Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-02 / 152. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com | 2020. július 2. Ili Elárasztja az üzleteket a külföldi élelmiszer A hazai termékek aránya a tej esetében a legnagyobb, a szlovákiai üzletek­ben árult tej 76 százaléka származik hazai feldolgozóktól (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovákiai üzletlán­cok ugyan már egész reklám­­kampányokat építenek arra, hogy milyen fontosnak tartják a hazai élelmiszereket, ezek aránya azonban továbbra is elenyésző a behozatalhoz ké­pest. Mely üzletekben talál­hatjuk a legtöbb hazai élelmi­szert, és melyek a sereghaj­tók? A hazai élelmiszerek aránya a szlovákiai üzletláncok polcain még mindig csupán 39,9 százalék körül mozog - derül ki a Go4insight piac­kutató ügynökség legfrissebb fel­méréséből, amelyet a Szlovák Élel­miszeripari Kamara (PKS) megbí­zásából végzett el. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a mélypontot 2017-ben értük el, és azt követően fokozatosan nő a hazai élelmiszerek aránya. A tavalyihoz képest most is 1,3 százalékos növe­kedést mértünk, ez azonban jóval el­marad az elvárásainktól, és a szlo­vák gazdaság lehetőségeitől is” - nyilatkozta Dániel Potumay, a PKS elnöke. Fogyasztói kampányok Potumay szerint az elmúlt idő­szakban az üzletláncok a reklámja­ikban is egyre több figyelmet szen­telnek a hazai élelmiszereknek. Szinte nincs olyan nap, hogy ne szá­molnának be újabbnál újabb hazai beszállítókról, és a szupermarketek­ben is külön részlegeket nyitnak a hazai élelmiszernek. „Valójában azonban alig nő ezek aránya az üz­letekben. Látványosabb növekedést az elmúlt időszakban a korábban e tekintetben egyébként nem túl kiug­ró teljesítményt nyújtó Lidi ért el, ami a jelenlegi helyzetben, amikor a világjárvány miatt nagyobb szerepet kellene kapnia a hazai élelmiszerek­nek, akár katasztrófának is nevez­hető” - tette hozzá Potumay. Üzletláncok harca A hazai élelmiszereket tekintve továbbra is a Coop Jednota van az el­ső helyen, a polcain ezek aránya el­éri az 56 százalékot. A sorban a CBA (49%), a Billa (42%), a Metro (42%), a Tesco (41%) és a Kaufland (40%) következik. A tavalyi évhez képest tapasztalt 8 százalékpontos javulás ellenére továbbra is a Lidi a sereg­hajtó, alig 26 százalékkal. „Az üz­lettípusok szempontjából elmond­hatjuk, hogy a hazai élelmiszerek aránya a kisebb üzletekben a legna­gyobb, elérve az 57 százalékot. Az alapterület növekedésével párhuza­mosan azonban nő a külföldi élel­miszerek aránya is” - mondta el Po­tumay. Külföldi édességek Látványos különbségek vannak az egyes termékcsoportok között is. A hazai termékek aránya a tej esetében a legnagyobb, a szlovákiai üzletek­ben ámít tej 76 százaléka származik hazai feldolgozóktól. Ez az elmúlt egy évben ráadásul 6 százalékpont­tal nőtt. Az ásványvíz 61, a bor 56, a sör 51 százaléka hazai, míg a kon­zervált élelmiszereknek csupán a 16, az étolajnak a 14, az édességeknek pedig a 9 százaléka. Az utóbbiak aránya az elmúlt egy évben nem hogy nem nőtt, hanem tovább csökkent. „A felmérésünk is azt bizonyítja, hogy a tej és az ásványvizek eseté­ben a hazai termelők pozíciói meg­­ingathatatlanok. Arra is fényt derí­tett azonban, hogy a hazai termékek aránya azokban a termékcsoportok­ban a legnagyobb, amelyeknek az árára érzékenyek a fogyasztók. A nagy hozzáadott értékű, feldolgo­zott élelmiszerek esetében azonban a behozatal dominál” - mondta el Branislav Cvik, a PKS igazgatóta­nácsitagja. Nem az áraktól függ Nem mindegy az sem, hogy mely megyében térünk be az üzletekbe. A PKS felmérése szerint a legtöbb ha­zai terméket, 43 százaléknyit, a Nagyszombat megyei üzletek kínál­ják. Besztercebánya megyében ez 42, Nyitra, Eperjes és Kassa megyé­ben 41, Pozsonyban pedig csupán 36 százalék. Gyakori érv a külföldi élelmiszerek mellett, hogy ezek ol­csóbbak, mint a hazaiak. „Ennek fé­nyében azonban érdekes tény, hogy a hazai élelmiszerek aránya azokban a megyékben a legnagyobb, ame­lyekben alacsonyabb a lakosság vá­sárlóereje, vagyis az, hogy hol mennyi a hazai élelmiszer aránya, valószínűleg nem annyira az árak­kal, mint az adott üzletláncok üzlet­­politikájával van összefüggésben” - mondta el Potumay. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Munkanólküli-sególy augusztusig Pozsony. Egy hónappal tovább kaphatnak munkanélküli-segélyt a munkaügyi hivatalok nyilvántar­tásában szereplők. A kormány szerdán elfogadta azt a rendeletet, amely újabb egy hónappal hosszabbítja meg a munkanélküli­segély folyósításának az időszakát. Az érintettek így augusztus 31-ig kaphatnak ilyen ellátást. Az intéz­kedés célja, hogy enyhítse a jelen­legi krízishelyzet negatív hatásait azokra a munkanélküliekre, akik a kedvezőtlen munkaerőpiaci hely­zet miatt képtelenek munkát talál­ni. Az állami költségvetésre nega­tív hatással lesz az intézkedés, mi­vel a munkanélküliség időtartamá­nak meghosszabbítása magasabb költségeket ró az államra. (Tasr) Gondoskodik a fiatalokról az EU Brtisszol. Az Európai Bizottság szerdán elfogadta a fiatalok fog­lalkoztatását támogató új intézke­déscsomagot. Valdis Dombrovs­­kis, a brüsszeli testület ember­­központú gazdaságért felelős al­­elnöke a fiatalok munkanélküli­ségének megszüntetésére irányuló intézkedéscsomaggal összefüg­gésben elmondta: a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az ifjú­sági munkanélküliség uniós átlaga 2020 áprilisában meghaladta a 15 százalékot, így még fontosabbá vált az európaiak következő ge­nerációjának a támogatása. A több pillérre épülő intézkedéscsomag hidat alkot a munkavállaláshoz a következő generáció számára. Egyrészt megerősíti a 15 és 25 év közöttiek munkavállalási lehető­ségeit, különös tekintettel a hátrá­nyos helyzetűekre, másrészt a szakképzések vonzóvá és korszerűbbé tételét célozza, illetve tanulószerződéses gyakorlati képzéseket tesz lehetővé. A bi­zottság emellett sürgeti a tagálla­mokat, hogy a helyreállítási alap és a jövőbeli uniós költségvetés révén rendelkezésre álló források felhasználásával növeljék az ifjú­sági foglalkoztatásra fordítandó támogatást. A testület ugyancsak szerdán bemutatott másik prog­ramjavaslatának célja az elhe­lyezkedéshez szükséges készsé­gek fejlesztése a zöld- és digitális gazdaságban. A javaslat alapján 2025-ig 540 millió felnőttet kell a képzésekbe bevonni. (MTI, tasr) Újabb államtitkár távozik Pozsony. Felmentését kérte Sá­muel Vicán, a földművelésügyi tárca államtitkára. Ján Micovsky földművelésügyi miniszterrel ab­ban egyeztek meg, hogy 2020. jú­lius 15-ével távozik a pozíciójáról. Anezka Hrdá, a szaktárca szóvivő­je szerint az államtitkárnak még nincs meg az utódja. „Ez az ő dön­tése, amelyet tiszteletben tartok. Köszönöm az eddigi munkáját, és sok sikert kívánok neki a követke­ző munkahelyein” - mondta Micovsky. Vlcant 2020. április 19- én nevezték ki államtitkárrá. A tár­cán belül a agrárpolitika és az eh­hez tartozó törvények, elemzések, jelentések, határokon átnyúló együttműködési programok voltak rábízva, de az élelmiszeripar is a hatáskörébe tartozott. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,9043 EB Lengyel zloty 4,4583 Cseh korona 26,670 El Magyar forint 354,50 El Horvát kuna 7,5645 Q Román lej 4,8366 Japán jen 120,31 H Svájci frank 1,0620 Kanadai dollár 1,5217 Q USA-dollár 1,1200 ____ VÉTEL - ELADÁS BANK | DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Privatbanka 1,15-1,09 27,42-26,08 OTP Bank 1,17-1,07 27,92-25,57 371,82-340,48 Postabank 1,15-1,09 27,78-25,65 369,51-341,09 8zl. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,31-25,85 369,63-337,79 Tatra banka 1,16-1,08 27,70-25,83 373,54-337,96 C80B 1,15-1,09 27,32-25,96 ANaUnatHHalbank 1,16-1,09 27,51-25,81 370,64-338,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) 2020. június 30. A szlovák kormány és a Szentlélek Fel a fejjel, drágám! a 6. olimpiája? Szombatolás A SZLOVÁK kormány ÉS A SZENTLÉLEK Az ország gazdasága a koronavírus első szakasza után mélyrepülésben van. Azt hihetnénk, a kormány éjt nappallá téve azon töri a fejét, hogyan segítsen a munkaadóknak és azoknak, akik elveszítették az állásukat. Erre az első tör­vényjavaslat, amellyel a veszélyhelyzet megszűnte után elő­álltak, az abortuszok szigorításáról szól, holott a művi ter­hességmegszakítások száma 1997 óta meredeken csökken. Kinek jó ez? Mi segítene valóban a gyermekvállalás növeke­désében; Mit mond minderről a szociális és családügyi szak­ember; a szociológus; és mit mond Róbert Bezák a politika és a hit kapcsolatáról, a magamutogató vallásosságról? ► Ami foglalkoztat: A ruttkai tragédia után - vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok Már kapható a Vasárnap legújabb száma Misarnaff

Next

/
Oldalképek
Tartalom