Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-21 / 168. szám
141 KULTÚRA 2020. július21. I www.ujszo.com Mesefilm készül a gyógyító víz erejéről A molnár fiának (Jakub SpiSák) nagyszerepe leszabban, hogyan alakulnak a mesés fordulatok (Fotó: Trigon production) TALLÓSI BÉLA Bár a koronavírus-járvány miatt csúszott A gyógyító víz című szlovák-cseh koprodukcióban kószülő mesefilm forgatása, július 14-ón megkezdődtek a felvételek, s ha minden a legnagyobb rendben és a tervek szerint halad, a karácsonyi programkínálatot már gazdagíthatja ez az új mesefilm, melyben Mokos Attilát és Kanécz Zsuzsát is láthatjuk majd. Az RTVS, a Trigon production és a Cseh Televízió koprodukciójában készülő mese egyik legfőbb mondanivalója, hogy a kincset — és itt magáról a vízről s annak gyógyító erejéről és hatásáról van szó ami a világ legnagyobb értékei közé tartozik, nem lehet pénzzé tenni, és önös érdekeket szem előtt tartva kisajátítani. „E mesével azonkívül, hogy újfent megmutathatjuk az igazság győzedelmeskedését, egyben a szerelem és a jó győzelmét a rossz felett, az is szándékunk, hogy attraktív mozgóképes feldolgozással a nézők elé tárjunk egy mitikus történetet. A cselekménynek helyszíneket adó környezet megválasztásával pedig képet nyújtunk Szlovákia természeti szépségeiről is. Nem utolsósorban a film szellemiségével szerettük volna felhívni a figyelmet természeti kincseink védelmének fontosságára” - nyilatkozta Patrik Pass, a film neves producere. A mese idillikus helyre, egy olyan országba vezeti el a nézőjét, ahol ősi idők óta békésen, háborítatlanul létezett és élt egymás mellett az emberek közössége és a vízi világ népe. Az országban ájóságos és igazságos Juraj király uralkodik. Szeretett párját elveszítette, s mióta megözvegyült, egyedül neveli Hanka nevű lányát. A királysággal határos vízi világban, amelynek teremtményei az emberi szem számára láthatatlanok, titokzatos vízi úrnő uralkodik a segédeivel. Egy napon tudomására jut, hogy Hanka hercegnő megbetegedett, és semmilyen gyógyír nem segít a baján. Az úrnő megszánja Hankát, és gyógy erejű vízzel ajándékozza meg a királyt. A csodavíz minden bajra segít és minden sebet begyógyít. A vízi világ úrnője azonban a király lelkére köti, hogy a gyógyvíz nem kerülhet rossz szándékú, önző ember birtokába, mert annak nagyon súlyos következményei lennének. Ján Sebechlebsky rendező úgy nyilatkozott, szeretné, ha meséjük örömet és jó energiákat sugározna a történetével és a képi világával egyaránt. Ugyanakkor emberséget is, amivel - miként a mesében a földi és vízi világ teremtényei, lényei - eredményesen győzhetjük le a kísértést. Hankát a cseh Darija Pavlovicová alakítja, Juraja királyt Marián Mitas formálja meg. A vízi és a földi világhoz is tartozó, a történetben fontos szerepet betöltő malom molnárát Mokos Attila játssza. A fiát, Jakubot, aki világgá megy, s akinek eldöntő nagy szerepe lesz abban, hogy a mesés fordulatok milyen irányba terelődjenek, Jakub Spisák alakítja. A további fontos szerepek megformálói: Kanócz Zsuzsa, Linda Rybová, Juraj Hrcka, Rebeka Poláková, Juraj Kemka, Petr Vanék, Michal Rezny és Peter Simun. A film helyszínei is mesések, köztük van a bajmóci vár, Vöröskő vára, és ahol a forgatás elkezdődött, a tallósi vízi malom. A cseh-szlovák filmgyártásban hosszú hagyományra tekint vissza a klasszikus mesefilm. Az egyik legismertebb örökzöld, amely évek óta nem hiányzik a televíziók karácsonyi kínálatából, az 1973-as Három mogyoró Hamupipőkének, Václav Vorlícek felejthetetlen rendezése. Az újabb időkben készült cseh-szlovák koprodukciós mesék közül talán a legsikeresebb A hollóvá változott hét fivér, Alice Nellis csodálatos rendezése. A most készülő film a gyógyító víz erejéről, a hét holló története pedig a szó erejéről szól. Azt üzeni, hogy mindig alaposan fontoljuk meg, mit mondunk ki. A mesefilm szenvedő hőse egy anya, aki meggondolatlan pillanatában átokszavakkal próbálja fegyelmezni hét pajkos fiát, mondván: „Bárcsak mind a heten hollóvá változnának! ” Egy érdekesség a végére: az újabb mesefilmekben jelentős