Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-24 / 171. szám

8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Teljes tűzszünet Kelet-Ukrajnában Kijev. „Teljes és mindenre kiter­jedő” tűzszünet lép életbe hétfőn Ukrajna keleti részén - jelentette be az ukrán elnöki hivatal. A lu­­hanszki és donyecki Moszkva­­barát szakadárok már korábban jelezték a fegyvemyugvást, amelyet most az ukrán elnöki hi­vatal is megerősített. A szakadá­rok azt is mondták: arról is meg­állapodás született, hogy egyik fél sem vet be drónokat, valamint nem telepít nehézfegyvereket la­kott területekre. Mindkettő a ci­vilek védelmét hivatott szolgálni a nagyjából 450 kilométeren hú­zódó frontvonal mentén. (MTI) Női kihívója is lesz Lukasenkának Minszk. SzvjatlanaTihanov­­szkaja vezetésével egy női csapat megpróbálkozik Aljakszandr Lukasenka elnök legyőzésével az augusztus 9-i fehérorosz elnök­­választáson. Bár megfigyelők az országot 1994 óta irányító Luka­senka győzelmével számolnak, aki már hatodszor indul a tisztsé­gért, a politikában újnak számító Tihanovszkaja a 65 éves elnök eddigi legnagyobb kihívásának bizonyulhat, tekintettel arra a társadalmi elégedetlenségre, amely a gazdasági helyzet, az emberi jogok ismétlődő megsér­tése és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati vál­ságkezelés hiányosságai miatt bontakozott ki az országban. Ez megmutatkozott vasárnap Minszkben is, ahol évtizedek óta nem látott nagyságú ellenzéki rendezvényt tartottak. A politi­kusnő azután jelentette be indu­lását az elnökválasztáson, hogy férjét, a minszki vezetés kor­rupciójával gyakran foglalkozó Szjarhej Tihanovszkij bloggert májusban őrizetbe vették. Eddig több száz ellenzékit vettek őri­zetbe Fehéroroszországban az elnökválasztás előtt. (MTI) Irán magyarázza az állandó tűzeseteket Teherán. Irán tagadta, hogy kül­földi kibertámadások és szabo­tázsakciók lennének felelősek a sorozatos tűzesetekért.,,Az utóbbi hetekben keletkezett fü­zeknek ehhez semmi közük”— hangoztatta Abbász Muszavi iráni külügyi szóvivő. Június vé­ge óta több robbanás és tüzeset történt iráni katonai, nukleáris és ipari létesítmények közelében. Július 2-án aNatanzban működő, földalatti atomlétesítményben csaptak fel a lángok nagyobb ká­rokat okozva. Tűzeset volt a kelet-iráni Parcsin katonai tá­maszpontján, egy gyárban Tehe­rán egyik elővárosában, egy fő­városi klinikán, egy vegyi üzem­ben az ország délnyugati felén és egy erőműben az ország központi részén. Az izraeli védelmi mi­niszter kijelentette, „nem feltét­lenül” országa áll a titokzatos iráni incidensek mögött. Az el­múlt hónapban több mint tíz iráni támaszpont, erőmű, vezeték és más létesítmény szenvedett bal­esetet, mely mögött az izraeli tit­kosszolgálatot sejtik. (MTI, Index) Össztűz alatt az uniós egyezség ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett árveit Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke az Európai Parlamentben. Az uniós törvényhozó testületnek még rá kell bólintania mindarra, amiben az Európai Tanács kedd hajnalban nagy nehezen megállapodott. El kell fogadni a tagországok ve­zetőinek megállapodását, így a ben­ne foglalt forráscsökkentéseket is. Ez utóbbi „olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk” - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Az Euró­pai Tanács ülésén született egyezség „fényt ad az unió jövőjének, de ár­nyékot is vet,” mivel a koronavírus­­járvány következményei miatt szük­ségessé vált ambiciózus helyreállítá­si alap karcsúbb hétéves költségve­tést eredményezett, amelyben nem lehetett olyan területeken kellőkép­pen növelni a forrásokat, mint az egészségügy vagy a kutatás - tette hozzá. Von der Leyen a 750 milliárd