Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-23 / 170. szám
KÖZÉLET A magyar együttműködés gerincét az MKP-nak kell adnia Forró Krisztián: Nekünk azt a célt kell szolgálnunk, hogy a felvidéki magyarság Szlovákiában megmaradjon . Az MKP elnöke, Forró Krisztián szerint a magyar pártok együttműködése érdekében mindenkinek kompromisszumkésznek kell lennie (Somogyi Tiborfeiv) CZÍMER GÁBOR A Magyar Közösség Pártja (MKP) hétvégi kongresszusén Forró Krisztiánt választotta a párt elnökévé. Az új pártvezetőtől többek közt azt kárdeztiik, mire számíthatunk a magyar politikai szereplők egységesülése során. Hogyan értékeli a párt előző vezetése által fémjelzett időszakot? Én a múltról nem szeretnék beszélni, inkább a jövőre összpontosítanék. Tisztában vagyunk vele, hogy vannak gyenge pontjai az MKP struktúráinak, ahogy a párt alapszabályának is. Az elkövetkezendő időszakban ezeknek a gyenge pontoknak a megtalálására és megoldására akarunk koncentrálni. Ezért egyebek mellett az alapszabály módosításának is be kell következnie. Mit fognak ebből érzékelni a választók? A választók remélhetőleg azt fogják érezni, hogy egy olyan MKP állt fel, amely sokkal rugalmasabban tud reagálni az aktuális témákra. Azt szeretnénk, ha úgy éreznék, az ő érdekeiket képviseli az MKP. Vannak olyan visszajelzéseik, hogy a választók ezt eddig nem mindig érezték így? Ha a választók úgy érezték volna, hogy minden tökéletes, ma valószínűleg a parlamentben vagyunk. Általános alelnöknek Berényi Józsefet, az MKP korábbi elnökét választotta, akivel szoros szakmai kapcsolatban vannak. Mi a dolga egy ilyen általános alelnöknek, miért van szükség arra, hogy a pártvezető mellett még egy ilyen elnökhelyettes is legyen? Én a kongresszust arra kértem, hogy amikor felmerült a három alelnöki pozíció létrehozása, legyenek ezekhez konkrét nevek rendelve. Az általános alelnöki tisztségre Berényi Józsefet javasoltam, amit a közgyűlés jóvá is hagyott, aminek nagyon örülök. Szerintem azzal mindenki egyetért, hogy jelenleg a szlovák kormánnyal és kormányfővel a magyar politikusok közül Berényi József ápolja a legszorosabb kapcsolatot. A magyarság számára nagyon fontos a szlovákság felé való érdekképviselet. Jelen pillanatban Berényi az a személy, aki ezt megtestesíti. Ugyanakkor azt is nagyon jól tudjuk, hogy a magyar kormánnyal is jó a viszonya. Ezt a kapocsszerepet mindenképpen érvényesíteni kell, ha fontos számunkra, hogy a felvidéki magyarok érdekei meghallgatásra találjanak. Maga Berényi arról is beszélt, hogy a magyar pártok együttműködéséről szóló tárgyalások során szívesen rendelkezésre bocsátja a tapasztalatait. Ön megbízta-e már őt, hogy az esetleges tárgyalódelegáció tagja legyen? Erről az elkövetkező napokban az elnökség fog dönteni, megbeszéljük, ki lesz a küldöttség tagja. Nem titkolt szándékom, hogy javasoljam, Berényi József ebben a delegációban helyet kapjon. Mekkora feladatot jelent majd önnek összetartani az MKP-t, figyelembe véve például azt, hogy a közgyűlés nem az ön által javasolt Becse Norbertét választotta az Országos Tanács (OT) elnökének, hanem Köpöncei Pétert, ezzel pedig gyakorlatilag az elnöksége első óráiban egy erősebb jelzést kapott a párttagságtól? Nézze, ez is azt bizonyítja, hogy egy demokratikus párt vagyunk, alulról építkezünk, mindenkinek van saját véleménye. Az, hogy Köpöncei Péter lett az OT-elnök, a közgyűlés akarata. Hiszem, hogy Péterrel a jövőben nagyon jó lesz az együttműködés. Már korábban is dolgoztunk együtt, jó tapasztalataim voltak vele. Bízom benne, hogy egy irányba fogunk húzni. Többen mégis úgy nyilatkoztak a közgyűlés után, hogy nincs jó állapotban a párt, nem egységes. Erről mit gondol? Biztos, hogy vannak olyan pontok, amin javítani kell, de nem tartom ezeket áthidalhatatlan problémáknak. Az elnökválasztás során az ön vetélytársa Őry Péter volt, aki a voksolás után úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy a párt az ön vezetésével nem a szlovák politikai szereplőkön belüli platformosodás irányába halad tovább, mert ezt veszélyesnek tartja. Van-e annak reális esélye, hogy az MKP mondjuk az OEaNO listáján indulva egyfajta magyar platformja legyen Igor Matovié pártjának? Véleményem szerint Ory Péter részéről teljesen alaptalan az aggodalom. Én a közgyűlésen is kijelentettem, hogy szerintem az MKP-nak az önálló etnikai politizálás útján kell tovább haladnia. Azt, hogy valamilyen szlovák párt platformjaként működjünk, itt és most kijelentem, elképzelhetetlennek tartom. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy az MKP, vagy az azt is magába foglaló egységes magyar párt, valamely szlovák politikai szubjektum listájára lépjen? Ezzel a kérdéssel most nem tudok foglalkozni. Nem is látom értelmét, hogy erről beszéljünk. Az elkövetkező időszak célja ugyanis az, hogy a magyar egységet megteremtsük. A választóik azonban joggal lehetnek kíváncsiak arra, hogy az új MKP-vezetés a szlovák párt listájára lépés útját nyitottnak látja-e, vagy sem. Én jelen pillanatban ezt kizártnak tartom. Mindemellett meg kell említeni azt, hogy fontos a magyarság érdekképviselete a szlovákok irányába is, ezért, leszámítva Kotlebáékat, a jövőben tárgyalnunk kell a szlovák pártokkal is. Milyen utat lát arra, hogy a magyar politikai szubjektumok együttműködjenek? Ez a tárgyalások témája lesz. Az egy dolog, hogy én mit képzelek el, de ebbe beleszólása van az elnökségünknek, meg kell hallgatni az összes részt vevő felet, a tárgyalópartnereket is. Majd pedig közös pontokat kell keresnünk. Valószínűleg minden tárgyalópartner részéről, így az MKP-től is, szükség lesz kompromisszumokra. De a tárgyalást nem lehet csak arra kihegyezni, hogy lesz-e egyesülés, vagy nem. Az egységesítés nem lehet maga a cél. Ez egy eszköz, mégpedig a megmaradásunknak a feltétele. Nekünk azt a célt kell szolgálnunk, hogy a felvidéki magyarság Szlovákiában megmaradjon. Az egység ezt a megmaradást fogja segíteni. Lát már maga előtt bizonyos alapelveket, amelyeket az egységesülő szubjektumok mindegyikének el kell fogadnia? A kongresszuson elmondott beszédemben elmondtam, szerintem három alappillére van a megmaradásunknak. Áz egyik a nemzeti öntudatunk erősítése. Tudatosítanunk kell, hogy mekkora előny Szlovákiában magyarnak lenni. Azáltal, hogy mi itt élünk és több nyelvet beszélünk, nemcsak az ötmilliós szlováksággal, de a 15 milliós magyarsággal is szót tudunk érteni. Ehhez nyugodtan hozzávehetjük a cseheket, és így ott tartunk, hogy 30 millió emberrel tudjuk magunkat megértetni. Ez egy óriási érték, amit egyelőre nem tudatosítunk. Ráadásul Magyarország egyre fontosabb tényezővé válik az Európai Unión belül. Nekünk, magyaroknak, de a többségi nemzetnek is tudatosítania kell, hogy színfoltjai vagyunk Szlovákiának, mi hozzáadunk ehhez az országhoz. Másik fontos pillér a gazdaság. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a dél-szlovákiai régió a legfejlettebb legyen, mert ezzel is erősödik a közösségünk, és ezzel is segítjük a megmaradásunkat. Itt az infrastruktúra és a turizmus fejlesztését lehet kiemelni. Régiónk kincseit be kell kapcsolni a turizmusba. A harmadik pillér pedig az önrendelkezés különböző formáinak a megvalósítása. Ezzel kapcsolatban az MKP 2014-es önkormányzatisági koncepciója az alap. Én nagyon sajnálom, hogy az utóbbi időben ez háttérbe szorult. A megírása óta ugyan eltelt hat év, de nagyon jó kiindulási alapnak tartom. A pártja közgyűlésén azt mondta, az Összefogással szeretne először tárgyalóasztalhoz ülni. Illetve az MKP, az Összefogás és a Híd részvételével egy háromoldalú egyeztetést helyezett kilátásba. Először valóban az Összefogást szeretném megszólítani, de a Híd magyar ágával is tárgyalni kell. Mindemellett más intézményekkel és szervezetekkel is egyeztetni kell. Ne rekesszünk ki senkit. Miért nem vonják be a többieket, a kisebb szervezeteket már az elején az egyeztetésbe? Áz Összefogással már eddig is volt valamilyen kapcsolatunk, a Most- Hídnak pedig még most is van valamekkora támogatottsága, amit figyelembe kell venni. Itt felmerül a kérdés, hogy miért nem a Híddal kezdik az egyeztetést, amelynek nem túl nagy, de legalább mérhető támogatottsága van, míg ez az Összefogásról nem mondható el? Az Összefogással van valamiféle közös múltunk. Illetve az ő filozófiájuk, tehát, hogy a magyar érdekek mentén politizálnak, közel áll hozzánk. A Most-Híd egy vegyes párt. Ez utóbbi szubjektumnak magának is megoldást kell találnia arra, hogy többféle ág létezik benne. Mi a magyar ággal szeretnénk tárgyalni. A Hídban is végbement a tisztújítás, Sólymos Lászlót választották elnöknek. Milyen a viszonya vele, mit gondol a Híd új vezetőjéről? Sólymos Lászlót úgy ismerem, hogy néha találkoztunk, és pár szót váltottunk. Soha nem volt ennek a találkozásnak negatív a hangulata, inkább hétköznapinak nevezném. Ennél tovább nem jutottunk, mélyebben eddig még nem beszélgettünk. Nem tart attól, hogy a meghívottak és a kimaradók, vagy a későbbre soroltak törésvonala mentén újra két-, vagy többpólusú szlovákiai magyar politikai rendszer alakul ki? Mindig lesz valaki, akivel előbb ülünk le tárgyalni, mint másokkal. Két első nem lehet. Ha emiatt nem jönne létre az egység, a későbbiekben sem beszélhetnénk együttműködésről. A megválasztása után arról beszélt, hogy a magyar pártok együttműködése érdekében kompromisszumokra lesz szükség. Meddig hajlandó engedni az MKP? Belépnének-e például egy új, közös, az eddigiektől eltérő arculatú pártba? Nézze, ez egy hipotetikus kérdés. Majd, ha a tárgyalások során felmerül ilyesmi, akkor tudunk erről beszélni. Annyi lehetőség és annyiféle kimenetele lehet az egyeztetéseknek, hogy ezeket nagyon sokáig tartana végigvenni. A választók mégiscsak kíváncsiak arra, ki tudja-e zárni, hogy az MKP ragaszkodjon ahhoz a koncepcióhoz, mely szerint ez a párt adja a magyar politikai szubjektumok együttműködésének intézményi, jogi keretét. Megmondom őszintén, én sem tudom, hogy ez a folyamat miként fog végződni. De hangsúlyozom, hogy ennek az egységnek a gerincét az MKP-kell, hogy adja. A teljes beszélgetés a www. ujszo.com oldalon olvasható. Forró Krisztián, az MKP elnöke Forró Krisztián 1976-ban született, Nagymácsédon él, nős, három gyermeke van. Középfokú tanulmányait Galántán és Dunaszerdahelyen végezte, majd Tatabányára járt főiskolára. 2004-ben lépett be az MKP-ba, a 2010-es parlamenti választáson a párt jelöltlistájának 133. helyén indult. 2011-ben az MKP galántai járási szervezetének elnöke, 2012-ben pedig már országos elnökségi tag lett. A 2012- es előrehozott parlamenti választáskor a jelöltlista 13. helyén, a 2016-os parlamenti választáskor pedig már a 6. helyén indult. Ebben az évben ő volt az MKP kampányfőnöke. 2020-ban nem indult, de eleinte ő vezette az MKÖ kampányát, amelynek listáján az MKP is indult, majd egészségügyi okokra hivatkozva ezt a feladatot átadta. 2013- tól máig Nagyszombat megyei képviselőként is dolgozik, és egy fémszerkezeteket forgalmazó cégvezetője.
