assan lecsengenek a plágiumbotrányok, melyek leginkább az értelmiség körében váltottak ki j ogos felháborodást. Maradnak viszont a foltok az érintettek becsületén. Boris Kollárét eddig is beárnyékolták a maffiózókhoz fűződő egykori kapcsolatai, több mint gyanús ügyletei. Branislav Gröhling helyzete különösen kínos, hiszen az oktatásügyi tárcánál, az ifjú nemzedékek nevelésében alapkövetelmény a morális feddhetetlenség, ami a mostani tárcavezető esetében immár aggályos. Ugyanilyen szégyenbélyeg tapad a kormányfőhöz. Először a közösségi hálón elismerte, hogy e téren bizony ő is tolvajnak tekinthető, de aztán dajkameséket fimdált ki, hogyan került a 22 éve leadott diplomamunkájába két szerző könyvéből szóról szóra kimásolt szöveg - a 79 oldalból 75-öt tesznek ki. Aztán a miniszterelnöki sajtótájékoztatón piaci kofákra emlékeztető módon vitatkozott az újságírókkal. De a kormány koalíciós képviselők mentőövet dobtak neki, pókerarccal, olykor fogcsikorgatva leszavazták az ellenzéki bizalmatlansági indítványt. A legképtelenebb érvvel Ján Micovsky agárminiszter hozakodott elő. Szerinte a plagizálóknak távozniuk kell a politikából, ám Ficóéktöbb mint egy évtizedes regnálása miatt Szlovákia jelenleg nem normális ország, ezért Matovic maradhat. Ezekben a szomorú történetekben több egyetemi oktató is besározódott. Közvetlenül a szakdolgozatok témavezetői és bírálói felelősek, akik szemet hunytak a mások szellemi munkájából összetákolt iromány felett, vagy nem is törődtek a leadott munkával. Esetleg anyagi hasznuk származott az egészből. Matovic szakdolgozatának opponense például közös horvátországi nyaralásuk során ajánlotta neki a vonatkozó szakirodalmat, amire ő gátlástalanul lecsapott. Ráadásul a házelnök és a kormányfő esetében két dékán követett el súlyos mulasztást, mert ők voltak a témavezetők. Michal Gregus, a Komensky Egyetem Menedzsment Karának mostani vezetője igyekezett mindezt elmaszatolni, ifjúkon hanyagságnak beállítani Matovic szöveglopását. A mundér becsületét végül a Komensky Egyetem vezetése mentette meg, egyértelművé tévé, hogy a kormányfő szakdolgozata már 1998-ban sem felelt meg a kritériumoknak. Tehát az egyetem is hibázott. A szakolcai főiskola rektora viszont ilyen beismerésre is képtelen. Törvény pedig egyelőre nincs az érdemtelenül szerzett titulus visszavonására, bár két minisztérium állítólag már dolgozik rajta. Alighanem azoknak a szakembereknek van igazuk, akik szerint mindez csak ajéghegy csúcsa és temérdek ilyen diplomás van. Bizonyítékként elegendő felmenni a világhálóra, ahol burkoltan vagy nyíltan ajánlkoznak pénzért szakdolgozat megírására. így aztán néhány felsőoktatási intézmény valóságos diplomagyárként működik. Intő jel, hogy immár több mint 30 ezer szlovákiai fiatal külföldi felsőoktatási intézményeken tanul, elsősorban a színvonalasabb cseh és magyar egyetemeken. A hazai felsőoktatási Akkreditációs Bizottság éveken át képtelen volt bezáratni a gyengén teljesítő egyetemeket, a politikusok ellenállásába ütköztek. Újabban az Akkreditációs Ügynökség fogadkozik, hogy rendet tesz. Legfőbb ideje. A tudásalapú társadalom és az ország jövője a tét. Apróhirdetés (Kotrha) Példátlan kínai nyomulás Az USA segíteni fog Japánnak a példátlan kínai nyomulás