Ma tüntetés Budapest. „Az Index főszer­kesztőjének, Dull Szabolcsnak a ki­rúgása beütött egy újabb, hatalmas szeget a szabad sajtó, a szabad or­szág koporsójába”-írj a az ellenzéki Momentum a Facebookon. Ezért ma délutánra tüntetést szerveznek a Ko­­losy térre, a vezető hírportál, az In­dex szerkesztősége közelébe. Innen a tervek szerint a Karmelita kolos­torhoz vonulnak a tüntetők. Dull Szabolcsot szerdát menesztették, a szerkesztőség értékelése szerint azért, mert nem engedett a tulaj do- I nosi zsarolásnak. A Medial információi szerint már több mint 40 olyan, az Index.hu stáb­jában dolgozó újságíró, szerkesztő ; van, aki úgy tervezi, beadj a a felmon­dását a lapnál. A szerkesztőség több tagja már tegnap beadta a felmondá­­sát. A 40 fos szám m a nagyjából 100 i fos gárda 40%-át jelentené. Felmon-Von der Leyen tegnap győzködte az Európai Parlament képviselőit (Tasr/ap) eurós helyreállítási alapról elmond­ta, hogy az a tagállami beruházáso­kat és reformokat segíti majd elő, amelyek végrehajtásában az EU-nak is kulcsszerepe lesz. A források oda­ítélésének teljes átláthatóságára van szükség, hogy a pénz oda menjen, ahol a legnagyobb szükség van rá - mondta. Hozzátette, hogy „a jogál­lamiság nemcsak közös, hanem kö­telező érték az EU-ban”, így a brüsszeli bizottság védeni fogja azt az unió pénzügyi érdekeivel együtt. Charles Michel, az Európai Ta­nács elnöke elmondta, hogy első al­kalommal az EU történetében a költ­ségvetést hozzákötötték a klímaak­ciókhoz és a jogállamisághoz. Utób­bival kapcsolatban Michel kijelen­tette, a tagállami vezetők megtár­gyalták a jogállamiság és a kifizeté­sek közötti kapcsolatot és ez szerepel is a szövegben. Az Európai Parlament (EP) öt leg­nagyobb frakciója, köztük a szociál­demokraták és a néppártiak, többek között a stratégiai célokat veszélybe sodró forráscsökkentéseket (például az egészségügy, a kutatás-fejlesztés,a digitalizáció területén) és a zárt ajtók mögött való egyeztetések átláthatat­lanságát kifogásolja. A frakciók ter­vezete azt is tartalmazza, hogy „a jog­államisági mechanizmus nem sérthe­ti a végfelhasználók érdekeit, ami annyit jelent: ha egy adott kor­mánnyal szemben szankciókat kell alkalmazni, az uniós támogatások et­től még közvetlenül el kell jussanak a polgárokhoz, önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz, civil szervezetek­hez”. Az Európai Parlament szerint az EU-s pénzek jogállamisági feltétel­­rendszerhez kötése túl puhára sike­redett, erősebb szankciós szavazási módot sürgetnek. Végezetül az uniós törvényhozás úgy véli, a költségvetés saját bevételi forrásainak reformja el­maradt, illetve elnagyoltra sikeredett. Az EP nem módosíthatja a költség­­vetést, csak jóváhagyhatja vagy el­utasíthatja azt. (MTI, Portf.. Infostart) az Indexért Eltávolítják a szobrokat dásukat az érintettek azért tervezik, mivel nem értenek egyet a lapnál zaj­ló folyamatokkal, elsősorban a fő­szerkesztő elbocsátásával. Műnk Veronika, az Index főszerkesztő­­helyettese már korábban hangot adott annak a véleményének, hogy ha Dull Szabolcsot elmozdítják pozíciójából, akkor ez felkorbácsolhatja a kedélye­ket az Index.hu stábjában, mivel a szerkesztőség nagyon lojális a tavaly decemberben főszerkesztővé előlép­tetett Dull személye iránt. Arról egyelőre nincs hír, hogy ha az érintettek valóban távoznak, ak­kor hol folytatnák karrieijüket. Ez nem is egyszerű kérdés, hiszen mos­tanra alig maradt kormányfüggetlen lap a magyar médiapiacon. Lehet­séges út lehetne még egy új médium megalapítása is, de ez szintén na­gyon nehéz, pláne a jelenlegi mé­diapiaci helyzetben. (444.hu, Media 1) Washington. Az amerikai kép­viselőház elsöprő többséggel meg­szavazta a konföderációs