Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-15 / 163. szám
14L új, TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. július 15.1 www.ujszo.com arzénkockázati világtérkép készült A természetben - talajban, földkéregben, levegőben, vízben, élő szervezetekben is - előforduló félfém arzén erősen mérgező (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Víz - maga az élet. Tiszta víz - az egészséges élet egyik alapfeltétele. A bolygénak a felszínén jelenlevő nagy mennyiségű víz nyomán adtuk a kék jelzőt. Ám a felszín alatt is jelentős vízmennyiség rejlik-folyik. A lent és a fent pedig összeköttetésben van, és a nagyja lényegében örök körforgásban. A felszín alatti vizek egyre nagyobb hányadát érinti arzénszennyezés. Ez gond, mert egyre több embert felszín alatti vízkészletekből látnak el ivóvízzel. E helyzetre reagálva alkotott két svájci kutató egy arzénkockázati világtérképet. A Düsseldorfban működő Eawag vízkutató intézet két munkatársa a Science folyóiratban számolt be az újdonságról. Közel nyolcvan tanulmányból összegyűjtött adatokat egyesítettek, amelyekből - figyelembe véve egyebek mellett a klímát, a hőmérsékletet, a talajt és a topográfiát - egy gépi tanuló algoritmus hozta ki azt az eredményt, egy négyzetkilométeres területi részletességgel, amely a térképen megjelenítésre került. A természetben - talajban, földkéregben, levegőben, vízben, élő szervezetekben is - előforduló félfém arzén erősen mérgező. Történelmi tények: évezredek óta használják gyógyításhoz és emberöléshez is; már Hippokratész gyógyított vele; az első világháborúban is alkalmaztak arzénvegyületeket harci gázokhoz. Ma az ipar is sok területen használ arzént: kohászat, félvezetők, fémötvözetek gyártása, üvegipar, bányászat, pirotechnika... Egyes izotópjait orvosi diagnosztikában használják. Valamilyen formájában a húsokkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel is jut belénk arzén, de elsősorban a vízivás által. A hosszú időn át magas arzéntartalmú vizet ivóknak adódhatnak bőrproblémái, károsodhat a májuk, idegrendszerük, lehet tőle szívbetegségük, többféle rákos daganatuk is kialakulhat. Önmagában azért is óriási gond, hogy divatossá tették a palackozott vizek fogyasztását, mert müanyagszeméthegyeket eredményez, de amit még érdemes észben tartani: itt-ott a Földön esetenként a kézben vihetővé csomagolt vizekben is kimutatnak egészségre ártalmas anyagokat, közte arzént, amelyek miatt az érintett termékek érthetően lekerülnek az üzletek polcairól. Ugyanakkor bizonyos formái kis mennyiségben gyógyító hatásúak, az akut promielocitás leukémia kezelésére használt gyógyszerhatóanyag az arzén-trioxid. Bármily hihetetlennek tűnik, lehetséges, hogy egyenesen szükségünk is van arzénra parányi mennyiségben — ugyanis patkánykísérletben kiderült, náluk szerepe van a metionin aminosav metabolizmusában, és ebből és más eredményekből az amerikai földművelésügyi minisztériumhoz tartozó Mezőgazdasági Kutatási Szolgálat (ARS) tanulmányában arra következtetnek, embernél is élettani szerepet játszhat az esszenciális metionin vonatkozásában (The Journal of Trace Elements in Experimental Medicine, 2003. október). Elképesztő, de a normál étrend a világ legtöbb részén 12-50 mikrogramm arzént tartalmaz (EMBO Reports tudományos lap, 2008. január). A többi haszonnövénynél könnyebben felveszi, ezért a rizsben - és ennek okán a rizslisztben is - sok arzénvegyület lehet, és a fehérhez képest a barnában magasabb az arzéntartalom. Ez azonban alapos főzéssel csökkenthető - olvasható az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet, az FDA oldalán. A természet saját folyamatai során is szennyeződhet vele jelentősebb mértékben egy-egy terület, például hirtelenjében egy vulkánkitöréskor, tüzek során, de ott is feldúsulhat, ahol elkezdenek szétmállani arzént bőséggel tartalmazó kőzetek. Ám emberi tevékenységek során is jócskán kerül(t) ki a természetbe arzén, például: bányászat, meddőhányók, kohászat, növényvédő szerek, műtrágyák, geotermikus fűtéshez kellő folyamatok, régi építésű hulladékégetők. És ha valahol a vízbejut, adódik a lehetőség, hogy az ember igyon belőle. Ma dívik a természetjárás, közben gyarapszik a kutacskák száma, sokfelé akadnak források, erecskékezért mindig csak óvatosan! Korábbi kutatások alapján számos olyan országról tudni, amelyekben a felszín alatti vizek fölöttébb szennyezettek, ilyen mások mellett Argentína, Chile, Banglades, India, Kambodzsa, Vietnám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az arzénra vonatkozóan 10 mikrogramm per liter határértékig tekinti biztonságosan ihatónak a vizet, de ez az érték még változhat, mert egyelőre kérdéses, hogy mennyiben és milyen mennyiségnél tehető felelőssé bizonyos betegségek kialakulásában. Szlovákiában - ahol 1982 óta monitorozza módszeresen a talajvíz minőségét a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) - is előfordul néha, hogy némelyik mintavételi helyen az említett értéknél magasabb az arzénszint. Az új világtérkép egy környezettudós és egy hidrológus munkája, akik azt gyanították, több olyan térség lehet még a Földön, amely igencsak szennyezett arzénnal, tehát mennyisége 10 mikrogramm per litert meghaladó. Gyanújukat igazolták a gépi tanuló algoritmus által kiszámított becslések. Egy-egy vízforrás pontos arzénkoncentrációját ugyan nem tudják megmondani, de olyan helyeken is jelentős arzénszennyezés veszélyére figyelmeztetnek, ahol eddig ritkán végeztek méréseket vagy ahonnan legalábbis nem ismertek adatok. Nőtt a kockázat lehetősége Kazahsztánban, Mongóliában, a Szaharát övező országokban, sőt az Északi-sarkon is. A legmagasabb kockázatú régiók közé tartoznak Dél- és Közép-Ázsia meg Dél-Amerika egyes területei. A kutatók úgy becsülik, a Föld egészén 94 millió és 220 millió közötti azon emberek létszáma, akik életére befolyással lehet, hiszen rájuk nézve kockázatot jelent, hogy lakóhelyükön veszélyes a víz arzénszintje. Az érintettek 94%-a Ázsiában él. Az új térkép adatai azért bírnak nagy jelentőséggel, mert a klímaváltozás és a helyenként fogyatkozó felszíni vízkészletek miatt a talajvízkészleteket is egyre több helyen használják az emberek ellátásához, értsd ivóvízként - márpedig ehhez kapcsolódóan jó tudni, hogy hol vannak biztonságos víznyerőhelyek. Három ország indít Mars-szondát a világűrbe MTI-HÍR Az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek hamarosan gyors egymásutánban indít ember nélküli űrhajókat a Marsra. A szondák új abb hulláma egyfelől : az élet nyomait kutatja, másfelől a jövendőbeli űrhajósok számára készíti elő a landolást a vörös bolygón. ; Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni, egyebek mellett azzal a feladattal, hogy olyan kőzetmintákat gyűjtsön, amelyeket aztán a Földön lehet majd megvizsgálni egy évtizeden belül. A NASA vezetője, Jim Bridenstine elmondta: a küldetés elnevezése, a „Kitartás” most még fontosabb, mint valaha, hiszen az előkészítés éppen a koronavírus-járvány idején zajlik, a kilövéshez meghívott vendégek száma is minimális lesz. A Marsra induló űrhajók több mint 483 millió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. A Perseveranceprojekten dolgozó tudós, Ken Farley kiemelte: kiemelt feladata a küldetésnek, hogy igazolják, volt élet a bolygón. A három űrexpedíció szinte egyszerre időzített indulása nem véletlen: az alatt az egy hónap alatt kell útnak indítani a kutatóhajókat, amikor a Mars és a Föld optimális távolságban van egymástól, ezáltal a megtett utat és a szükséges üzemanyagot is minimalizálni lehet. Ilyen ablak 26 havonta egyszer nyílik meg. Mindeddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Az első amerikai űrjármű 1976-ban érte el a bolygót. Jelenleg két NAS AA Marsra induló űrhajók több mint 483 millió km-t tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót (Shutterstock) egység, az In Sight és a Curiosity dolgozik a Marson. Hat további űrszonda: három amerikai, két európai és egy indiai a bolygó körül kering. Az Égyesült Arab Emírségek és Kína most szeretne az „elitklubhoz” csatlakozni. Az Emírségek űrhajója, az Amal (Remény) szerdán indul Japánból: ez lesz az arab világ első bolygóközi missziója. Az űrhajó, amely a coloradói Boulder Egyetem közreműködésével készült, éppen abban az évben érkezik meg a Marshoz, amikor az Emírségek alapítása 50. évfordulóját ünnepeli. A Duhajból irányított űrállomás a Mars körül keringve 22 ezer és 44 ezer kilométeres magasságban a bolygó légkörét tanulmányozza, és megfigyeli az éghajlatváltozásokat. Kína július 23-án indítja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert, vagyis „Marsautót” és egy orbitális pályán keringő szóróit küld a Marsra. A NASA űrhajója július 30-án indul Cape Canaveralből. A Perseverance a Jezerokráterben landol, egy ősi folyó deltatorkolatánál, ami egy kicsit kockázatos, mivei a talaj sziklás, dombos. Ugyanakkor a tudósok szerint megéri a rizikót, a hatvan mérlegelt helyszín közül ezért szemelték ki végül ezt. Úgy gondolják ugyanis, hogy 3,5 milliárd évvel ezelőtt víz és élet is lehetett ott, és valószínűleg ennek nyomait is meg lehet majd találni a kráter fenekén. A Perseverance és Kína szondája is radarral kutatja máj d a felszín alatti esetleges víztározó medencéket. A Perseverance munkáját egy kis 1,8 kilogrammos helikopter is segíti a kutatásban, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vernek be. A Perseverance kamerái színesben veszik majd az ejtőernyős landolást, mikrofonjai pedig a környező hangokat is továbbítják a Földre. A rover a ritka marsi légkörben oxigént is megpróbál előállítani a szén-dioxidból. A Mars légkörének ugyanis 95 százaléka széndioxid. A légkörből kivont oxigént egyszer majd a Marsra érkező űrhajósok használhatják, és a rakétahajtóanyaghoz is felhasználható. A NASA 2024-ig űrhajósokat akar küldeni a Holdra, a 2030-as években pedig a Marsra. A Perseverance az űrhajósruházat darabjait is elviszi a Marsra, hogy kiderüljön, beválik-e a helyi körülmények között. A Perseverance missziója mintegy 3 milliárd dollárba, az emírségek szondája 200 millió dollárba kerül. Utóbbihoz azonban nem számolták hozzá a megérkezés utáni működési költségeket.
