Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-27 / 173. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 27. lwww.ujszo.com Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Gyűjtik a búzát a magyarok kenyeréhez • Kiváló az őszi máktermés Paton • Gyommentes technológiája az őszi káposztarepcében • Az első lépes a jó termés felé a vetőmag csávázása Rostselmash kombájnok az utakon Megjelenik július 28-án! Index hírportál: toborzás és erőgyűjtés Pénteken este ezrek tüntettek Budán Orbán és Áder ablaka alatt (MTi-feiv) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Értesülések szerint megkezdődött az Index hír­portál további működésének fenntartása érdekében egy új szerkesztőségi stáb felépí­tése. Pénteken este a minisz­terelnöki irodának és Áder János államfő hivatalának otthont adó épületek előtt több ezer ember tüntetett. A hatalom által megfojtott legna­gyobb olvasottságú magyar hírpor­tálnak, az Indexnek arról nincs in­formációja, hogy a mostanival azo­nos létszámmal működtetnék-e to­vább az oldalt, vagy kevesebb em­berrel, illetve változik-e a rovat­struktúra, ám azt már tényként emlí­ti, megkerestek újságírókat, szer­kesztőket, hogy érdekelné-e őket va­lamilyen pozíció a lapnál. A Medial szerint az a cél, hogy miután Bodolai László, az Index.hu Zrt. igazgatósági elnöke a múlt héten elbocsátotta Dull Szabolcs főszerkesztőt'és a nagyjá­ból 90 fos Index-stábból szinte min­denki úgy döntött, hogy távozik, biz­tosítható legyen a híroldal további működése. Az Index jelenleg „csök­kentett üzemmódban” működik. Az oldal tartalmát főleg az MTI híreivel töltik a régi, távozó stáb jelenleg fel­mondási idejüket töltő tagjai. A Medial emlékeztet rá: a felbukkanó nevek, a felkért munkatársak szak­mai előélete előrevetítheti, vajon irányt vált-e az Index vagy sem. „A megkeresett potenciális stábtagok, újságírók, szerkesztők nagy dilemma előtt állnak: ha elvállalják a felada­tot, számolniuk kell azzal, hogy mi­után az előző stáb viharos körülmé­nyek között távozik, lesznek, akik megbélyegzik az újakat” - írja a por­tál. Súlyos állításokat fogalmazott meg a kirúgott főszerkesztőről Bo­dolai László, az Index igazgatóságá­nak elnöke, aki szerint Dull Szabolcs belső információkat, üzleti titkokat szivárogtatott ki a konkurenciának. Facebook-oldalán azt írta: Ezért a fő­szerkesztőt Németországban rend­őrök szíjon vezették volna el, ő csak kitette az igazgatóságból. „Továbbra is köszönünk mindent, de hadd kérjük egyelőre azt, hogy senki ne kezdjen pénzgyüjtésbe és egyéb mikroközösségi szervezésbe. Jogilag, pénzügyileg és más szem­pontokból sem tudjuk egyelőre eze­ket fogadni, és ha egyszer eljutunk odáig, akkor szeretnénk oly módon elindítani a munkát, hogy az garan­ciát adjon nektek és nekünk is arra, hogy minden felajánlással el tudjunk számolni” - olvasható a Távozó in­dexesek elnevezésű Facebook­­oldalon. Ez a hivatalos felülete az In­dex szerkesztőségéből távozó újság­íróknak, az oldalt már közel 200 ez­ren lájkolták. Szolgálati közlemény­ként tették közzé, hogy az Indexben felmondott újságírók jelenleg csak ezen a Facebook-oldalon keresztül kommunikálnak. (24.hu, hvg, Medial) Tüntető amerikai városok Washington/Seattle. Könny­gázzal oszlattak fel egy erőszakba torkolló tüntetést a rendőrök a nyu­gati parti Seattle-ben szombat este, miután előzőleg a szomszédos állam fővárosában, Portlandben is össze­csapások voltak a rendőri brutalitás és a rasszizmus ellen demonstrálok és a biztonsági erők között. A Texas ál­lambeli Austinban lövéseket adtak le egy tüntetésen, és egy ember halálos lövést kapott. A rendőrök annak ha­tására kezdtek a több ezer fős tömeg feloszlatásába a Washington állam­ban található Seattle-ben, hogy tucat­nyian a tömegből felgyújtották fia­talkorúak börtönének és bíróságának egy félig kész épületét. A coloradói Denverben is volt tüntetés szomba­ton. Valaki autóval a demonstrálok közé hajtott, egy tüntetőt pedig meg­lőttek. A demonstrálok az ellen is til­takoztak, hogy Donald Trump ame­rikai elnök kérés nélkül szövetségi rendfenntartó erőket küldött több vá­rosba, köztük Seattle-be, az elhara­pódzó erőszakos bűncselekmények megfékezésére, és hírek terjedtek el arról több esetben, hogy ezek a szö­vetségi ügynökök túllépik a hatáskö­rüket. Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála után tüntetéssoro­zat kezdődött az Egyesült Államok­ban, eleinte a rendőri erőszak ellen és a rendőrség működésének megrefor­málásáért, de később a gyakran már erőszakba torkolló megmozduláso­kon más követeléseket is megfogal­maztak, köztük a rasszizmus elleni fellépés szigorítását. (MTI) Aggasztó mértékű az űrfegyverkezés Washington. Az Egyesült Államok nyomást fog gyakorol­ni Oroszországra és Kínára a világűrre érvényes normák be­tartása érdekében - jelentette ki Christopher Ford, az amerikai külügyminisztérium nemzetközi biztonságért és fegyverzet­­ellenőrzésért felelős államtitká­ra. Ford azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking „rohamtem­póban fegyverzi fel” a világűrt, s ezt Washington különös és ve­szélyes folyamatnak tartja. Úgy fogalmazott, hogy az orosz és a kínai diplomaták „nagyon krea­tívak, ha rossz ötletekkel kell előjönniük a világűr felfegyver­zésének ellenőrzéséről”. (MTI) Donyec-medence: végre tűzszünet Kijev. Megkezdték a szem­benálló felek a felkészülést a Donyec-medencében a tegnap hajnaltól életbe lépett újabb tűz­szünetre. Az Ukrajinszka Pravda orosz forrásokra hivatkozva je­lentette, a donyecki szakadár erőknek kiadták a parancsot a tűz teljes beszüntetésére. Ezt meg­előzően az ukrán Egyesített Erők Parancsnoksága közleményében tudatta, hogy elkezdték az előké­születeket a teljes és mindenre ki­telj edő fegyvemyugvás életbe léptetésére. Korábban már kéttu­­catszor kíséreltek meg tartós tűzszünetet teremteni, de e pró­bálkozások kudarcba fulladtak. A fegyvemyugvás előfeltétele an­nak, hogy a több mint hat éve tar­tó konfliktusról újabb csúcstalál­kozót lehessen tartani. (MTI) Görög gyász Isztambul/Athén. Eldurvult a vita Törökország és Görögország között a múzeumból nagymecsetté nyilvánított Hagia Sophia székes­­egyház miatt, amelyben 1934 óta először tartottak pénteki imát, mi­közben Görögország számos temp­lomában megkongatták a harango­kat a gyász jeléül. „Görögország is­mét megmutatta, hogy az iszlám és Törökország ellensége, és mindezt amiatt, hogy a Hagia Sophia meg­nyílt az imádkozok előtt” — írta egy nyilatkozatban Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: a minisztérium élesen elítéli a görög kormány és parla­menti képviselők szavait, amelyek célja szerinte a közvélemény fellá­­zítása volt, és elítéli azt is, hogy tö­rök zászlót égettek Szalonikiben. A görög külügyminisztérium erre nyi­latkozattal válaszolt, amely szerint torok orvok „a nemzetközi közösség megdöb­benve figyeli a mai Törökország na­cionalista és vallási tévelygését”. Ezt megelőzően Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő kijelentette, hogy Törökország „bajkeverő”, a koráb­ban múzeumként szolgáló székes­­egyház mecsetté alakítása „ütközik a 21. századi civilizációval”. A török szóvivő a nyilatkozatában azzal ér­velt, hogy a mecsetté alakítás „a tö­rök nemzet akaratának felelt meg”. Pénteken több ezer hívő - köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök - részvételével megtartották az első imát az isztambuli nagymecsetben. Az isztambuli Hagia Sophia bizánci építésű egykori ortodox bazilika az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek. Később mecsetként használták, 1934 óta múzeumként volt látogatható, 1985 óta az UNESCO Világörökség része, (mti, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom