Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-22 / 169. szám
WWW.ujszo.com I 2020. július 22. KÖZÉLET I 3 A mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférést is nehezítené a Keresztény Unió A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a mesterséges megtermékenyítés bárminemű korlátozása csak azt fogja eredményezni, hogy a párok külföldön fogják elvégeztetni a beavatkozást (tasr felvétel) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A művi terhességmegszakítás mellett a napokban egy másik kényes téma, a mesterséges megtermékenyítés is terítékre került. A Keresztény Unió képviselőinek nem tetszik, hogy az eljárás költségeit átvállalja az egészségügyi biztosító, holott ennek köszönhetően már több mint tízezer gyerek született az országban. Az OLaNO listáján parlamentbe jutott Anna Záborská, a Keresztény Unió képviselője a Sme napilapnak adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte a mesterséges megtermékenyítés nem kezeli a meddőséget, azzal csupán teljesítik a szülők akaratát. „Számtalan pár megbékélt azzal, hogy nem lesz gyerekük” - mondta, hozzátéve: épp ezért nem ért egyet azzal, hogy a beavatkozás költségeit átvállalja az egészségügyi biztosító. Egészségügyi gondok A mesterséges megtermékenyítéssel is foglalkozó Iscare klinika igazgatójától, Tomás Potűcektől megtudtuk, intézményében az esetek jelentős részében egészségügyi probléma áll a meddőség hátterében. „A nők esetében az orvosaink legtöbbször olyan egészségügyi problémával találkoznak, amely miatt a pácienseknek nem sikerül teherbe esniük. Gyakran viszont az életkor előrehaladtával járó, folyamatosan csökkenő petesejtszám, valamint azok minősége áll a meddőség hátterében” - magyarázta az igazgató, mondván: a megtermékenyítésre hatással lehet a párok életstílusa is. A mesterséges megtermékenyítés előtt kivizsgálják a partnereket, és az orvos felállítja adiagnózist, majd dönt a kezelés módjáról. Ha szükséges, a nő ezután hormonkezelést kap, amelyet a petesejtek leszívása követ. Meg kell említeni azt is, hogy az elmúlt években megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor a férfiaknál jelentkeztek egészségügyi problémák, amelyek miatt kezelésre szorultak a megtermékenyítés előtt. A megtermékenyítés laboratóriumban történik, az embriót pedig néhány nap múlva beültetik az anyaméhbe. „Ez az alapforgatókönyv, amely szükség esetén kiegészülhet az adott páciens igényeivel, kiegészítő kivizsgálásokkal, esetleg beavatkozásokkal” - ismertette az igazgató. Hozzátette, a hazai pácienseknek az alapkezelést a biztosító megtéríti, így nekik pár száz eurój ukba kerül a kezelés, mert a gyógyszereket és a kiegészítő beavatkozásokat maguknak kell állniuk. A hazai egészségbiztosítók legfeljebb három ciklust, beavatkozást fizetnek ki kizárólag a 40 évnél fiatalabb nők számára. .Azoknak, akik maguk fizetik a beavatkozást, a költségeik meghaladják a több ezer euróf ’ - részletezte Potűcek, aki szerint a nyugat-európai országokban a hazai árak többszörösét kérik el. A végső megoldás , A mesterséges megtermékenyítés egy orvosi eljárás, amellyel működőképessé tehetjük azt, ami nem működik” - véli Jana Basnáková, a Szlovák Tudományos Akadémia pszichológusa. Mint mondja, a párok többségének a mesterséges megtermékenyítés az utolsó megoldás arra, hogy családot alapíthassanak. Ezen döntés meghozása sem anyagi, sem partneri, sem egészségügyi szempontból nem egyszerű, ezért a párok alaposan megfontolnak minden lehetséges szempontot. „Amíg a meddő nőkre a társadalom gyakran úgy néz, mint valakire, aki nem teljesíti az alapvető, neméből adódó feladatát, addig a steril férfiakat gyakran a »nem elég férfias« jelzővel illetik” - magyarázta lapunknak a probléma összetettségét a pszichológus. Hozzátette, ha betiltjuk, hogy ezen párok éljenek a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével, átvesszük az irányítást az életük felett, holott a lelki egészség alapja az érzés, hogy mi uraljuk a testünket. „Ráadásul ezzel azokat a nőket, akik e mellett az út mellett döntöttek, úgy állítjuk be, hogy valamilyen szempontból nem helyesen, nem morálisanjártak el”-részletezte Basnáková, aki szerint a legalapvetőbb az lenne, ha a megtermékenyítéssel küszködő párok minőségi pszichoterápiás támogatást kapnának. Potűcek a saját tapasztalataira hivatkozva elmondta, a páciensek az egész világon készek utazni a gyógykezelésekért. „Nagyon speciális szakirányról van szó. Az egyes intézmények kiválasztásánál döntő szerepe van az elvégzett beavatkozások sikerességének és a központ jó hírnevének, de az árlistát és az egyes országokban érvényes törvényi szabályozásokat is figyelembe veszik” - részletezi az igazgató, aki úgy véli, ha az országban betiltanák a mesterséges megtermékenyítést, a páciensek jelentős része külföldön keresne alternatívát. Mint mondja, a kilencvenes évek végétől több mint tízezer gyerek született Szlovákiában asszisztált reprodukció segítségével. Stigma nélkül A tudományos közegben megegyezés van abban a kérdésben, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyerekek semmiben sem térnek el a természetes úton fogant társaiktól. „Bár ebben a témakörben még nincsenek kutatásaink, de valószínű, hogyha a meddőség kezelésének ezen módját amorálisnak bélyegezzük, vagy betiltjuk, annak negatív következményei lesznek azon gyerekek önbecsülésére, akik ennek segítségével jöhettek a világra” - mondja a pszichológus, aki ezen állítását arra alapozza, hogy hasonló trend figyelhető meg azokban országokban, ahol tilos az azonos nemű párok kapcsolata, vagy ahol az ilyen kapcsolatokkal szemben sok előítélet létezik. „Éppen a társadalmi megítélés játszik főszerepet abban, ha az egyébként egészséges gyerek lelki világa negatív irányba fordul” - figyelmeztetett Basnáková. Klub 500: tízezreket bocsáthatnak el MOLNÁR IVÁN Az elkövetkező két hónapban további 60 ezer ember veszítheti el a munkáját Szlovákiában Igor Matoviö kormányfő miatt - figyelmeztetnek a munkáltatók. Egyre elégedetlenebbek azonban a szakszervezetek is, amelyek a gépiparban máris sztrájkkászültsággel fenyegetnek. Pozsony. A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (UPSVR) legfrissebb jelentése szerint a koronavírus-járvány márciusi megjelenése óta Szlovákiában nagyjából 60 ezerrel nőtt az állástalanok száma, miközben a legtöbb alkalmazottat az iparból, a szolgáltatásokból és a kereskedelemből bocsátották el. A munkáltatók szerint azonban ez csak a kezdet, ha Igor Matovic kormányfő nem változtat a hozzáállásán, és a kormány nem fordít nagyobb összeget a gazdaság megmentésére, csak augusztusban és szeptemberben további 60 ezer ember veszítheti el a munkáját. „A tagjaink által foglalkoztatott több mint 30 ezer emberből nagyjából 5 ezernek, vagyis az alkalmazottak több mint 15 százalékának bizonytalan az állása. Ha mindezt kivetítjük a gazdaság egészére, és egy jóval optimistább változattal számolunk, azt feltételezve, hogy az állások csupán 3 százaléka van veszélyben, akkor is mintegy 60 ezer ember veszítheti el a munkáját Szlovákiában az