figyelésében a vitatott hovatartozású dól-kínaitengeri szigetek térségében. Kevin Schneider, a Japánban állomásozó amerikai erők parancsnoka szerint kínai halászok hadihajók kíséretében készülnek dolgozni a Japán ellenőrzése alatt álló szigetek körül, amelyeket Kína magának követel. „Az Egyesült Államok száz százalékig kitart kötelezettségvállalása mellett, hogy segítsen Japánnak ebben a helyzetben”- hangsúlyozta az altábornagy. Schneider agresszívnak és rosszindulatúnak nevezte a kínai intézkedéseket. Mint mondta, Peking feltehetően augusztus 15-e körül fog véget vetni a halászati tilalomnak a Dél-kínai-tengeren, engedélyt adva egy nagy halászflottának, hogy a vitatott szigetek közül dolgozzon. A halászhajókat a kínai parti őrség és haditengerészet egységei kísérik. A kínai külügy úgy reagált, hogy a szóban forgó szigetek Kínához tartoznak és felszólította a feleket, hogy „őrizzék meg a térség stabilitását”. A Szenkaku-szigetek körüli vita évek óta húzódik. Washington nem a tengeren ; foglal állást a vitában, de ígéretet tett Japánnak, hogy megvédi a szigeteket i egy támadás esetén. Az USA azt veti Peking szemére, hogy területi igényeit próbálja érvé- i nyesíteni Ázsiában a koronavírusjárvány, illetve az Egyesült Államok és Kína megromlott kapcsolatai kö• zepette. A legutóbbi diplomáciai pengeváltásban Kína bezáratta a csengtui amerikai konzulátust, miután az amerikai kormány utasítására bezárni kényszerült a houstoni főkonzulátusát. Washington ugyanis korábban kémkedéssel vádolta meg a : kínai külképviseletet. (MTI) Az új, vírusos valóság FELEDY BOTOND A koronavírus nem fog visszajönni, mert el sem ment, de lehete Európa legalább bizonyos mértékig afféle sziget a vírus világtengerében? Augusztus a koronavírus újabb gócpontjaival együtt érkezik, német húsüzemtől lisszaboni kerületekig, Antwerpenen át. Német repülőtereken felállított tesztközpontokról, újabb korlátozásokról, helyi karanténokról, egyelőre éjszakára elrendelt kijárási tilalmakról érkeznek hírek. Szép lassan már nem is különleges intézkedésként tekintünk az ilyesmikre, hanem hétköznapi tényként vesszük tudomásul. Ez az új valóság. Amikor kisebb-nagyobb járványgócokban önkormányzati vagy tartományi vezetők döntenek arról, hogy mennyire szigorú intézkedésekre van szükség. Ennek egyik velejárója, hogy a nemzeti határok lezárásáról talán már nem hoznak hirtelen döntéseket. Már látjuk, hogy önmagában a nemzeti határ lezárása nem megoldás. Két okból sem. Egyrészt ha eközben a határokon belül vígan megy a strandolás, fesztiválozás és mindenki sörözik a teraszokon, akkor a vírus ugyanúgy boldogan terjed tovább, „behurcolás” nélkül. Másrészt persze Európán belül is hurcolhatjuk a vírust, és az országhatár jó automatikus szűrő, de nem ez az egyetlen út. Egyre több, gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb, tömeges méretű tesztelés lesz. Akár egy nyári tábor vagy iskolakezdés előtt, új munkahelyre való belépéskor és más, eddig hétköznapi dolgokhoz társulhat egy gyors Covid-teszt. Amíg mi Európában sárgára, pirosra és zöldre színezünk országokat, addig a világ egy jó része vörösen villog. Az Egyesült Államokban, Brazíliában és számos más országban tombol a járvány. Sok országról nem tudjuk, hogy mi a való helyzet: Kína, Eszak-Korea vagy Irán nyilvánvalóan nem tesz közzé reális számokat. így nem túl biztató, hogy az uniós országok turizmusból élő része mégis a kínai turistákért kiált. Most úgy tűnik, hogy hosszú távon az európai egységes fellépést és intézkedéseket lesz könnyebb bevezetni. Az európai gazdaság életben maradása érdekében nem lehet az országhatárok lezárásával játszani; viszont életbevágó lehet, hogy a külső határokat és a harmadik országból érkezőket komolyabban szűrjük. Rögtön a repülőtéren, beépítve a repülőjegy árába a kötelező tesztet. Nem elég a látszathőmérőzés. Ebben az új valóságban, ha nagyon ügyesek leszünk itt, Európában és egy kis szerencsénk lesz, akkor egy békésebb sziget lehetünk, miközben a világban elszabadul a járvány. A fejlődő régióknak, országoknak ehhez sajnos nincsenek eszközei, az Egyesült Államokban pedig egyelőre politikai akarat nincs a megfelelő intézkedésekre, hogy megállítható legyen a járvány tombolása. Nekünk, Európának infrastruktúránk és orvosaink is vannak. Ezt kell kihasználnunk, de közös, uniós, európai szinten egyesítve az erőforrásokat és a tudást. FIGYELŐ „Ha nem kellene nevetnem, sírnák" Bödőcs Tibor humorista nem mindennapi üzenetben áll ki az Index szerkesztősége mellett. Megosztotta közösségi oldalán a Távozó indexesek nevű Facebook-oldalt, amelyhez egy elsőre talán értelmetlennek tűnő szöveget írt, így szól: Míg Aminiszterelnök rúgkapáló CSIRKÉK természetességével BRÜSSZELBEN csillog, mint KRISZTUS URUNK AZ ÍRÁSTUDÓK ÉS FARIZEUSOK között: itt vannak ezek az indekszes, szűk vállú, kígyótestű, tyúkmellű, lúdtalpas, gluténmentes, „sálat VESZEK, pedig NEM IS FÁZOK” fajtájú HÜJEGYEREKEK Álfüggetlenobj ektívfüggetlenek...EZT tudja mindenki, akinek egy kicsit is Pancho Aréna alakú a szíve! ERRŐL ENNYIT! Háború VAN, de ezek túsznak se lennének JÓK!! Milyen sajtószabadságról AJVEKOLNAK sivalkodóan hisztizve EZEK A LIBERRÁLTAN DOBREVIZÁLT TÚLÉRZÉKENYÍTŐK??????? NÁLUNK MINDENT SZABAD, AMIT ENGEDNEK!! Ez ÍGY működik mindig is. Aki szerint, AZ HAZUDIK! Demokratának lenni annyi, mint NEM FÉLNI: MEGIJEDNI! Ha szólnak, hogy EL AKARJUK ADNI A „TUDÁSUNKAT”, akkor nem azt mondjuk két kábítós ORRFÚJÁS között, hogy ,,’iszen dem agaijuk”, hanem MEGKÉRDEZZÜK, MENNYIÉRT???????????? DE EZEK a bohócok csak tovább KAPÁLÓZNAK, szánalmas, ha nem kéne RÖHÖGNÖM, simák. (24 hu) Riasztás az északi féltekére A koronavírus nem influenza, és nyáron ugyanúgy terjed, mint télen, és nem huílámokban érkezik, hanem folyamatosan itt van. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezért nyári éberségre intette az északi féltekét. Ugyanis nem szabad könnyedén venni a koronavírus terjedését csak azért, mert nyár van, ugyanis ez a vírus nem változik évszaktól függően, nem viselkedik az influenzához hasonlóan szezonálisan. „Az emberek évszakokban gondolkodnak, de azt kell észben tartanunk, hogy ez új vírus és másként viselkedik” - mondta Margaret Harris, a WHO szóvivője. Attól is óvott, hogy járványhullámokban gondolkodjunk, mert úgy tűnik, hogy egyetlen nagy hullámról van szó, amely rendre kicsit gyengül, aztán ismét erősödik. A WHO szerint a legjobb, amit tenni lehet, ellaposítani az emelkedő görbét és aztán folyamatosan csökkenő ágba kényszeríteni. (MTI)