szobrok eltávolítását a kongresszus dísz­­csarnokából. A szavazáskor 72 re­publikánus törvényhozó a demok­ratákkal együtt voksolt, és az összes nemleges szavazatot republikánu­sok adták le. „Képzeljék csak el, milyen érzés nekem, affoamerika­­inak tudni azt, hogy az őseim részt vettek e kongresszus felépítésében, és mégis, még mindig vannak itt olyan szobrok, amelyeket az ősei­met rabszolgasorba taszítóknak emeltek” - fogalmazott Karen Bass kaliforniai demokrata párti képvi­selő, a kongresszus fekete caucu­­sának (képviselői lobbicsoportjá­nak) vezetője. A politikus megje­gyezte: külön örömmel tölti el őt, hogy a szavazásra alig egy héttel a georgiai John Lewis képviselő ha­lála után került sor. A 80 esztendő­sen elhunyt Lewis elismert polgár­jogi harcos volt, aki 1963-ban be­szédet mondott a Washingtonban tartott híres polgáijogi meneten is. A törvény értelmében 11 konfö­derációs személyiség - köztük Ro­bert Lee tábornok, a konföderációs seregek vezetője és Rogert Taney, az alkotmánybíróság egykori elnö­ke - szobrát távolítják el. Vagy a Capitolium egy másik termében helyezik el, vagy átadják őket a Smithsonian Múzeumnak. A kon­föderáció az amerikai polgárhábo­rú (186 1-1865) időszakában a rab­szolgatartó déli államok szövetsé­ge volt, és sok amerikai számára ma is a rabszolgatartó korszak jelképe. A szobrok eltávolításának igénye a Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt George Floyd halála után vetődött fel. (MTI) Szövetségi rendfenntartókat küldenek Chicagóba Donald Trump amerikai elnök bejelentene, hogy ezövetsógi rendfenntartó erőket küld Chicagóba az elharapódzó erőszakos bűncselekmónyek megfékezésére. Washington. ,3ejelentem a szö­vetségi rendfenntartó erők erőteljes megnövelését az erőszakos bűnözés által sújtott közösségekben” - fogal­mazott az elnök. Azt mondta: az igaz­ságügyi minisztérium „azonnali ha­tállyal megnöveli a szövetségi rend­őrök létszámát Chicago városában”. Kedden este Chicagóban ismeretlen tettesek egy autóból egy helyi teme­tés résztvevőire lőttek, a lövöldözés nyomán 15 ember sebesült meg, né­­hányuk állapota válságos. Az intéz­kedés nemcsak Chicagóra érvényes, hanem más olyan amerikai települé­sekre is, ahol eluralkodott az erőszak. „Nincs más választásunk, mint hogy közbelépjünk” - jelentette ki. William Barr igazságügyi minisz­ter közölte, Chicago mellett a Mis­souri államban fekvő Kansas Citybe és az új-mexikói Albuquerque-be te­lepítenek szövetségi rendőröket. Chicagóba mintegy 200, Albu­querque-be 30 egyenruhást külde­nek, Kansas Cityben pedig már ott tartózkodik 200 szövetségi rendőr. Barr hangsúlyozta, a szövetségiek kéz a kézben dolgoznak együtt a helyi rendőrökkel. Közölte, a bűnözés megfékezésére kirendelt szövetségi­eket nem szabad összekeverni az erő­szakba torkolló tüntetésekre „választ adó” rendfenntartókkal, akiknek a feladata elsődlegesen a szövetségi épületek, emlékművek, szobrok és az emberi életek védelme. A mostani in­tézkedés tervét Operation Legendnek (Legend Hadművelet) nevezik, an­nak a LeGend Taliferro nevű 4 éves kisfiúnak az emlékére, akit június vé­gén lőttek agyon Kansas Cityben. A szövetségi rendfenntartók nem vonulnak ki az oregoni Portland vá­rosából - erősítette meg a kormány­zati álláspontot Chad Wolf amerikai belbiztonsági miniszter. A nyugati parti Oregon legnagyobb városában 56. napja tartanak az erőszakba tor­kolló tüntetések. A megmozduláso­kat eredetileg a rendőri erőszak ellen hirdették meg, ám napok óta gyúj­togatások és lövöldözések jellemzik a közbiztonsági helyzetet. Az erő­szakos tüntetők megtámadták a jú­lius elején a városba érkezett szö­vetségi rendfenntartókat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom