Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-20 / 167. szám
www.ujszo.com | 2020. július 20. RÉGIÓ I 3 Távozik az igazgató, de a központ továbbra is működik Idén is vannak nyári táborok és foglalkozások (Fotó: a központ archívuma) BUCHLOVICS PÉTER Távozik posztjáról Katarina Tungliová, a Párkányi Szabadidőközpont igazgatónője. Az intézmény ugyanakkor továbbra is folyamatosan működik, a nyári szünidő alatt hat turnusban összosen 119 gyermeket táboroztatnak. nflMVk'i Június 24-én nyújtotta be a lemondását és augusztus 31-én távozik posztjáról Katarina Tungliová, a Párkányi Szabadidőközpont igazgatónője - tájékoztatta lapunkat a városi hivatal. A városháza már ki is írta a pályázatot az igazgatói tisztségre. Megkeresésünkre az igazgatónő annyit közölt, nem a távozása, illetve távozásának oka a fontos, hanem az, hogy a szabadidőközpont sikeresen működik, továbbra is. A lemondáshoz annyit fűzött hozzá, azért megy el, mert lassan úgyis letelne a megbízatási ideje és inkább önként távozik. Tungliová tartalmasnak nevezte az utóbbi éveket, szerinte sikerült nyitniuk a fiatalok felé. Ennek bizonyítéka, hogy egy hároméves program keretében az „Europe goes local” projektbe kapcsolódtak be, 22 országgal együttműködve, ahol Szlovákiát képviselték nemzetközi konferenciákon is, ennek eredményeképpen az ifjúsággal való helyi foglalkozások európai chartáját alkották meg. Gyakran dolgoztak együtt fiatal önkéntesekkel környezetvédelmi és szociális témákon is, ebből a szempontból a Párkányi Szabadidőközpont Szlovákiában a három legjobb intézmény közé került, országosan is - mint nem hivatalos művelődési bázis. A szabadidőközpont további nagy sikere volt az In wonderland - Csodaországban című négynyelvű kötet kiadása, amelyet Cristina Vidrutiu művésszel, a párkányi Hídőr-ház alkotójával, valamint Hanneke és Karol Frühauffal együttműködve jelentettek meg és mutattak be a bécsi nemzetközi könyvvásáron, 2019-ben. Tungliová hozzátette, irányításával a központ épületét is korszerűsítették, a fűtést, a tetőt és a padlókat is felújították, új berendezés került a termekbe, és az udvaron játszóteret alakítottak ki továbbá workoutra is lehetőség van. A szabadidőközpont továbbra is működik, szeptembertől pedig a megszokott szakkörök is beindulnak a nevelőkkel. Városházi értesüléseink szerint a szabadidőközpont több alkalmazottja fontolgatja, hogy távozik a posztjáról, illetve munkahelyet vált, de Tungliová leköszönő igazgatónő az Új Szónak csak annyit mondott, a mai napig egyelőre senki sem adta be a felmondását. A Párkányi Városi Hivatal viszont közölte, az intézmény működése továbbra is stabil és az esetleg távozó alkalmazottak helyét is be tudják tölteni, ha szükség lesz rá. A Párkányi Szabadidőközpontban idén nyáron 6 turnusban összesen 119 gyermeket táboroztatnak. RÖVIDEN Elmarad a nemzetközi verseny Párkány/Esztergom. Elmarad idén a nemzetközi Mária Valéria Hídfútás Esztergom és Párkány közt - közölte a Hídfútás oldalán és a közösségi médiában Szerencsés Tamás főszervező. A járványhelyzet további alakulásának bizonytalanságára való tekintettel, a kollégákkal valamint a szlovák és a magyar hatóságokkal folytatott egyeztetést követően a szervezők úgy döntöttek, hogy idén nem szervezik meg a Mária Valéria Hídfutást. Szerencsés Tamás főszervező szerint a koronavírus körül jelenleg is hatalmas a bizonytalanság, ez pedig túl nagy egészségügyi kockázatot jelentene, mivel a futás ideje alatt egyszerre több mint kétezer gyermek mozog együtt, tömegben. A verseny szempontjából az is súlyosbító körülmény, hogy nem tudnak pontosan tervezni, ráadásul két ország szabályait kell követni és betartani a szervezőknek. Ilyen feltételek mellett pedig gyakorlatilag lehetetlenné vált a hagyományos verseny megszervezése és problémamentes lebonyolítása. (buch) Udvard, ahol a hit hegynyi földtömeget mozgatott meg SZÁSZI ZOLTÁN Misztikus hely az udvardi kálvária! Aki ott jár, az kénytelen elhinni azt, hogy a hit hegynyi földtömeget képes megmozgatni. Az Udvard nagyközség határában, az egykori Szent Márton-dombon 1855 és 1860 közt felépült szakrális hely