elkövetkező hónapokban” - figyelmeztet Tibor Gregor, a legnagyobb szlovákiai iparvállalatokat tömörítő Klub 500 ügyvezető igazgatója. Csökönyös kormányfő A szakmai szervezet azt állítja, hogy az elbocsátásokért a kormányfő lesz a felelős, szerintük ugyanis Matovic blokkolja a munkahelyek megmentésére kidolgozott segélycsomag végrehajtását. „A kormány ugyan meghosszabbította a támogatás kifizetésének a határidejét, a támogatás nagyságával azonban nem foglalkozott. Az információink szerint az ezzel kapcsolatos javaslatot a minisztériumok többször is beterjesztették a kormány elé, a kormányfő javaslatára azonban ezt rendre levették a napirendről. Nekünk nem az egyes tárcákkal van gondunk, hanem konkrétan a kormányfővel, aki azt gondolja, hogy az egész ország az övé, miközben Szlovákia a második világháború óta nem látott válsággal néz szembe” - mondta el Vladimír Soták, a Klub 500 elnöke. Alacsony támogatás A munkahelyek megmentését célzó állami támogatáá Gregor szerint az alkalmazott bérköltségeinek a 11-35 százalékát fedi, ami a járulékok kifizetésére sem elegendő. A szakmai szervezet ezért arra kérte a kormányt, hogy duplázza meg a támogatás nagyságát, 1100 euróbán szabva meg az egy alkalmazottra jutó állami hozzájárulás felső határát. „Az Európai Unió nagyjából 5 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá Szlovákiának a munkahelyek megmentésére és a gazdaság fellendítésére. Míg a nyugati uniós tagországokban az egy lakosra számított átlagos támogatás több ezer eurót tett ki, Szlovákia eddig csupán 500 millió eurót használt fel, egy lakosra így eddig csupán 91 eurónyi támogatás jut” - derül ki a Klub 500 számításaiból. Sztrájkkal fenyegetnek Egyre nagyobb az elégedetlenség a szakszervezetek körében is. Ez Monika Benedeková, a Kovo szakszervezet alelnöke szerint a sztrájktól sem riadnakvissza (TASR-feivétei) utóbbiak azonban ezúttal nem a kormányra, hanem a munkáltatókra panaszkodnak. A Kovo vasasszakszervezet szerint a gépiparban megszakadt a szociális párbeszéd, mivel az ágazat munkáltatói érdekvédelmi szervezete, a Gépipari Szövetség (ZSP) nem írta alá az ágazati kollektív szerződést. „A tárgyalások öt hónapig tartottak, a ZSP végül azonban úgy döntött, hogy nem írja alá a szerződést, mivel az szerinte súlyos érvágást jelentene a mintegy 35 ezer alkalmazottat foglalkoztató gépipari cégeknek” - mondta el Monika Benedeková, a Kovo alelnöke. Szerinte a munkáltatók érvei nem állják meg a helyüket, hiszen a kollektív szerződésben csak az alkalmazottakkal kapcsolatos minimális elvárásokat fektették volna le, amelyek hiányában szakadéknyi különbségek lesznek az egyes cégek között. „Épp ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szerződést a munkáltatók is aláírják. Ha erre nem kerül sor, javaslatot teszünk a sztrájkkészültség kihirdetésére a gépiparban, és ha ez sem segít, a tiltakozás egyéb formáitól sem riadunk vissza” - tette hozzá Benedeková, aki szerint a munkaügyi tárcát kérik fel közvetítőnek az ügyben. A Gépipari Szövetség helyettes főtitkára, Andrej Lasz szerint vállalati szinten a szociális párbeszéd gond nélkül működik, a jelenlegi bizonytalan helyzetben azonban arra kérték a Kovo szakszervezetet, hogy a kollektív szerződésről szóló tárgyalásokat szeptemberben folytassák, amikor már pontosabban fel tudják mérni a várható helyzetet. „Mivel az állam is módosítja a munkajogi szabályokat és több átmeneti intézkedést vezet be a munkahelyek védelme érdekében, jelenleg kockázatos lenne dönteni a kollektív szerződésről” —mondta Lasz.