szerepeket, sőt főszerepeket formálnak meg hazai magyar színészeink is. A hollóvá változott fivérek egyike Czuczor Noel. Kerekes Vica Milan Cieslar Izlandon is forgatott Esőtündérével lépett be a mesék világába: nem egy palotában élő hercegkisasszonyt játszik, hanem egy hús-vér, falusi szegény lányt, akiben szív és szeretet van, és küzdeni tud, ha kell. Az Úr angyala 2-ben pedig egy csábos kisvárosi varrónő, Magdaléna figuráját tette emlékezetessé. Bárdos Judit is többször volt már mesefilmhős. Legutóbb Marek Najbrt televízióban is bemutatott pokoli meséjében, az Ördögi toliban láthattuk. Egy fogadós szépséges, bátor és okos lánya, aki a különleges küldetéssel érkező ördögfit bevezeti az emberek világába. Újabb magyar klasszikus a cannes-i válogatásban A Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba (Fotó: NFI) Immár ötödik alkalommal válogatott be a Nemzeti Filmintézet (NFI) által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja, amelybe ezúttal Sára Sándor önéletrajzi klasszikusa, a Feldobott kő kapott meghívást. Budapest. Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú című alkotásait követően idén Sára Sándor Feldobott kő című filmje került be a Cannes Classics programjába, amelyben olyan jelentős és népszerű alkotások is szerepelnek, mint Wong Kar-wai Szerelemre hangolva című filmje — közölte a Nemzeti Filmintézet. „Mindegyik, a cannes-i filmfesztiválra kiküldött film egy-egy felénk dobott kő. A szóban forgó kis kavics nem más, mint Sára Sándor Feldobott kő című filmje, egy remekül fényképezett, fegyelmezett szerkezetű fikciós »dokumentumfilm«, amely eltökélt, mint a filmben a szabad ég alatti vetítésén részt vevő szereplők. A film által felvetett politikai kérdések, és az általa közvetített intenzív, közös filmművészeti élmény sarkalltak minket arra, hogy a Cannes Classics szekcióba beválogassuk a múlt e kovakövét, amely bár távoli, mégis oly közelinek hat, mint egy zsebre tett kavics” - idézi a közlemény Gérald Duchaussoy-t, a Cannes Classics program igazgatóját. A Feldobott kő 52 év után tér vissza Cannes-ba, ahol 1968-ban a versenyprogramban szerepelt. Abban az esztendőben két magyar játékfilm is bekerült a rangos versenybe: Jancsó Miklós Csillagosok, katonák (1967) és Sára Sándor Feldobott kő (1968) című alkotása. Az országszerte kibontakozó diáklázadások miatt azonban a fesztivál félbeszakadt, bár Sára Sándor filmjét még sikerrel levetítették. Mint az NFI közleménye emlékeztet, a magyar újhullám e nagy hatású alkotása szokatlan vizuális erővel láttatja az ötvenes évek magyar falujának véres történelmét, az emberéletekbe kerülő, erőszakos szövetkezetesítést és a kötelező parcellázásokat. A főszereplő fiatal geodéta, akiből a film végére filmrendező lesz, teodolitján át a néző a Magyarországot a feje tetejére állítva látja, hatalmas totálokban. A restaurált mozikópia idei cannes- i premieije nem kevésbé rendkívüli körülmények között valósul meg. A 73. Cannes-i Filmfesztivált a koronavírus-járvány miatt nem a szokott módon tartják meg: a Cannes Classics válogatást a lyoni Lumiére Fesztiválon (október 10-18.) és a Rencontres Cinématographiques de Cannes eseményen vetítik (november 23-26.) - közölte az NFI. (MTI) A velencei filmfesztivál idei életműdíjasai Velence. Tilda Swinton skót színésznő és Ann Hui hongkongi rendező kapja a 77. Velencei Nemzetközi F ilmfesztivál Arany Oroszlán-életműdíját - jelentették be tegnap. Az 59 éves, Oscardíjas Tilda Swinton „a legeredetibb és a legerőteljesebb színésznők egyike” - indokolta a döntést Alberto Barbera, a filmfesztivál igazgatója. A 73 éves An Hui korunk egyik legjellegzetesebb ázsiai filmkészítője. Az 1970-80-as évek hongkongi filmjeit forradalmasító újhullám egyik vezető egyénisége - hangoztatta Barbera. „Különös alázattal tölt el, hogy ilyen megtiszteltetésben részesítenek” - mondta Swinton. Ann Hui kijelentette, hogy nagyon megtisztelő számára az életműdíj, és reményét fejezte ki, hogy minden hamarosan jóra fordul a világban, és mindenki olyan boldognak érezheti magát, mint amilyen boldog ő a díj hírére. (MTI)