ennek a bizonyítéka. UDVARD/ DVORY NAP ÉITAVOU 14 ezer szekér fold, ötvenezer munkanap, verejték, hit és akarat teremtette meg ezt az európai viszonylatban is egyedülállónak mondható megszentelt helyet! Szent Márton dombja Az Udvardot ma is körbe ölelő Zsitva folyó korábban mocsaras lápos vidékén, a síksághoz képest húsz-harminc méter magasba kiemelkedő buckákon már a római korban castellum épült. Az avarok 7. századi temetőjét is megtalálták már itt a régészek. Első írásos emléke ennek a helynek I. Géza, az alig három évig uralkodó Árpád-házi magyar király korából, 1075-ből származik. Akkor királyi birtok volt, nevét arról az udvarházról kapta, ahol szinte biztosan megfordult az uralkodó. Akkoriban nem egy birodalmi központból irányította országát a király, hanem udvarházait végig látogatva, ott hosszabb időt is eltöltve törvényt ült, okleveleket adott ki, adományokat hagyott jóvá. Udvard királyi udvarháza, kúriája a Szent Mártondombon volt, ott, ahol most a kálvária áll. Húsz szolgálói ház és negyven aratrum, azaz negyven eke fold tartozott ehhez a birtokhoz, ami egészen tekintélyes vagyont - közel hathektámyi földterületet jelentett. I. Géza Udvardot a garamszentbenedeki kolostor adománylevelében említette. A források szerint a királyi udvarház mellett Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolna is volt egykor a dombon. Ezeknek romjai a 19. század elején állítólag még láthatóak voltak. Pusztulásuk ideje 1554-re tehető, amikor az oszmán hordák végigdúlták a vidéket. Sokáig elhagyva, gondozatlanul maradt, mígnem a 19. század közepén itt szolgáló udvardi plébános, bizonyos Kesselőkeői Majthényi Adolf el nem határozta, hogy a régi szent helyen kálváriát, kápolnát, búcsújáró helyet épít. A kálvária és a hit ereje Majthényi Adolf Nyitranovákon született 1814-ben, az igen régi és rendkívül szerteágazó Kesselőkeői Majthényi család sarjaként, rokonságban állt Madách Imre édesanyjával, Kesselőkeői Majthényi Annával. Adolf Pozsonyban és Pesten tanult, 1837-ben szentelték pappá, Udvardon, ahol 1844-ben lett plébános. A magyar forradalom és szabadságharcban is részt vett, majd annak leverése után, az elnyomás éveiben Habsburg-ellenes véleményéről volt ismert. Az udvardi plébános minden ismeretségét, kapcsolatát megmozgatta a nagy ügy érdekében. Eredeti elképzelése egy búcsújáró templom építése volt, ezt anyagi okok miatt módosította. Scitovszky János esztergomi érseknél - akinek a birtokában volt a Szent Márton-domb földterülete - kijárta a kálvária építésének engedélyét, majd elindította a gyűjtést. Scitovszky érsek 1856-ban meglátogatta az épülő kálváriát, majd ezután a Szent Márton-domb mintegy 14 hektárnyi területét odaajándékozta az udvardiaknak. Akik igen erős hittel és akarattal építették a mocsárral körbevett dombon a kálváriát. E munkájukban a közeli Für, Kisbaromlak és Komáromszentpé-Tájoló Udvard nagyközségbe a Losonc-Érsekújvár közti 75- ös úton lehet eljutni, a kálvária a település nyugati szélén, a 47.993/18.255 GPS- koordinátáknál található. tér községek római katolikus hívei is segítették őket. Egy leírás szerint 14 ezer szekér - a becslések szerint legkevesebb 40 ezer köbméter - földet hordtak ide! Felépítették a 14 stációból álló kálváriát, díszes kőlépcsőt alakítottak ki, amely a harangtoronyhoz és a központi feszülethez vezet, és Szent Márton tiszteletére megépült egy kápolna is. Eredetileg 7000 fát is kiültettek, ezek nagy része mára már elpusztult, pótlásuk folyamatos. A nagy mű felszentelését 1860. szeptember 16-án, Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe után tartották, a leírások szerint negyvenezer hívő részvételével. Erre az alkalomra IX. Piusz pápa küldött üzenetet a híveknek, ezt Majthényi Adolf olvasta fel. Akit végakarata szerint itt helyeztek örök nyugalomra. 56 év földi pálya jutott az elszánt és kitartó tudós papnak, 1871-ben temették el. Sírja ma is gondozott, a község címerében lévő harangtorony tövében van. A kálvária ma jó állapotú, szépen karbantartott hely, ahová szívesen járnak a helyiek, de minden erre járónak ajánlani lehet. Megéri végigjárni a stációkat!
