Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-18 / 166. szám
www.ujszo.com I 2020. július 18. RÉGIÓ I 5 Felfüggesztik a Czeglédi Péter Református Gimnázium működését SZÁZ ILDIKÓ Nem nyithat első évfolyamot a csaknem két évtizeddel ezelőtt alapított református gimnázium, ezért a következő tanévben már csak az érettségi előtt álló negyedikes diákok látogathatják, tájékoztatta lapunkat Kassai Gyula lévai református lelkipásztor. Az intézmény fenntartója a Lévai Református Egyházközség. EDZE3 „Rendkívül érzékeny téma, védeni szeretnénk a gimnázium munkatársait, a diákokat és a velünk együttműködő érintetteket, ezért egyelőre nem szeretnék más lapnak nyilatkozni. A Ma7 munkatársának már elmondtam, hogy 2015-től éves szinten 40-50 ezer eurós hiánnyal küzdöttünk, és olyan év is volt, amikor zárolták az iskola számláját. A pedagógusok, a nevelők és az alkalmazottak bére, plusz az iskolaépület és a kollégium rezsiköltsége, valamint az iskolaépület bérlése együtt 130 ezer euró veszteséget jelentett volna 2021 -ben. Hiába kértünk segítséget az egyetemes egyháztól, be kellett látnunk, hogy a helyzet menthetetlen” - mondta Kassai Gyula. A református lelkész megerősítette azt a hírt is, hogy az alsóbb tagozatokat látogató diákok más iskolába lépnek át. A Lévai Református Egyházközség presbitériuma még 2010. július 1-jén döntött úgy, hogy az általa alapított és fenntartott négyéves gimnázium vegye fel Czeglédi Péter gályarab lelkész nevét, és 2012- től a lévai Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium új, Czeglédi Péter Református Gimnázium néven működött tovább. A lévai kö-A lévai református gimnázium kollégiuma a vár parkjának a közelében (A szerző felvétele) zösség szorgalmazására egy ideje már közös udvarban működött a Juhász Gyula Alapiskola, az Észterlánc óvoda, és végül ide költöztették át a Czeglédi Péter Református Gimnáziumot is. A lévai intézménybe 2013-ban 5 5 diák járt, és 18- an ballagtak el. 2014-ben volt egy törés, amikor a Lévai Református Egyházközség úgy döntött, a nehézségek ellenére támogatja a gimnázium vezetését, és arra biztatta a pedagógusokat, mindenképpen indítsanak első évfolyamot, őrizzék meg a hagyományt és a folytonosságot. A felvételi vizsgán tizenketten vettek részt, végül csak három diákot írattak be a református gimnáziumba. A Czeglédi Péter Református Gimnáziumban lévai, érsekújvári, dunaszerdahelyi és komáromi járásbeli diákok tanultak. A legközelebbi református gimnázium Rimaszombatban van. Masszi János marad a Vámbéry igazgatója KISS BARTALOS ÉVA További öt évig Masszi János vezethoti a Vámbéry Ármin Alapiskolát. Az igazgató a digitális átállást tartja a jövő nagy kihívásának, a korszerűsítés feltételei ugyanis csak részben adottak. DUNASZERDAHELY Az igazgatónak nem volt kihívója a pályázaton, a dunaszerdahelyi.sk beszámolója szerint az iskolatanács és a város által delegált tagok is elégedettek a munkájával. Masszi János ugyan már 10 éve vezeti az intézményt, de cseppet sem lankad a lendülete, az elmúlt időszak változásai pedig új kihívások elé állították az iskola közösségét. „Nagyon sikeresen éltük meg az elmúlt időszakot. Ütőképes csapatunk van. Munkatársaim alkalmazkodtak az új körülményekhez. Büszke vagyok rájuk és a fantasztikus szülői közösségre, amely szintén részese ennek a sikernek” - fogalmazott Masszi János. Az igazgató szerint az eredményesség kulcsa részben az, hogy aktívan kell reagálni a változásokra, rendeletekre, előírásokra, emellett a kreativitás fontosságát is kiemelte. „Mindig maximalista voltam, próbálom a lehető legtöbbet és a legjobban elvégezni, ezért is érzem úgy, hogy mindig van mit tenni. A csapatunk azon az úton halad, amelyet a modem kor megkövetel” - folytatta az igazgató, utalva arra is, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások még inkább a digitalizáció és a modernebb oktatási módszerek felé terelték a tanári közösséget. Továbbra is erre szeretnék építeni az oktatást, átmentenék a most begyűjtött pozitív tapasztalatokat. Azonban a modernizáció is korlátokba ütközhet. „Nagy gondot okoz az eszközállomány, ugyanis a digitalizációhoz kellékek is kellenek, elengedhetetlenek a számítógépek és a hálózat kiépítése. De ebben magunkra maradtunk” - fogalmazott Masszi János, hozzátéve,’ hogy bíznak az állam segítségében. Ha tehetnék, mind a hetven pedagógusnak saját számítógépet, az iskola hatszázhúsz diákjának pedig táblagépet adnának. Az igazgató a nyári szünetben sem pihen, mint mondta, ilyenkor jut idő a szükséges felújításokra és javításokra, arra, hogy felkészítsék az iskolát a következő tanévre. A beiratkozási adatok alapján szeptemberben három első osztályt nyithatnak, de több helyre is lenne igény. Masszi János harmadik ciklusát kezdi meg a Vámbéry élén (Somogyi Tibor felvétele) Eredeti formájában állították helyre a barokk főoltárt VATAŐÖIN PÉTER A közelmúltban szentelték fel az ógyallai Szent Lászlótemplom 18. századi főoltárát, amelyet az oltárképpel együtt teljesen és hosszadalmasan restauráltak. GYALLA Bőven van hely abban a templombelsőben, amelyen Józsa Attila esperesplébános vezet végig minket, elmagyarázva, hol, milyen elemekből állt össze a város egyik legnevezetesebb műemléke, amelyet egykor Medgyaszay István tervezett. A bizánci templomok belterét idéző térszerkezettől kezdve a szecessziós stílussal és protestánsszerű puritanizmust idéző külcsínnel szerves egységbe olvad a 18. századi főoltár és a felette levő 1837-es Szent Lászlót ábrázoló kép. A maguk csendességében ezek az elemek korokon átívelő hangulatot kölcsönöznek a templomnak. Adományokból állították helyre az oltárt A történelem nyomai Józsa Attila elmondta, nem annyira fizikai állapot, mint inkább a sokszoros átfestések és módosítások miatt volt szükséges visszaalakítani az oltárt eredeti formájára. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből tudható, hogy a 18. század elején már létezett ez a konstrukció, s nem sokkal később némileg bővítették. Az akkori templom is barokk stílusú volt, viszont 1911-ben leégett. A mostani épület felépítésekor, amit lehetett, átmentettek a korábbi berendezésekből, így a két mellék- és a főoltár, ugyanennyi festmény -és a padok egy része került az új templombelsőbe bő 100 évvel ezelőtt. A restaurálással kapcsolatban az esperes arról is beszámolt, hogy utánanéztek a helytörténetnek is. Egyebek mellett már csaknem biztosan állítható, hogy az 1837-es keltezésű oltárképet Szily Ferenc esztergomi őrkanonok, korábbi szentpéteri plébános végrendelete alapján hátrahagyott pénzéből finanszírozták. A restaurálás A főoltár ugyan nem minősül műemléknek, viszont Józsa Attila szerint a Műemlékvédelmi Hivatal nem kötelező jellegű ajánlása alapján úgy döntöttek, hogy szakszerűen restaurálják. A korábbi együttműködéseik révén a szeredi Frantisek Smigrovskyt és kollégáit kérték fel a munkára, akik 2018-ban az oltárképet, majd azt követően másfél éven keresztül magát az oltárt tették rendbe. Az előbbi munkadíja nem egész 7 ezer, az utóbbié pedig mintegy 12 ezer euró volt, amelyre 2-2 ezer euró támogatást kaptak az ógyallai önkormányzat kulturális bizottságától. A fennmaradó részt a hívek adományaiból finanszírozták, amelyek között akadt egy igen bőkezű hozzájárulás is. „Nagy meglepetés volt, hogy egy magánadakozótól 2500 euró adományt kaptunk konkrétan erre az oltárra. Névtelenül adakozott egy közvetítő segítségével, rajta keresztül hálából küldtünk az adakozónak egy szép emlékképet” - mondja Józsa Attila. Hozzátette, számára az oltár a papok fő „munkahelye”, ezért is volt fontos ennek a rendbetétele, illetve úgy látja, ez jelzés is volt a hívőknek, hogy a templom leglényegesebb szakrális részét állították vissza eredeti formájába. Az oltárt június utolsó napjaiban Kiss Róbert, a Nagyszombati főegyházmegye általános helynöke szentelte fel.
